A Debreceni Ítélőtábla Gf.30630/2011/5. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 77. §] Bírók: Drexlerné dr. Karcub Edit, Erőss Károlyné dr. Vajvoda Ildikó, Szűcs Lajos

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék G.40080/2011/7., *Debreceni Ítélőtábla Gf.30630/2011/5.*, Kúria Pfv.20455/2012/6. (BH+ 2013.5.188)

***********

Gf. IV. 30.630/2011/5.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Debreceni Ítélőtábla a Vígh Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: Dr. Vígh Károly ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe ; Cg., adószáma) felperesnek, a Dr. Győrffy István ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe, Cg., adószáma) alperes ellen, névviseléshez való jog megsértésének megállapítása iránt indított perében, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2011. június 15-én meghozott 3.G.40.080/2011/7. számú ítélete ellen, az alperes részéről 9. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 81 250 (Nyolcvanegyezer-kettőszázötven) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes a VEZÉRSZÓ vezérszó használatával megsértette a felperes névviselési jogát és kötelezte az alperest, hogy a sérelmes helyzetet 15 napon belül szüntesse meg akként, hogy mellőzze a cégnevéből és rövidített elnevezéséből a VEZÉRSZÓ vezérszót.

Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 162 500 Ft perköltséget, az államnak pedig - külön felhívásra - 27 000 Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a felperest az 1991. december 16-án keltezett létesítő okirata alapján a Fővárosi Bíróság Cégbírósága 1992. július 16-án jegyezte be a cégjegyzékbe, K Kft. elnevezéssel és K Kft. rövidített cégnévvel.

1996. február 28-án a felperes módosította a társasági szerződését, amely módosítás következtében az elnevezése ettől az időponttól kezdődően felperes neve elvezésre változott.

A felperes tevékenységi körei között kezdetben 8452 EÁOR. számon "tanfolyami egyéb szakmai oktatás" szerepelt, amely a tevékenység elnevezésének változása miatt 1992. szeptember 1-től "felnőtt- és egyéb oktatás" elnevezésre, 2008. május 31-től pedig "M.n.s. egyéb oktatás" elnevezésre változott.

A felperes a fő tevékenységi körén belül elsősorban nyelvoktatási tevékenységet folytat, nyelvtanfolyamokat szervez magánszemélyek, csoportok, gazdasági társaságok, illetve állami szervek részére. Ezen kívül különböző kiegészítő tevékenységeket is végez, mint például hangfelvétel készítése, -kiadása, könyvkötés, nyelvi táborok szervezése, stb.

A felperes a . . . nevet franchise hálózat útján az ország számos pontján értékesíti különböző gazdasági társaságok részére, amelyek a . . . OKTATÁSI INTÉZMÉNY elnevezés használatával folytatnak nyelvoktatást, így ....... szám alatt is található . . . OKTATÁSI INTÉZMÉNY.

A franchise tevékenység megkezdését megelőzően a felperes a Magyar Szabadalmi Hivatalnál 2007. július 3. napján védjegybejelentést tett, amely bejelentés alapján a Szabadalmi Hivatal a 2008. április 14-én keltezett határozatával a . . . szóvédjegyet lajstromozta, azzal, hogy a védelem 2017. július 3-ig érvényes.

Az alperes gazdasági társaságot a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Cégbírósága VEZÉRSZÓ VÁLTOZAT elnevezéssel 1996. július 3. napján jegyezte be a cégjegyzékbe. A cég rövidített elnevezése a megalakulásától kezdődően: VEZÉRSZÓ VÁLTOZAT

A társaság tevékenysége eredetileg "felnőtt- és egyéb oktatás" elnevezéssel került bejegyzésre, amely megnevezés a tevékenységi körök elnevezésének változása miatt előbb "máshova nem sorolható felnőtt- és egyéb oktatás", majd "M.n.s. egyéb oktatás" elnevezésre változott, amely tevékenység a jelenlegi cégjegyzéki adatok szerint az alperes főtevékenysége.

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes a VEZÉRSZÓ vezérszó használatával megsértette a névviseléshez fűződő személyiségi jogát, amelyre tekintettel az alperest a jogsértés abbahagyására és a sérelmes helyzet megszüntetésére kérte kötelezni.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.

Vitatta a felperesnek azt az állítását, hogy a két cég elnevezése összetéveszthető. Álláspontja szerint az általa használt 2000-es jelző, valamint az egyéb tevékenységre utaló kifejezés alapján olyan jelentős eltérés van a két cégnév között, amely miatt azok összetéveszthetősége kizárt.

Hivatkozott arra is, hogy a kialakult bírósági gyakorlat szerint jogi személyek esetében a névviselési jogsértés megállapításának az is feltétele, hogy az érintett gazdasági társaságok hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedjenek. Ebben a tekintetben azonban nem a jelenlegi, hanem az alapításkori állapotot kell figyelembe venni. Ezzel összefüggésben pedig a jelen esetben az állapítható meg, hogy a felperes tevékenysége ...re, az alperesé pedig ...re korlátozódott, amely körülmény ugyancsak akadályát képezi a jogsértés megállapításának.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta.

Megállapította, hogy az alperes rövidített elnevezése a VEZÉRSZÓ vezérszó idézőjelben való írása és a 2000 szám mellett a cégformán túl más eltérést a felperes rövidített elnevezésétől nem tartalmaz. Ezért az alperes rövidített elnevezése egyediesítésre nem alkalmas, az összetévesztés veszélye fennáll, amelyre tekintettel az alperes névhasználata sérti a felperes névviselési jogát.

Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a jogsértés az alperes teljes cégnevével összefüggésben is megállapítható, figyelemmel arra, hogy a két cégnévben szereplő tevékenységre utaló kifejezés is hasonló.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a jelen esetben a jogsértés megállapításának az a feltétele is megvalósult, hogy az érintett cégek hasonló működési körben, azonos területen fejtik ki a tevékenységüket. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a kialakult bírósági gyakorlat szerint a hasonló működési körben való tevékenység akkor is megállapítható, ha a felek cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységi körei csak részben azonosak. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes a jelen esetben az általa csatolt okiratokkal bizonyította, hogy az alperes az oktatási tevékenységen belül nyelvoktatási tevékenységet is végez, vagy legalábbis ilyen jellegű hirdetése található az interneten.