A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.341/2009/6. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/G. § (2) bek., (2) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 22. §, 71. §, 179. §, 180. §, 182. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 6. §, 173. §, 182. §, 312. §, 344. §, 351. §, 352. §, 387. §, 388. §, 397. §, 398. §, 501. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Miszlayné dr. Lányi Éva, Nehrer Péter

Fővárosi Ítélőtábla

mint harmadfokú bíróság

3.Bhar.341/2009/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Budapesten, 2010. év február hó 25. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A rágalmazás vétsége és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 2009. év december hó 8. napján kelt 20.Bf.V.7908/2009/5. számú ítélete ellen a pótmagánvádló, valamint a vádlott és védője által bejelentett másodfellebbezéseket elbírálva a Fővárosi Bíróság ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat az ellene folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége [Btk. 179. § (1) bek. és (2) bek. b), c); Btk. 12. § (2) bek.] valamint az ellene becsületsértés vétsége [Btk. 180. § (1) bek. b) pont] miatt emelt vád alól felmenti.

A felmerült bűnügyi költséget a pótmagánvádló maga viseli.

Egyebekben a másodfokú bíróság eljárást megszüntető rendelkezését helybenhagyja azzal, hogy a cselekmény minősítésénél a folytatólagosságra utalást mellőzi.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A pótmagánvádló 2007. év június 14. napján tett feljelentést és terjesztett elő joghatályos magánindítványt a vádlottal szemben a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ és c./ pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva, folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége és a Btk. 180. § (1) bekezdésének b./ pontjába ütköző becsületsértés vétsége miatt.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a magánvádas eljárás keretében a 2008. év május hó 5. napján kelt 20.B.24599/2007/14. számú ítéletében a vádlottat becsületsértés vétsége miatt megrovásban részesítette, míg az ellene folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen a magánvádló és jogi képviselője a vádlott terhére súlyosításért, részben a bűnösség megállapításáért, részben büntetés kiszabása végett fellebbezett.

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2008. év szeptember hó 11. napján kelt 22.Bf.7525/2008/8. számú végzésével a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.24599/2007/14. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az iratokat a Budapesti VIII. Kerületi Ügyészségnek küldte meg.

A Központi Nyomozó Főügyészség a 2008. év december hó 15. napján kelt Nyom.:604/2008. számú átiratában a magánindítványt és az iratokat a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak visszaküldte a Be. 501. § (4) bekezdésére való hivatkozással, mely szerint közvádra üldözendő bűncselekményt az ügyészség nem állapított meg és a vád képviseletét nem vette át.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2009. év január hó 30. napján kelt 20.B.24599/2007/20. számú átiratával tájékoztatta a magánvádlót, hogy a felhívás kézbesítésétől számított 60 napon belül pótmagánvádlóként felléphet vádindítvány benyújtásával és kérheti a bírósági eljárás folytatását, ellenkező esetben a Be. 312. § (1) bekezdése alapján az eljárás megszüntetésének van helye.

A pótmagánvádló 2009. év február hó 26. napján vádindítványt nyújtott be a vádlottal szemben, amelyben kérte a jogi képviselője útján, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a pótmagánvádas eljárást folytassa le, a vádlott bűnösségét a Btk. 180. § (1) bekezdés b./ pontja szerinti becsületsértés vétségében és a Btk. 179. § (1) és (2) bekezdés b./ és d./ pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében állapítsa meg a vádindítványban I.-IV. pontban írtak szerinti tényállás alapján, a terheltet végrehajtásában hosszabb tartamú, próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre és pénzmellékbüntetésre ítélje és kötelezze, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget a pótmagánvádlónak fizesse meg.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2009. év június hó 29. napján kelt 20.B.25036/2009/14. számú ítéletével a vádlottat a Btk. 180. § (1) bekezdésének b./ pontjában meghatározott becsületsértés vétsége miatt megrovásban részesítette és a bíróság a vádlottat az ellene a Btk. 179. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés b./ és c./ pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet ellen a pótmagánvádló és jogi képviselője a rágalmazás tekintetében a bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett.

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2009. év december hó 8. napján kelt 20.Bf.V.7908/2009/5. számú ítéletében a Pesti Központi Kerületi bíróság 20.B.25036/2009/14. számú ítéletét megváltoztatta, a vádlott bűnösségét a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ és c./ pontja szerint minősülő rágalmazás vétségében is megállapította. A vádlottat a rágalmazás vétsége és becsületsértés vétsége miatt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. A vádlottal szemben a további 1 rb. a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt indult eljárást megszüntette.

A Fővárosi Bíróság ítélete ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be a rágalmazás vétsége miatti bűnössége megállapítása miatt felmentésért, valamint a pótmagánvádló és jogi képviselője az 1 rb. folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt indult eljárás megszüntetéséért, e körben a vádlott bűnösségének megállapításáért.

----- o -----

A fellebbezések alapján a Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Be. 387. § (1) bekezdése alapján megvizsgálta a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első-, és másodfokú bírósági eljárást abból a szempontból, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bíróság az eljárásban megtartotta-e. Megállapította, hogy az első-, és a másodfokú bíróság eljárási szabályt nem sértett, az ügyet kellően felderítette, az összes lehetséges bizonyítékot beszerezte, a tanúkat meghallgatta és a valóságbizonyítás elrendelésével igyekezett a történeti eseményeket felderíteni. A bizonyítékokat egyenként és összességében is értékelte és lényegében megalapozott tényállást állapított meg.

A másodfokú bíróság által megállapított és elfogadott jogerős tényállás a következő:

I.

"Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett" az Élet és Irodalom 2007. év május hó 18. napján megjelent 20. számának 3. és 4. oldalán írtak szerint.

Bevezető:

"a magyarországi ügynökbotrányok elfedik azt a tényt, hogy a legtöbb besúgás a Kádár-rendszerben nem az ügynökök, hanem az alkalmi, a társadalmi és a hivatalos kapcsolatok részéről érkezett... az állambiztonság a Dialógussal szemben csupán 8 ügynököt tudott mozgósítani, akik csak jelentéktelen információt adtak. A besúgások és a megtorlás szempontjából sokkal fontosabbnak bizonyult 9 "hivatalos kapcsolat." 1. számú politikai munkatárs, 2. számú alkalmi operatív kapcsolat, 3. számú egyetemi párttitkár, a 4. számú pótmagánvádló (ma alkotmánybíró), aki a jogi kar párttitkára, valamint 5. számú és 6. számú a jogi kar, 7. számú a tanárképzőkar, 8. számú, az egyetem és BM a Pollack Mihály Műszaki Főiskola KISZ-titkárai."