A Kúria Kfv.37925/2018/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TERMÉSZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 16. §, 75. §, (1) bek.] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

A közigazgatási bíróság csak a jogszabálysértő határozatot helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg. A természetvédelmi engedély iránti kérelmet természetvédelmi szempontból kell elbírálni, annak nem feltétele a tulajdonos hozzájárulása, ugyanakkor a legeltetési tevékenység tényleges végzéséhez nem elegendő önmagában a természetvédelmi hatóság engedélye.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.925/2018/4.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: Dr. felperes neve- személyesen eljáró

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos

A per tárgya: természetvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 15.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. április 9-én kelt 5.K.28.291/2017/14. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.28.291/2017/14. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000.- (hetvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000.- (harmincezer) forint kereseti és 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú természetvédelmi hatóság a perben nem álló ... (a továbbiakban: Engedélyes) kérelmére az országos jelentőségű védett természeti terület részét képező Nagykovácsi, külterület egyes földrészletei területén 2026. november 30. napjáig - feltételekkel - engedélyezte a 4-5 lóval történő legeltetést. Indokolása szerint az érintett terület természetvédelmi kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság), aki a 2017. április 24. napján rögzített 2696/2017. számú jegyzőkönyvben egyebek mellett azt a kezelői nyilatkozatot tette, hogy a legeltetés a védett természeti terület kijelölésével és fenntartásával összeegyeztethető és természetvédelmi kezelői szempontból elfogadható.

[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. augusztus 21. napján kelt PE-KTF/5681-6/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a természetvédelmi engedélyezési eljárás során jogszabály nem írja elő annak vizsgálatát, hogy az ingatlan tulajdonosa hozzájárult-e az adott tevékenységhez. Hangsúlyozta, hogy az Engedélyes közigazgatási jogcímet szerzett az ingatlan természetvédelmi szempontú használatához. Ez az engedély nem mentesít a szükséges egyéb hatósági, szakhatósági, tulajdonosi, vagyonkezelői, stb. engedélyek beszerzése alól.

A kereseti kérelem

[3] A felperes eljárási jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresetet terjesztett elő a jogerős határozat bírósági felülvizsgálata iránt.

Az elsőfokú ítélet

[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

[5] Indokolása szerint oly mértékben sérültek az ügyféli jogálláshoz fűződő jogosultságok, illetve oly mértékben nagy volt a tájékoztatás elmaradásának hiánya, hogy az az ügy érdemére kihatott. Az ügyféli jogok nem csak abban állnak, hogy a felperes jogorvoslattal élhet, hanem az eljárás folyamán betekinthet az iratokba, azzal kapcsolatban nyilatkozatot tehet, szakértő kirendelését indítványozhatja, és az egyéb eljárási cselekményeknél jelen is lehet. Ezek azonban mind elmaradtak.

[6] A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) valóban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása kifejezett feltétele lenne a természetvédelmi engedély megadásának, ám az ingatlan tulajdonosának figyelmen kívül hagyása ennek ellenére jelentős eljárásjogi szabálysértésnek minősül.

[7] Álláspontja szerint nem lehet ilyen hosszú időtartamra vonatkozóan ilyen nagy jelentőségű engedélyt úgy kiadni, hogy abban 8 napon belül dönt a hatóság méghozzá úgy, hogy semmilyen bizonyítási eljárást nem folytat le. Nincsen szakmai bizonyítékokkal alátámasztva, hogy az engedély megadása a természetvédelmi érdekeket nem veszélyezteti, és egyébként nem tért ki a hatóság arra sem, hogy amennyiben a felperes szeretne ilyen jellegű tevékenységet a saját ingatlanán végezni, akkor arra van-e módja, vagy az Engedélyes ingatlanhasználata azt a jövőre nézve kizárná-e.