BH 2009.5.131 I. Az önkényuralmi jelkép használatának vétségét - formális tényállásszerűsége ellenére - társadalomra veszélyesség hiányában nem valósította meg az a cselekmény, hogy a terheltek egy aktuális politikai esemény ellen agitálva olyan plakátokat helyeztek el a közterületen, amelyek az önkényuralmi jelképek által képviselt eszmeiségekkel analógiát vonva kívántak ösztönözni az elkövetők által ellenzett politikai esemény elutasítására.

II. A cselekmény a képi ábrázolás által sugallt gondolati tartalommal éppen az önkényuralmi szimbólumok, s így azok által képviselt ideológiák megvetendőségét - nem pedig népszerűsítését - hangsúlyozta, így a jogvédte érdek - a köznyugalom veszélyeztetése - nem valósult meg, a cselekmény materiális jogellenessége hiányzott. Ez esetben a terheltek felmentésének van helye [Btk. 10. § (2) bek., 269/B. §; Be. 331. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 2005. október 4. napján hozott ítéletével T. Á. I. r. és D. T. II. r. terhelteket társtettesként elkövetett önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt próbára bocsátotta. A próbaidő tartamát 1 évben határozta meg.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő:

Az I. r. és a II. r. terheltek 2004. április 22. napján, az európai uniós parlamenti választások idején 22 óra 15 perckor a közterületen a Szabad Magyarországért Mozgalom "Lehet nemet is mondani" feliratú, az ötágú vöröscsillagot és horogkeresztet ábrázoló, mondanivalójában az európai uniós csatlakozás ellen felhívó plakátjait ragasztották ki.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a terhelteknek a tényállásban írt cselekménye kimerítette a Btk. 269/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bűncselekmény törvényi tényállását.

Indokolása szerint a terheltek magatartása nem felel meg a Btk. 269/B. § (2) bekezdésében meghatározott büntethetőséget kizáró okok egyikének sem, mivel a közszemlére tett plakát önmagában nem alkalmas ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti, tájékoztató jellegű célok megvalósítására. Ezen célok eszközrendszere bonyolultabb, összetettebb, több információt hordoz a gondolkozáshoz, elgondolkodtatáshoz, mint egy plakát, amelynek célja a figyelemfelkeltés, sokszor provokatív éllel, ahogy jelen esetben is.

A terheltek által jól látható helyre kiragasztott politikai ihletésű plakátok önkényuralmi jelképeket feltűnő formában hordoztak, amelyek mondanivalójuktól függetlenül provokatív, sértő jelleget kölcsönöztek.

A másodfokú bíróság a 2006. szeptember 5. napján hozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság azon okfejtésével, hogy jelen esetben a 269/B. § (2) bekezdés szerinti jogellenességet kizáró okok nem alkalmazhatók.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a terheltek által kiragasztott plakáton szereplő horogkereszt, illetve vöröscsillag nem tájékoztatási célból került a plakátra, hanem ezek a jelképek a terheltek véleményét fejezték ki, értékítéletüket közölték.

A jogerős ügydöntő határozat ellen I. és II. r. terheltek védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján a terheltek felmentése érdekében.

A felülvizsgálati indítvány szerint a terheltek büntetőjogi felelősségének megállapítása téves jogkövetkeztetésen alapul, a terhükre rótt cselekmény nem bűncselekmény.

A felülvizsgálati indítvány elsődleges felmentési okként a Btk. 269/B. § (2) bekezdésében meghatározott büntethetőségi akadályok közül "a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából" történő elkövetést jelölte meg arra hivatkozva, hogy a törvény a büntethetőség kizárását "alanyi, szubjektív tényállási elemhez, az elkövető célzatához" köti.

Az eljáró bíróságok azonban a büntethetőséget kizáró okok megvalósulása szempontjából tévesen nem a terhelteknek az eljárás során egyértelműen tisztázott tényleges célzatát, hanem az elkövetés eszközét vizsgálták és annak tájékoztatásra alkalmasságát vonták kétségbe.

Álláspontja szerint a terheltek cselekményének célja az volt, hogy az európai parlamenti választások idején a jelenkor eseményeiről a választópolgárokat tájékoztassák. A társadalom figyelmét az Európai Unióhoz csatlakozás hátrányaira és veszélyeire kívánták felhívni, ennek érzékeltetésére használták a két korábbi önkényuralmi rendszerhez kapcsolódó jelképet.

A terheltek "a nemmel szavazásra buzdítottak", cselekményükből az önkényuralmi jelképeket illetően hiányzik "a népszerűsítési elem".

Az önkényuralmi jelképet tartalmazó plakát közszemlére tétele is tájékoztatásnak minősül, a tájékoztatás nem szűkíthető le az objektív, tényszerű, valósághű tájékoztatás esetére, a téves tájékoztatás is e fogalmi körbe vonható. Álláspontja szerint a terheltek esetében a történelem, illetve jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából történő elkövetés, mint büntethetőséget kizáró ok alkalmazható, ezért nem büntethetők.

Nem állapítható meg a terheltek bűnössége a Btk. 27. § (2) bekezdése értelmében sem, mivel tévedésben voltak cselekményük társadalomra veszélyességét illetően. Erre a tévedésre alapos okuk is volt, a jogi ismerettel nem rendelkező terheltek ugyanis jogászokkal, ügyvédekkel való előzetes konzultálás után a vonatkozó jogszabály tartalmát eltérően értelmezték, mint ahogy azt az eljáró bíróságok tették.

A kizárólag szándékosan elkövethető cselekmény esetén a szándékosság hiánya is kizárja bűnösségük megállapíthatóságát.

A felülvizsgálati indítvány további érvei szerint a jelképeket elítélő véleményt megjelenítő tevékenység nem lehet veszélyes a társadalomra. Abban az esetben azonban, ha a társadalomra veszélyesség megállapítható lenne, annak foka már az elkövetéskor oly csekély volt, hogy a terheltek az elkövetéskor hatályos Btk. 28. §-ában foglalt büntethetőséget kizáró okok folytán sem büntethetők, legfeljebb a Btk. 71. § alapján velük szemben megrovás alkalmazható.

A Legfőbb Ügyészség átiratában és a képviselője a nyilvános ülésen is a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

Indokai szerint az irányadó tényállás alapján a terheltek javára sem a Btk. 269/B. §-ának (2) bekezdésében, sem a Btk. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott büntethetőséget kizáró ok nem állapítható meg. Érvei szerint a közszemlére tett önkényuralmi jelképeket ábrázoló plakát a terheltek által képviselt mozgalomnak az Európai Unióról alkotott véleményét tartalmazza, így a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatásnak nem tekinthető. A törvényben felsorolt önkényuralmi jelképek minden olyan használata, amely nem a Btk. 269/B. § (2) bekezdésében felsorolt büntethetőséget kizáró okban meghatározott célt szolgálja, veszélyes a társadalomra, tehát bűncselekmény. A büntethetőséget kizáró ok határai nem tágíthatók, a jelképeknek e céltól eltérő használata ezen célok tartalmának parttalan bővítése, a jelképek önkényes, bárki által és bármilyen célból történő használatát eredményezné.

A terheltek a Btk. 269/B. § (1) bekezdésében felsorolt önkényuralmi jelképeket használták fel véleményük közlésére, cselekményük tényállásszerű és veszélyes a társadalomra. A terheltek cselekményük társadalomra veszélyességében való tévedésre sem hivatkozhatnak alappal, hiszen az önkényuralmi jelképek használatának jogilag tilalmazott volta köztudomású tény. A felülvizsgálati indítványnak a szándékosság hiányára hivatkozó érvei is valójában a társadalomra veszélyesség tudatának hiányát indokolják.