A Nyíregyházi Törvényszék Bf.947/2015/9. számú határozata rágalmazás vétsége (NAGY NYILVÁNOSSÁG ELŐTT elkövetett rágalmazás vétsége) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 226. §, 227. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 267. §, 331. §, 339. §, 351. §, 352. §, 361. §, 372. §, 386. §] Bírók: Gulácsiné dr. Torda Gabriella, Lengyelné dr. Katona Piroska, Murvayné dr. Márkus Katalin

Nyíregyházi Törvényszék

Nyíregyháza

1.Bf.947/2015/9. szám

A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Nyíregyházán, 2016. április 12. napján tartott fellebbezési nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt D.G.ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Járásbíróság 2015. november 5. napján kihirdetett 20.B.1343/2013/65. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat az ellene rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmenti (Btk.179.§ (1), (2) bekezdés b./ pont).

Megállapítja, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült 123.970 (egyszázhuszonháromezer-kilencszázhetven) forint, illetve a másodfokú eljárásban felmerült 6.350 (hatezer-háromszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság az ítéletét a 2015. november 5. napján tartott tárgyalás adatai alapján hozta meg.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet a jelenlévő védő szóban vagy három napon belül, az ügyész és a vádlott a kézbesítéstől számított nyolc napon belül jelenthet be a Nyíregyházi Törvényszéken a Debreceni Ítélőtáblához címezve.

A fellebbezést az ügyész és a védő írásban indokolni köteles.

INDOKOLÁS

A Nyíregyházi Járásbíróság a felülbírálat alapját képező ítéletével D.G. vádlottat bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében (Btk.179.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b./ pont) és ezért 1 évre próbára bocsátotta, valamint kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentés végett, melyet a nyilvános ülésen jelen lévő védő változatlanul fenntartott.

A vádlott fellebbezésének írásbeli indokolásában - mely a törvényszékre 2016. január 20. napján érkezett - az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, illetve helyette a törvénynek megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta állításainak igazságtartalmát, holott ő azok valós voltát bizonyítani tudta volna. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok eljárási szabályokat sértettek, egyrészt elmeorvos szakértői vizsgálatának elrendelésével, másrészt a kizárt bírók által elrendelt elmeorvos szakértői véleménynek a felhasználásával. Sérelmezte továbbá a védő kirendelését, illetve a kirendelt védő magatartását esküszegőnek minősítette. A törvényszékre 2016. április 7. napján érkezett beadványában az eljárt hatóságok (rendőrség, ügyészség, bíróság) ügyhöz való hozzáértését, hozzáállását kifogásolta.

A vádlott védője a nyilvános ülésen azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság indokolatlanul utasította el a vádlott tényállításai valóságának bizonyítására irányuló indítványokat, mivel a törvény szerint helye van a valóság bizonyításának, ha azt a közérdek indokolja, ez pedig jelen ügyben kétségtelenül megállapítható. Mindezekre tekintettel elsődlegesen tárgyalás tartása és a vádlott által már az elsőfokú eljárásban indítványozott bizonyítás felvétele útján az elsőfokú bíróság ítéletének téves következtetései miatti megalapozatlanságának kiküszöbölését, míg ennek elutasítása esetén az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság - valóság bizonyítására is kiterjedő - új eljárásra utasítását indítványozta. Mindezek mellett a vádlott felmentése végett bejelentett fellebbezését is fenntartotta.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség képviselője Bf.1842/2011/26. számú írásbeli nyilatkozatában a felmentésre irányuló fellebbezéseket nem találta alaposnak, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348.§ (1) bekezdése alapján, az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül, a Be.361-362.§-aiban szabályozott nyilvános ülésen eljárva.

A felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást. Nem történt eljárási szabálysértés sem a vádlott elmeorvosszakértői vizsgálatának elrendelése, sem annak bizonyítékként történő felhasználása során.

A járásbíróság lefolytatta az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítást. Indokoltan utasította el M. L-né, valamint a halőr tanúkénti kihallgatására vonatkozó bizonyítási indítványokat. További bizonyítás felvételét a törvényszék sem látta indokoltnak, mivel azoktól nem várható olyan bizonyíték, ami az elsőfokú bíróság által megállapítottól eltérő tényállás megállapításához vezetne.

Az elsőfokú bíróság ítélete azonban részben megalapozatlan - a Be.351.§-a (2) bekezdésének c./ pontjában írt okból -, mivel a megállapított tényállás részben ellentétes az iratok tartalmával.

A törvényszék a megalapozatlanságot a Be.352.§ (1) bekezdés a./ pontjában biztosított jogkörében eljárva - az iratok alapján - az alábbiak szerint helyesbíti:

Az ítélet 2. oldala 2. bekezdéséből mellőzi a "... a helyi rendőrőrs parancsnoka, M.L. a halőrtől jogtalanul halakat fogadott el... " mondatrészt. Ehelyett rögzíti, hogy a levél szerint a sértett, mint Jézus, ami ecsedi Urunk is kapcsolatba került a halakkal, de míg Jézus adott, addig ő "elfogadott" legalább tizet - a halőr szerint. (Feljelentés mellékleteként csatolt levél - nyom.ir. 11.oldal)

Az így helyesbített tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól, ezért az a Be.351.§-ának (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság számára is irányadó volt.

A felmentésre irányuló fellebbezéseket a törvényszék az alábbiak szerint találta alaposnak.