A Győri Törvényszék Bf.209/2013/19. számú határozata embercsempészet bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 353. §] Bírók: Habony János, Jungi Eszter, Szabó Krisztián

Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság

3.Bf.209/2013/19. szám

A Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Győrben 2013. évi szeptember hó 3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az embercsempészés bűntette miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Mosonmagyaróvári Járásbíróság 2013. évi április hó 30. napján kihirdetett B.345/2012/102. számú ítéletét I.r., II.r., III.r., IV.r és V.r. vádlottak vonatkozásában megváltoztatja.

Megállapítja, hogy I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlott cselekménye a Btk. 218. § (2) bekezdés a./ és b./ pontja szerint is minősül.

I.r., II.r. és IV.r. vádlottnál a bűnszervezetre utalást és a feltételes szabadság lehetőségéből kizárást mellőzi, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát pedig börtönben határozza meg.

A másodfokú bíróság az I.r., a II.r., a III.r. és a IV.r vádlott pénzbüntetését mellőzi.

A IV.r. vádlott kiutasításának tartamát 3 évre mérsékeli.

Az V.r. vádlottat a felfüggesztett szabadságvesztés mellett 30 (harminc) napi tétel pénzbüntetésre ítéli akként, hogy egy napi tétel összege 2.500 (kettőezerötszáz) Ft, a teljes összeg pedig 75.000 (hetvenötezer) Ft, melyet meg nem fizetése esetén 30 (harminc) napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét I.r., II.r., III.r., IV.r. és V.r. vádlott tekintetében helybenhagyja.

A másodfokú bíróság I.r., II.r. és IV.r. vádlottak szabadságvesztésébe beszámítja az elsőfokú bírósági ítélet kihirdetéstől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt.

A másodfokú eljárásban 12.000 (tizenkettőezer) Ft bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére az I.r. vádlott köteles.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítélete 8 vádlottról rendelkezik. A járásbíróság ítélete a VI.r. vádlott, a VII.r., a VIII.r. vádlott, a IX.r. vádlott és a X.r. vádlott vonatkozásában elsőfokon jogerőre emelkedett, ezért a felülbírálat ezen vádlottakra nem terjedt ki.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az I.r., a II.r., a III.r. és a IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1-1 rb társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében. (Btk. 218.§ (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés c) pont), az V.r. vádlottat 1 rb társtettesként, elkövetett embercsempészés bűntettében. (Btk. 218.§ (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés a) és b) pont). Ezért az I.r. vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt 4 év 4 hónap fegyházbüntetésre, 10 év kiutasításra és 100 napi tétel pénzbüntetésre, a II.r. vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt 4 év fegyházbüntetésre, 8 évi kiutasításra és 100 napi tétel pénzbüntetésre, a III.r. vádlottat 3 év börtönbüntetésre, 5 év kiutasításra és 50 napi tétel pénzbüntetésre, a IV.r. vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt 3 év 1 hónap fegyházbüntetésre, 5 év kiutasításra és 60 napi tétel pénzbüntetésre, az V.r. vádlottat 1 év - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét az I.-IV. r. vádlottak tekintetében 2500- 2500.- Ft-ban határozta meg. Az így I.-II. r. vádlottakkal szemben kiszabott 250.000.- Ft, III.r. vádlottal szemben kiszabott 125.000.- és IV.r. vádlottal szemben kiszabott 150.000.- Ft pénzbüntetés esetében rendelkezett - meg nem fizetés esetére - az átváltoztatásról.

A bíróság megállapította, hogy az I.r., a II.r és a IV. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az I.-V.r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe - V.r. vádlott vonatkozásában értelemszerűen a végrehajtás elrendelése esetére - beszámítani rendelte a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött időket, rendelkezett a bűnjelekről, a bűnjelként kezelt (IV.r. vádlottól lefoglalt) 1000.- euro vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el, továbbá rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az elsőfokon eljárt ügyész az I.r, a II.r., a IV.r. vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú fegyházbüntetés, a III.r. vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú börtönbüntetés, míg az V.r. vádlott terhére súlyosításért, az 1 évi (végrehajtásában felfüggesztett) börtönbüntetés mellett pénzbüntetés kiszabása érdekében, az I.-V.r. vádlottak és védőik felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

Fellebbezését a III.r. vádlott védője írásban indokolta, melyben előadta, hogy álláspontja szerint a vádhatóság nem bizonyította, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményt, továbbá azt sem, hogy amennyiben mégis, tisztában lett volna azzal, hogy a határon átkelő külföldiek rendelkeznek-e megfelelő engedélyekkel akár a Magyarországon való tartózkodáshoz, akár a célországba történő beutazáshoz. Hivatkozott arra is, hogy olyan adat sem merült fel, mely azt támasztotta volna alá, hogy a III.r. vádlott az állítólagos tevékenységért díjazásban részesült volna.. Erre figyelemmel az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a III.r. vádlott felmentését indítványozta.

A II.r. vádlott fellebbezése írásban előterjesztett indokolásában - kedvező személyi körülményeire hivatkozva - az elsőfokú ítéletben kiszabott kiutasítás felülvizsgálatát kérte a másodfokú bíróságtól.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Bfel. 3379/2012/2-14. számú átiratában az ügyész által a vádlottak terhére, súlyosabb szabadságvesztés büntetések kiszabása érdekében bejelentett fellebbezést fenntartva az ítélet megváltoztatását kérte. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg, hogy az I-IV. r. vádlottak terhére megállapított bűncselekmény a Btk. 218.§ (2) bekezdés a) és b) pontja szerint is minősül. I-IV. r. vádlottak esetében a pénzbüntetés kiszabásának mellőzésére, V.r. vádlottal szemben a szabadságvesztés büntetés mellett pénzbüntetés kiszabására, továbbá a járásbíróság által felhívott büntetés kiszabási tényezők korrekciójára tett indítványt.

A másodfokú bíróság az ügyet nyilvános ülésre tűzte ki.

A nyilvános ülésen a főügyészség képviselője az átiratban írtakkal egyezően nyilatkozott, továbbá indítványozta a járásbíróság által megállapított történeti tényállás korrekcióját a 18.) és 19.) tényállási pontban tett elírások kapcsán.

A nyilvános ülésen az I.r. vádlott védője a bűnszervezetben elkövetés megállapításának mellőzésére, valamint - a jelentős időmúlásra is figyelemmel - az alkalmazott jogkövetkezmény enyhítésére tett indítványt.

A II.r. vádlott védője perbeszédében szintén támadta a bűnszervezet megállapítását, továbbá kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság csupán valószínűségi bizonyítékokra, a tanúk nem teljes értékű felismerésére alapozta döntését, továbbá tévedett, amikor szavahihetőnek ítélte a 4-es számú tanút, aki egyébként elfogult volt. A II.r. vádlott védője eljárási szabálysértésekre is hivatkozott, álláspontja szerint a járásbíróság nem tette tárgyalás anyagává a telefonbeszélgetéseket. Utalt továbbá arra, hogy az I. és a II.r. vádlott részére a nyomozás során azonos védőt rendeltek ki, pedig közöttük érdekellentét áll fenn. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vont be az eljárásba igazságügyi hangszakértőt hangazonosításra, valamint igazságügyi orvos szakértőt a II.r. vádlott egészségi állapotának vizsgálatára. Rámutatott, hogy az embercsempészés társadalomra veszélyessége napjainkban csekély.