A Kúria Pfv.21894/2014/3. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Almásy Mária, Havasi Péter, Udvary Katalin

A határozat elvi tartalma:

A követelést lehet másra engedményezni (baleseti járadékkövetelés esetén is), de az engedményezéssel nem keletkezik önálló jogviszony.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.III.21.894/2014/3.szám

A Kúria a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hidasi Gábor ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Molnár Ágnes Flóra ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 6.P.26.693/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.558/2013/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 43. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2015. május 13. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint külön felhívásra fizessen meg az államnak 178.000 (százhetvennyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a módosított keresetében elsődlegesen a szülei részére megítélt járadék felemelését havi 238.000 forintra, másodlagosan önálló kártérítési járadékként ennek az összegnek a megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az 1976-ban született felperes arra hivatkozott, hogy jogerős ítélet állapította meg az alperes kártérítő felelősségét az 1976-1977-ben végzett Lorenz féle gipszrögzítéssel kapcsolatos kezelés miatt keletkezett károsodásával összefüggésben, és emiatt járadék megfizetésére is kötelezte a bíróság az alperest. A járadék felemelésére több alkalommal sor került a felperes törvényes képviselőjének keresete alapján. A legutóbbi 1995-ben indított perben hozott jogerős ítélet havi 30.000 forint járadék megfizetésére kötelezte az alperest a felperes szülei javára, amelyben közlekedési többletköltséget, gyógyászati segédeszközök és gyógycipő költségét, gyógyúszás és gyógytorna, gyermekfelügyelet és kísérő személy költségeit, és a felperes édesanyja keresetveszteségét foglalta magában. Az alperes a megítélt, majd az infláció mértékével évente emelt járadékot a felperes szüleinek havonta teljesítette, majd a felperes édesapja kérésére 1996 decemberét követően a járadékot közvetlenül a felperes részére fizette meg. A rendszeres emelések eredményeképpen 2011-ben az alperes havi 89.562 forintot teljesített járadék címén a felperesnek. A felperes álláspontja szerint a nagykorúvá válását követően, amikor már önálló háztartásban élt, szülei a javukra megítélt járadékot rá engedményezték, és azt az alperes közvetlenül neki folyósítja. Hivatkozott arra, hogy a járadék összegét megállapító jogerős ítélet óta az árviszonyokban jelentős változás következett be, és egészségi állapota is tovább romlott. Követelése nem évült el, mert a kára folyamatosan merült fel, és az alperes folyamatosan teljesít. A járadék folyósításával kapcsolatos levélváltás eredményeként a felperes és az alperes között kártérítésre irányuló egyezség jött létre, amely fix összegű járadékra vonatkozott, a felek nem részletezték, hogy konkrétan milyen károkra vonatkozik, a kár jellege az okozott hátrány miatt a megélhetési költségekkel függ össze.