A Makói Járásbíróság P.20616/2007/42. számú határozata haszonélvezeti jog korlátozása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 220. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §, 139. §, 140. §, 157. §, 159. §, 207. §, 365. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 72. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. Vhr.) 10. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Juhász Annamária

Kapcsolódó határozatok:

*Makói Járásbíróság P.20616/2007/42.*, Szegedi Törvényszék Pf.20651/2009/3., Kúria Pfv.21726/2009/6.

***********

MAKÓI VÁROSI BÍRÓSÁG

3.P.20.616/2007/42.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Makói Városi Bíróság a Dr. Tóth Veronika ügyvéd által képviselt felperesnek,- a Dr. Benke András ügyvéd által képviselt alperes ellen haszonélvezeti jog korlátozása iránt indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes haszonélvezeti joga a ...... hrsz. alatt felvett 1719 négyzetméter területű, lakóház, udvar megnevezésű, természetben 1. szám alatti ingatlannak a szakértő 2 2008. november 09-én készült - az iratokhoz 25/Sz/1. szám alatt csatolt - szakvéleményének vonalas vázlatrajzán feltüntetett alábbi helyiségekre terjed ki: 1. számú szoba, 2. számú szoba, 4. számú nappali, közlekedő lépcsővel, 5. számú fürdőszoba, WC, 6. számú műhely (tároló), 7. számú iroda, 8. számú kamra, 9. számú konyha-étkező, 10. számú tusoló-WC, továbbá az ingatlanhoz tartozó udvarra és színtároló helyiségre.

Nem terjed ki az alperes haszonélvezeti joga a 3. számú szoba helyiségre.

A bíróság az ítélet jogerőre emelkedése után megkeresi a Körzeti Földhivatalt, hogy a ... hrsz. alatt felvett, 1719 négyzetméter területű lakóház, udvar megnevezésű, természetben 1. szám alatti ingatlanra vonatkozóan alperes (személyi adat) III/1. sorszám alatt bejegyzett holtigtartó haszonélvezeti jogát a fenti rendelkezés szerint módosítsa.

A bíróság a fenti ingatlan használatát akként szabályozza, hogy:

- a felperes kizárólagos használatába adja a 2. számú szoba és 3. számú szoba helyiségeket,

- az alperes kizárólagos használatába adja az 1. számú szoba, 6. számú műhely (tároló) és 7. számú iroda helyiséget, míg

- a felperes és az alperes közös használatába adja a 4. számú nappali, közlekedő lépcsővel, 5. számú fürdőszoba, WC, 8. számú kamra, 9. számú konyha-étkező, 10. számú tusoló-WC helyiségeket, valamint az udvart és a színtároló helyiséget.

A bíróság kötelezi a felperest arra, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 160.000,- (Egyszázhatvanezer) Ft perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a le nem rótt illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.

A fentieket meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Csongrád Megyei Bírósághoz címzett, de jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy ha a fellebbezésben vitatott érték a 200.000,- Ft-ot, vagy a kereseti követelés 10 %-át nem haladja meg csak az I. fokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy a döntés alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet fellebbezni. Ilyen hivatkozás hiányában a II. fokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. A fellebbezést a II. fokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, de a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A fellebbezésben vitatott értéktől függetlenül a II. fokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést akkor is, ha ezt a felek kérték, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte a tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a II. fokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele, a II. fokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, tanú 10, tanú 11, tanú 6, tanú 1, tanú 9, tanú 2, tanú 3, tanú 8, tanú 7, tanú 4 tanúk vallomása, szakértő 1 és szakértő 2 szakértők szakértői véleménye, valamint a csatolt egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes és az alperes 2002. év januárjától 2007. nyaráig együtt éltek. Kapcsolatukból két gyermekük származott, a ...-én született ..., és a ...-án született ... utónevű gyermekeik.

A felperes eltartásában él továbbá a felperes korábbi kapcsolatából ...-én született ... nevű gyermeke.

A peres felek együttélésük kezdetén a felperes tulajdonát képező 2. szám alatti ingatlanban laktak. Az ingatlant a felperes különvagyonából vásárolta a felek együttélését megelőzően 2001. április 25-én 1.700.000,- Ft vételárért. Ugyanezen évben 500.000,- Ft hitel felvételével az ingatlant felújította, azt alárakatta, két szobában padlószőnyeget cserélt, a fürdőszobába új szerelvényeket helyezett el, mely felújításhoz a felperes szülei munkájukkal járultak hozzá. A felvett hitelt a felperes kezdetben egyedül törlesztette, majd együttélésüket követően ahhoz az alperes 100.000,- Ft-tal járult hozzá, így

azt a felperes 4/5-öd részben, míg az alperes 1/5-öd részben törlesztette vissza. Az ingatlanon az alperes 2003. évben 400.000,- Ft saját erőből a régi disznóól elbontásával műhelyt létesített, valamint nyitott színt és fatárolót épített, továbbá az ingatlanba a három fázist bevezettette. Az ingatlant a felperes 2005. április 20-án 5.200.000,- Ft-ért értékesítette.

A peres felek együttélésük alatt 2003. február 26-án vásárolták meg a 3. szám alatti ingatlant 800.000,- Ft vételárért. A vételárat az alperes különvagyonából fizette, azonban az alperes ellen folyamatban volt végrehajtási eljárás okán az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan a felperes tulajdonaként, az alperes haszonélvezeti jogával terhelten került bejegyzésre. Az ingatlant a felek lomtalanították, kitakarították, a kertet felszántották, azt saját céljukra hasznosították. A peres felek az ingatlant 2004. október 26-án 2.300.000,- Ft-ért értékesítették.

A peres felek a 3. szám alatti ingatlan eladási árából vásárolták meg 2004. október 27-én a .... hrsz. alatt felvett, lakóház, udvar megnevezésű, 1719 négyzetméter területű, természetben 1. szám alatti ingatlant 1.500.000,- Ft vételárért. Az ingatlan-nyilvántartásba az alperes ellen folyamatban volt végrehajtás okán az ingatlan a felperes tulajdonaként került bejegyzésre, az alperes holtigtartó haszonélvezeti jogával terhelten.

Az ingatlan a vételkor három szobás, földes, komfort nélküli, vertfalú "parasztház" volt. A peres felek az ingatlanon építkezni kívántak, ekként 2004. novemberében ... tervezővel tervet készíttettek, melyet Makó Város Önkormányzata 2005. április 06-án jóváhagyott, és az építési engedélyt megadta. Ezen engedély alapján a peres felek az ingatlanon - a régi ház részbeni meghagyása, valamint átalakítása mellett - 2005. évben egy új, könnyűszerkezetes lakóházat, és egy műhelyt építettek, valamint a régi parasztház szomszéd felőli falát alárakatták. Az építkezéshez felhasználásra került a 3. szám alatti ingatlan eladási árából fennmaradt 800.000,- Ft, a 2. szám alatti ingatlan 5.200.000,- Ft-os eladási ára, továbbá a felperes által három gyermekre felvett 3.800.000,- Ft szociálpolitikai támogatás, és az alperes készfizető kezességvállalása mellett felvett 500.000,- Ft visszatérítendő önkormányzati kamatmentes támogatás. Az építkezés műszaki bekerülési értéke 10.221.592,- Ft, ennek folytán az ingatlan forgalmi értéke 2005. évben 8.700.000,- Ft volt.