A Szegedi Törvényszék Pf.20651/2009/3. számú határozata haszonélvezeti jog korlátozása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Fogarasi Ferenc, Nagy Zsuzsanna

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

4.Pf.20.651/2009/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Csongrád Megyei Bíróság ... ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - ... ügyvéd által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti lakos alperes ellen haszonélvezeti jog korlátozása iránt indított perében a Makói Városi Bíróság 2009. február 17. napján kelt 3.P.20.616/2007/42. számú ítélete ellen a felperes részéről 44. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 90.000,- (Kilencvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S:

A peres felek 2002. januártól 2007. nyaráig éltek együtt, kapcsolatukból két gyermekük született. Együttélésük idején közösen nevelték a felperes korábbi kapcsolatából született kiskorú gyermekét is.

A felperes 2001.április 25-én - azaz az együttélés megkezdését megelőzően - különvagyona terhére megvásárolta a I. alatti ingatlant 1.700.000,- Ft vételár ellenében. Az ingatlan felújítása érdekében 500.000,- Ft bankhitelt vett igénybe, amelynek felhasználásával különböző beruházásokat végzett. A hitel törlesztéséhez az alperes 100.000,- Ft-tal járult hozzá, azaz a hitel visszafizetésére 4/5-öd részben a felperes, 1/5-öd részben az alperes különvagyona terhére került sor. 2003-ban az alperes 400.000,- Ft önerő felhasználásával további értéknövelő beruházásokat végzett. A felperes az ingatlant 2005. április 20-án 5.200.000,- Ft-ért értékesítette.

A felek együttélésük alatt, 2003. február 26. napján vásárolták meg a II. alatti ingatlant 800.000,- Ft vételár ellenében akként, hogy azt az alperes különvagyonából fizette. Az ingatlanon lomtalanítási, takarítási munkálatokat végeztek, majd azt 2004. október 26. napján 2.300.000,- Ft-ért értékesítették.

2004. október 27. napján vásárolták meg a peres felek a III. alatti ingatlant 1.500.000,- Ft vételárért, amelynek fedezetéül a II. alatti ingatlan eladási ára szolgált. Az újonnan szerzett ingatlan a felperes tulajdonaként került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba az alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. A peres felek a jogerős építési engedély birtokában a régi ház részbeni meghagyásával és annak átalakítása mellett egy könnyűszerkezetes lakóházat építettek, amelyhez felhasználták a II. alatti ingatlan eladási árából fennmaradt 800.000,- Ft-ot, a I. alatti ingatlan 5.200.000,- Ft-os eladási árát, a három kiskorúra felvett, összesen 3.800.000,- Ft összegű szociálpolitikai támogatást, valamint az 500.000,- Ft visszatérítendő kamatmentes önkormányzati támogatást. Az építkezés műszaki bekerülési értéke 10.221.592,- Ft, míg az ingatlan 2005. évi forgalmi értéke 8.700.000,- Ft volt.

A felperes 2007. március 13-án a ... Banktól 3.500.000,- Ft összegű hitelt vett fel, melyből 1.000.000,- Ft-ot az alperesnek átadott. A fennmaradó összegből 2.200.000,- Ft-ot az ingatlanra fordított, ezen beruházások műszaki értéke 1.790.700,- Ft-ot, míg az ingatlan 2007. évi forgalmi értéke 11.300.000,- Ft-ot tett ki.

2008-ban a felek külön pénzeszközeik felhasználásával különböző felújítási munkálatokat végeztek, melynek munkadíjából a felperes 40.000,- Ft-ot, míg az alperes 139.000,- Ft-ot teljesített. A felújítási munkák műszaki értéke 419.000,- Ft-ot, míg az ingatlan 2008. évi forgalmi értéke 12.300.000,- Ft-ot tett ki. Ezen forgalmi értékhez képest a felperes szerzési aránya 8.118.000,- Ft-ot, az alperes szerzési aránya 4.182.000,- Ft-os értéket képviselt.

A fentiekben részletezett beruházás folytán a perrel érintett ingatlan főépületből, melléképületből, műhelyből és színtárolóból, valamint a hozzá tartozó udvarból áll. A 25/Sz/1 alatt csatolt szakértői vázlatrajz adataiból megállapíthatóan a főépület értéke 7.140.000,- Ft, a melléképületé 1.552.000,- Ft, a műhely forgalmi értéke 820.000,- Ft, míg a színtárolóé 28.000,- Ft.

2008. áprilisa óta az érintett ingatlan főépületét a peres felek egymás között megosztva használják akként, hogy az alperes használja kizárólag a vázrajzon 1., számmal jelölt szobát, míg a felperes használja a gyermekekkel a 2., 3. számmal megjelölt helyiségeket, a 4. és 5. számú helyiségek közös használata mellett. A melléképület 7. számú helyiségét az alperes használja, míg a 8., 9. és 10. helyiségek a felek közös használatában állnak. Ugyancsak közös használatú az ingatlanon található színtároló és udvar, míg a 6. számú műhely kizárólagos használata az alperest illeti.

A felperes módosított keresetében a III. alatti ingatlanon az alperes javára alapított haszonélvezeti jog terjedelmének korlátozását, és ezzel egyidejűleg az ingatlan használatának szabályozását kérte. Elsődleges kereseti kérelmében az alperest a 7. számú iroda, a 6. számú műhely és a színtároló, valamint az udvar hátsó részének kizárólagos használatára kérte feljogosítani arra kötelezéssel egyidejűleg, hogy az udvaron kerítést létesítsen. Az ingatlan egyéb helyiségei és az udvar főépület előtti részének felperesi kizárólagos használatát kérte biztosítani. Másodlagos kereseti kérelmében a főépület felperes, míg a melléképület és műhely alperes kizárólagos használatba adását kérte az udvar és színtároló közös használata mellett. A felperes érvelése szerint az alperes javára alapított haszonélvezeti jog az ingatlan vásárláskori értékére és akkori állapotára terjed ki, így az nem érinti az utóbb épült felépítményt, beruházásokat, amely megítélése szerint döntően a felperes különvagyoni beruházásának eredménye. Az ingatlan 2008. évi forgalmi értékét illetően a peres felek szerzési arányát 77-23 %-ra tette a felperesre kedvezőbben.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint az ingatlan a különvagyonából került megvásárlásra, bár nem vitatta, hogy a beruházások részben a közös vagyonból, részben a felperes különvagyona terhére valósultak meg. Ehhez mérten a peres felek szerzési arányát 55-45 %-ban határozta meg. Vitatta a haszonélvezeti joga terjedelme kapcsán fentebb kifejtett felperesi álláspontot.

Viszontkeresetében az ingatlan használatának akként történő szabályozását kérte, hogy a főépület 1. számú szobája, a melléképület 7-es helyisége, a 6-os számú műhely és a színtároló az alperes kizárólagos használatába, míg a főépület 2., 3. helyisége a felperes kizárólagos használatába kerüljön, az egyéb helyiségek, így a főépület 4., 5. helyiségei, a melléképület 8., 9., és 10. számú helyiségei és az udvar közös használata mellett.

A felperes a viszontkereset elutasítását, és az ingatlan használata keresetben foglaltak szerinti megosztását kérte.