A Miskolci Törvényszék Bf.2405/2012/22. számú határozata közlekedés biztonsága elleni bűntett tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 51. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Deák Györgyi, Klapil Monika, Kovács Zoltán

A Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1.Bf.2405/2012/22. szám

A Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság Miskolcon, a 2013. évi május hó 27. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Miskolci Városi Bíróság 2012.évi november hó 15. napján kihirdetett 22.B.1126/2011/49. számú ítéletét megváltoztatja:

A vádlott büntetését - a közügyektől eltiltás mellékbüntetés valamint a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó elsőfokú rendelkezés mellőzésével - 350 (Háromszázötven) napi tétel, egy napi tétel összege 2.500.-(Kettőezer-ötszáz) forint, végösszegében 875.000.-(Nyolcszázhetvenötezer) forint pénzbüntetésre enyhíti.

A pénzbüntetés megfizetésére 24 (huszonnégy) havi részletfizetést engedélyez akként, hogy az első 14 (tizennégy) havi részlet összege 37.500.-(Harminchétezer-ötszáz) forint, míg a további 10 (tíz) havi részlet összege 35.000.-(Harmincötezer) forint, s hogy az első részlet az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap 20.napjáig esedékes, míg a további részleteket minden hónap 20. napjáig kell megfizetni.

Ha az elítélt egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét 2.500.-(kettőezer-ötszáz) forintonként egy-egy nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban 9.000.-(Kilencezer) forint, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel.

I n d o k o l á s:

A városi bíróság fenti számú ítéletével a vádlottat közlekedés biztonsága elleni bűntett, garázdaság vétsége és testi sértés vétsége elkövetése miatt - halmazati büntetésül - 8 hónap börtönbüntetésre, és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, elrendelte továbbá a Miskolci Városi Bíróság 8.B.1/2004/895. számú ítéletével kiszabott 2 év, 5 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását.

Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést, melyet a védő a másodfokú eljárás során fenntartott.

A nyilvános ülésen felszólaló vádlott részletesen megindokolta álláspontját, melynek során bizonyítási indítványokat terjesztett elő újabb orvosszakértői vélemények beszerzésére a saját betegségére-, illetőleg a sértett sérülésének keletkezési módjára nézve.

Hangsúlyozta továbbá, hogy álláspontja szerint a testi sértés vonatkozásában bizonyíték-hiányos az ügy, míg a további cselekmények, a garázdaság és a közlekedés biztonsága elleni bűntett tekintetében tevékeny megbánásként felajánlott a sértettnek 100.000.-Ft kártérítést. Agresszív magatartásának indokaként a Rivotril túladagolást nevezte meg, hangoztatva megbánását.

A büntetéskiszabás körében nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni a mozgásszervi betegségeit, a pánikrohamokban megnyilvánuló kóros elmeállapotát, két öngyilkossági kísérletét, és a 2,5 éves időmúlást, melyre figyelemmel méltányos büntetés - kisebb összegű pénzbüntetés - kiszabását kérte.

A megyei főügyészség átiratában a perorvoslatot alaptalannak találta, ezért az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság a bejelentett védelmi fellebbezésre figyelemmel az első fokú határozatot és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§ /1/ bekezdése értelmében bírálta felül.

Ennek során megállapította, hogy a városi bíróság a bizonyítási eljárást az eljárási törvény betartásával, perrendszerűen folytatta le.

Ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és a tényállást a tárgyaláson felvett bizonyítás anyag értékelését követően helyesen, hiánymentesen rögzítette.

Az ügyben orvosszakértői bizonyításra is sor került, melynek keretében a városi bíróság az orvosszakértőket - a vádlott indítványának megfelelően - a tárgyaláson is meghallgatta.

Az első fokú ítéletben rögzített tények maradéktalanul megfeleltek a bizonyítás anyagának, így további bizonyítás felvételére nem merült fel indok.

A megállapított tényállás mind a terhelt személyi körülményeit illetően, mind a történeti tényekre nézve mentes volt a Be. 351.§./2/. bekezdésében felsorolt hibáktól, hiányosságoktól, így ezen tények voltak irányadóak a másodfokú eljárásban is.

***

Az elfogadott ítéleti tényállásból a városi bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére mindhárom bűncselekményt illetően, melyet összességében a védelem sem vitatott, hiszen a vádlott és védőjének fellebbezése kizárólag a kiszabott büntetés enyhítésére irányult.

A vádlott felszólalásaiban maga sem vitatta a tényállásban írt eseménysor bekövetkezését és részben felelősségét is elismerte, hangsúlyozva, hogy Rivotril gyógyszer-túladagolás hatása alatt állt a cselekmény elkövetésekor, és ez okozhatta agresszív magatartását.

Vitatta ugyanakkor a testi sértés kétséget kizáró bizonyítottságát, mivel álláspontja szerint tanú 2 sértett a zúzódásos sérülését korábban is elszenvedhette, például fogorvosnál járva, ő ugyanis csak félrelökte és leköpte a sértettet, így attól sérülése nem keletkezhetett.

A másodfokú eljárás során a vádlott kifejezett megbánását hangsúlyozta a garázdaság és a közlekedés biztonsága elleni bűntett tekintetében.

A törvényszék a sértett sérülésének keletkezésére vonatkozóan megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat és - egyetértve az első fokú bíróság álláspontjával - azt állapította meg, hogy tanú 2 8 napon belül gyógyuló szájkörnyéki zúzódásos sérülése kétséget kizáróan akkor keletkezett, amikor a vádlott őt bal öklével szándékosan megütötte.

A beszerzett látlelet és ambuláns-lap a sérülés keletkezési időpontjára és mikéntjére nézve objektív adatokkal szolgál, az abban foglaltak valóságtartalmára nézve kétely nem merült fel.