A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40384/2010/5. számú határozata érvénytelenség megállapítása (LÉTESÍTÓ OKIRAT érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 70. §] Bírók: Felker László, Rózsa Éva, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.384/2010/5.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a Szecskay Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Szecskay András ügyvéd, 1055 Budapest, Kossuth tér 16-17. III/2.) által képviselt ............... (.........) felperesnek a Nagy és Trócsányi Ügyvéd Iroda (ügyintéző dr. Csehi Zoltán ügyvéd, 1126 Budapest, Ugocsa u. 4/b.) által képviselt ........... (..................) alperes ellen létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. június 1-jén kelt 5.G.40.272/2009/22. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Alperes a cégjegyzékbe 1992. június 10-én bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaság, működésére a 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezései az irányadók.

Felperes 2007. április 26-án az alperes részvényese volt, részvényesi jogviszonya részvényei 2009. március 29-i átruházásával szűnt meg.

Az alperes 2007. április 26-án megtartott közgyűlése határozataival az alapszabály egyes rendelkezéseit is módosította.

A 20. számú határozat az alapszabály igazgatóság megválasztásáról rendelkező 15.4. pontja helyébe a következő rendelkezést iktatta: "Az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja meg határozott időre, de legfeljebb öt évre, megbízatásuk a jelen pontban foglaltak szerint bármikor visszavonható, illetve az öt év elteltével újra meghosszabbítható. Amennyiben bármely részvényes az igazgatóság egy vagy több tagjának visszahívását kezdeményezi, úgy az a közgyűlés legfeljebb 3 igazgatósági tag visszahívásáról határozhat érvényesen azzal, hogy a 3 igazgatósági tag visszahívásáról döntő közgyűlést követő hat hónapon belül további igazgatósági tagok visszahívására nem kerülhet sor; a 3 igazgatósági tag visszahívásáról döntő közgyűlést követő hat hónap elteltével megtartásra kerülő bármely közgyűlésen az igazgatóság bármely tagja visszahívható. Az előző mondatban foglaltak nem alkalmazhatók, amennyiben valamely részvényes, vagy részvényesi csoport tulajdonában tartja a társaság nyilvános vételi ajánlat útján megszerzett részvényeinek több mint 33 %-át."

A közgyűlés határozatai alapján a létesítő okirat 2007. április 26-i módosításának időpontját a cégjegyzékbe 2007. június 1-jén bejegyezték, a végzés 2007. június 28-án került közzétételre a Cégközlönyben.

A felperes 2007. december 3-án előterjesztett keresetében az alperesi alapszabály 2007. április 26-i közgyűlésen módosított egyes rendelkezései, köztük a 15.4. pont második és harmadik mondata érvénytelenségének megállapítását kérte a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 70.§ (1) bekezdésére alapítva. Egyebek mellett előadta, az alapszabály 15.4. pontjának második és harmadik mondata semmis, mert a Gt. 24.§ (2) bekezdésének második mondatában foglaltakba ütközően korlátozza az igazgatósági tagok közgyűlés általi visszahívhatóságát.

Alperes elsősorban a per megszüntetését kérte a felperes perindítási jogosultságának, perbeli legitimációjának hiányára és a kereset elkésettségére hivatkozással. Egyebek mellett előadta, felperest, mint a társaság részvényesét a Gt. 45.§-ában foglaltak szerint perindítási jog illette meg az általa vitatott alapszabály-módosításról rendelkező közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránt, ily módon nem tekinthető a Ctv. 69.§ (1) bekezdése szerinti egyéb perindításra jogosultnak, figyelemmel arra is, hogy amennyiben a részvényest a Ctv. 69.§ (1) bekezdése alapján is perindítási jog illetné meg, úgy értelmüket veszítenék a Gt. 45.§-ában foglalt időbeli és perlési jogra vonatkozó korlátozó rendelkezések. Arra figyelemmel pedig, hogy az alapszabályt módosító közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti per megindítására nyitva álló jogvesztő határidőt felperes elmulasztotta, keresete elkésett.

Alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, annak ellenére, hogy vele, mint bejegyzett gazdasági társasággal szemben csakis a Gt. 12.§ (4) bekezdésében taxatíve felsorolt indokok alapján indítható érvénytelenségi per, felperes nem a Gt. 12.§ (4) bekezdésére alapítva nyújtotta be keresetét, a kereset ezen okból is megalapozatlan.

Előadta azt is, az alapszabály 15.4. pontjának keresettel támadott, módosított rendelkezései nem ellentételesek a Gt. 24.§ (2) bekezdésével, mert kizárólag a visszahívás eljárási rendjét állapítják meg a jogszabályi keretek között annak érdekében, hogy megakadályozzák a társaság működésének ellehetetlenítését az igazgatósági tagok egyszerre történő visszahívásával, az igazgatósági tagok indokolás nélküli visszahívásának lehetőségét azonban nem korlátozzák és nem zárják ki.

Az elsőfokú bíróság 2008. május 13-án kelt 35.G.41.937/2007/14. számú ítéletével a keresetet elutasította, utalva arra, miután felperes a Gt. 45.§-ban szabályozott perben érvényesíthette volna igényét, a jelen perben a megállapítási kereset jogszabályi feltételei, a jogvédelem szükségessége nem áll fenn, egyebekben pedig a Ctv. 70.§-ban szabályozott perben az érvénytelenség megállapítására a Gt-be ütközésre alapítva nem, csakis a Ptk-ban nevesített okokból kerülhet sor.

Az ítéletnek az alapszabály 15.4. pontjára vonatkozó kereseti kérelmet elutasító rendelkezése ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2009. január 16-án meghozott 16.Gf.40.349/2008/6. számú végzésével az ítéletet fellebbezett részében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Rámutatott, a Gt. és a Ctv. számos, a gazdasági társaságok törvényes működését biztosító garanciális szabályt tartalmaz, köztük peres jogorvoslatot is. A továbbiakban a Gt. 45.§-a szerinti, a társasági határozat felülvizsgálata iránti per és a Ctv. 70.§-ában szabályozott, a létesítő okirat-módosítás érvénytelenségének megállapítása iránti per szabályait elemezve egyebek mellett - a perek eltérő közvetlen tárgyában, s a jogsértés jogkövetkezményének levonásában, a megalapozott kereset "eredményében" mutatkozó különbségekre rámutatva - kifejtette, a létesítő okirat-módosítás érvénytelenségének megállapítása iránti perindítás körében a társaság tagjának (részvényesének) jogi érdekeltsége nem vitatható el, e nyilvánvaló jogi érdek minden további jogvédelem szükségessége nélkül alapul szolgál a perindításhoz. Az a körülmény, hogy a tag (részvényes) a Gt. 45.§-ában biztosított, a társasági határozat felülvizsgálata iránti perindítási jogával (lehetőségével) nem élt, kifejezett kizáró, korlátozó jogszabályi rendelkezés hiányában a tag (részvényes) terhére a Ctv. 70.§-a szerinti igényérvényesítés, perindítás jogát kizáró körülményként nem értékelhető, nem áll fenn olyan további körülmény, amelyre figyelemmel perindítási, igényérvényesítési jogosultságát a Gt., a Ctv. vagy más jogszabályok rendelkezései kizárnák. A Fővárosi Ítélőtábla határozatában továbbá rögzítette azt is, miután a Ctv. 70.§ (1) bekezdése szerint perindításra a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések alapján van lehetőség, a Ctv. 70.§ alkalmazásában bármely jogszabálysértés - nem csak a Ptk-ban külön nevesített érvénytelenségi esetek - alapul szolgálhat a semmisség (érvénytelenség) megállapításához abban az esetben, ha az adott jogszabályhely a jogszabálysértéshez más jogkövetkezményt nem fűz, arra figyelemmel pedig, hogy felperes a Gt. 24.§ (2) bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozással kérte az alperesi alapszabály 15.4. pontja érvénytelenségének megállapítását, a kereset érdemi vizsgálata nem mellőzhető.