A Miskolci Törvényszék Bf.221/2010/9. számú határozata jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 371. §] Bírók: Gyenes Éva, Pászti Attila, Vargáné dr. Nagy Györgyi

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Járásbíróság B.1909/2009/25., *Miskolci Törvényszék Bf.221/2010/9.*, Kúria Bfv.1296/2010/7. (BH 2011.10.271)

***********

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

3.Bf.221/2010/9.szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

Miskolcon, 2010.évi szeptember hó 9.napján megtartott nyilvános ülés adatai alapján meghozta és 2010.évi szeptember hó 16.napján kihirdette a következő

v é g z é s t :

A jogosulatlan pénzügyi tevékenység büntette miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Miskolci Városi Bíróság 2010.évi január hó 12.napján kihirdetett 15.B.1909/2009/25.számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletében vádlott neve vádlottat jogosulatlan pénzügyi tevékenység büntette miatt 60 napi tétel, 2.500.- forint napi összegű, végösszegében 150.000.- forint pénzbüntetésre ítélte.

A városi bíróság itélete ellen fellebbezést jelentett be egyrészt az ügyész a vádlott terhére a kiszabott pénzbüntetés súlyosítása végett, másrészt a vádlott és védője is fellebbezett felmentés érdekében.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség Bf.3748/2009.számú átiratában az ügyészi perorvoslatot fenntartva az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását indítványozta akként, hogy a megyei bíróság a pénzbüntetés napi tételeinek számát emelje fel.

A megyei bíróság nyilvános ülésén megjelent a vádlott és a védője, akik a bejelentett fellebbezésüket változatlanul fenntartották.

@@@@@

A megyei bíróság a bejelentett perovoslatok kapcsán a Be.348.§.(1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbirálta a városi bíróság ítéletét, és az azt megelőző eljárást.

Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalást a perrendi szabályok megsértése nélkül folytatta le.

Eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének is, és ítéletének tényállását lényegében az általa felvett bizonyítás anyagára alapítva, annak okszerű mérlegelésével állapította meg.

A városi bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az ítéleti tényállását - többek között - a sértettek és a vádlott közötti polgári peres eljárások anyagára alapította. Az iratokhoz csatolásra került S1 sértett ügye is, amellyel kapcsolatban az elsőfokú bíróság a történeti tények körében rögzítette a ....i Városi Bíróság 1998.február 4-én jogerős 3.P.20.184/1997/14.számú ítéletében foglaltakat. Ezen ítélet tartalma szerint a bíróság nem látta bizonyítottnak azt, hogy 1994.április hó 29-én a vádlott további 500.000.- forintot adott volna kölcsön S1nek.

A megyei bíróság erre tekintettel a Be.352.§.(1) bekezdés a.)pontja szerint mellőzte a tényállásból ezt a kölcsönadást.

A tényállást a megyei bíróság a 3.pontban elírás miatt annyiban pontosította, hogy S3 sértett 1994-ben kért először kölcsön a vádlottól, és 1994.február 28.napján került sor a 2 millió forint átadására.

Ezen korrekciókkal a tényállás hibátlanná és hiánymentessé vált, és ekként a Be.351.§.(1) bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban is irányadó volt.

@@@@@

vádlott neve vádlott ténybelileg az eljárás folyamán mindvégig elismerte a cselekmény elkövetését, és nem vitatta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást.

A felmentésére irányuló fellebbezésének indoka az volt, hogy az általa magánszemélyek részére nyújtott pénzkölcsönzés nem valósított meg bűncselekményt.

A vádlott és védője a fellebbezését írásban is indokolta, melynek lényege szerint tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a 16 év alatt 12 esetben folyósított kölcsönt rendszeres pénzkölcsön nyújtásnak tekintette. A jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének megvalósulásához ugyanis a pénzkölcsön nyújtásának rendszeresnek kell lennie, de ez esetben még évenként egy eset sem fordult elő.

A rendszerességnek éppen az elsőfokú ítéletben rögzítettek mondanak ellen, miszerint a vádlott azt állította, hogy csupán jó ismerőseinek, emberbaráti szempontok alapján nyújtotta a kölcsönöket. A kamat kikötése önmagában nem jogellenes magatartás, mivel az a polgári jog által szabályozott intézmény.

A védő álláspontja szerint tévedett a városi bíróság az elévülés, illetve a törvény hatálya tekintetében.

A Btk.298/D.§. 2005.szeptember 1.napjától hatályos, azóta bűncselekmény a jogosulatlan pénzügyi tevékenység, így a megelőző időszak cselekményei fogalmilag nem valósítanak meg bűncselekményt. Az 1.,2.,3.pontban foglalt cselekmények a törvény hatályba lépése előtt történtek, ezért nem tartozhatnak a bűnös cselekmények közé.

Az irányadó jogalkalmazás szerint azok valósítják meg a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntettét, akik éveken át kitartó rendszerességgel foglalkoznak pénzkölcsönzéssel, olyan kamat felszámításával, hogy az egy hónapra adott összeg 50 %-át számítják fel.