MOKK elnökének 3/2020. (IV. 23.) utasítása

a közjegyző közreműködési kötelezettsége alóli mentesítése részletes szabályairól

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 31. §-a (13) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a MOKK Elnöksége véleményének a kikérését követően a következő utasítást adom ki:

Általános rendelkezések

1. § (1) A jelen utasítás a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idejére - a közjegyzői jogszolgáltatásnak a lehetőségekhez képest történő folyamatosságának fenntartása, valamint az ügyfelek, a közjegyzők és alkalmazottjaik egészségének védelme érdekében - a Korm. r. 31. §-ának (12) bekezdésében szabályozott a közjegyző közreműködési kötelezettsége alóli mentesítésének (a továbbiakban: mentesítés) részletes szabályait állapítja meg.

(2) A mentesített közjegyző a mentesítés ideje alatt közjegyzői tevékenységet nem folytathat, ugyanez irányadó a közjegyző alkalmazottjaira is.

(3) A mentesítés legalább 30 nap tartamú, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő folyamatos határozatlan időre szól.

(4) A jelen utasítás szerinti mentesítés esetén a közjegyzőt úgy kell tekinteni, mint aki a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 9. §-ának (4) bekezdése szerint is mentesítésben részesült azzal, hogy a közjegyző csak a mentesítés időszakában nem kap új fizetési meghagyásos ügyet, a mentesítés időtartama a hatvan napot meghaladhatja, és az az Fmhtv. 9. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, évente legfeljebb hatvannapos időszakba nem számít bele. A mentesítés kezdő időpontjában a mentesített közjegyzőre már kiszignált olyan fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elintézésére, amelyekkel kapcsolatban a mentesített közjegyző intézkedést még nem tett, a MOKK elnöke más közjegyzőt jelöl ki.

2. § A jelen utasítás alkalmazásában:

a) aláíró: a közjegyző és a közjegyzőhelyettes;

b) előkészítő: a közjegyzőjelölt, a közjegyzői irodai ügyintéző és a közjegyző (közjegyzői iroda) egyéb alkalmazottja;

c) közjegyző alkalmazottja: a közjegyzővel, illetve - közjegyzői iroda keretében működő közjegyző esetén - a közjegyzői irodával munkaviszonyban, illetve foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző és egyéb ügyviteli alkalmazott;

d) közjegyzői iroda aktív állománya: a közjegyző, valamint a közjegyző alkalmazottjai, ide nem értve a szülési szabadságát töltő, fizetés nélküli szabadságon lévő, valamint a 30 napot meghaladóan keresőképtelen személyeket,

e) MOKK: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara;

f) önkéntes karantén: a COVID-19 betegség továbbadásának megakadályozása céljából az érintett személy önkéntes elhatározásán alapuló legfeljebb 15 napos olyan időszak, melyben az érintett személy a lakó- vagy tartózkodási helyét kizárólag élelmiszerüzlet, illetve gyógyszertár felkeresése, továbbá orvosi ellátás igénybevétele céljából hagyja el;

g) területi kamara: a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara.

A mentesítés esetei, feltételei és hatálya

3. § (1) A területi kamara elnöke a közjegyzőt kérelmére mentesítheti, ha a közjegyzői iroda aktív állományában - a (2) bekezdés szerint számítva - nincs legalább 1 aláíró és legalább 1 előkészítő.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe a közjegyzői iroda aktív állományába tartozó olyan személy, aki:

a) hatósági intézkedés folytán a közjegyzői irodában megjelenni nem tud,

b) jogszabály rendelkezése értelmében a közjegyzői irodában megjelenni nem tud,

c) önkéntes karanténban tartózkodik,

d) külföldön tartózkodik,

e) keresőképtelen,

f) kórházi kezelésben részesül,

g) a 60. életévét betöltötte.

(3) A területi kamara elnöke az (1) bekezdés szerinti mentesítést megtagadja:

a) ha a kérelmező közjegyző székhelye szerinti megyében (budapesti közjegyző esetén a fővárosban) a mentesített közjegyzők száma a kérelem teljesítése esetén az adott megye (főváros) közjegyzői székhelyei számának a 50 %-át meghaladná; a közjegyzői székhelyek számának a számítása során a tartós helyettes közjegyző által helyettesített székhelyeket figyelmen kívül kell hagyni; vagy

b) ha az a) pontban meghatározott eset nem áll fenn, de a mentesítés a közjegyzői jogszolgáltatás lehetőségekhez képest történő folyamatosságának fenntartását súlyosan korlátozná.

4. § (1) A területi kamara elnöke a tartós helyettes közjegyzőt kérelmére - kizárólag a helyettesített székhely tekintetében - mentesítheti, ha a tartós helyettes közjegyző székhelye a helyettesített székhelyétől eltér.

(2) Az e § szerinti mentesítés hatálya a tartós helyettesítést ellátó közjegyző saját székhelyére nem terjed ki, e közjegyző a saját székhelye tekintetében jogosult és köteles a közreműködési kötelezettségét teljesíteni, ugyanez irányadó e közjegyzőnek a saját székhelyén, saját irodájában működő alkalmazottjaira is.

5. § (1) A területi kamara elnöke a közjegyzőt kérelmére mentesíti, ha a közjegyzői iroda aktív állományában - a (2) bekezdés szerint számítva - nincs legalább 1 aláíró és legalább 1 előkészítő.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe a közjegyzői iroda aktív állományába tartozó olyan személy, aki:

a) hatósági intézkedés folytán a közjegyzői irodában megjelenni nem tud,

b) jogszabály rendelkezése értelmében a közjegyzői irodában megjelenni nem tud,

c) külföldön tartózkodik és Magyarországra való visszatérése akadályozott,

d) keresőképtelen,

e) kórházi kezelésben részesül.

6. § Ha a mentesített közjegyző egyben tartós helyettesítést is ellát, a 3. és 5. § szerinti mentesítés a tartós helyettesítéssel érintett székhely ügyeire is kiterjed.

A mentesítés megszűnése és módosulása

7. § (1) A mentesítés megszűnik:

a) a közjegyző áthelyezésével,

b) a közjegyző szolgálatából történő felfüggesztésével,

c) a közjegyző szolgálatának megszűnésével,

d) a közjegyző szolgálatának szünetelésével,

e) a veszélyhelyzet megszűntével,

f) ha azt a területi kamara elnöke megszünteti.

(2) A területi kamara elnöke a mentesítést megszünteti:

a) ha a mentesítés oka már nem áll fenn,

b) a közjegyző kérelmére,

feltéve ha a mentesítés tényleges tartama a 30 napot meghaladta; ha a mentesítés a 30 napot még nem haladta meg, a területi kamara elnöke a mentesítést annak 30. napjával szünteti meg.

(3) A területi kamara elnöke a mentesítést megszünteti a 15. § (2) bekezdésében foglalt esetben.

(4) A területi kamara elnöke a 3. § szerinti mentesítést megszüntetheti:

a) ha a közjegyző székhelye szerinti megyében (budapesti közjegyző esetén a fővárosban) a mentesített közjegyzők száma az adott megye (főváros) közjegyzői székhelyei számának a 50 %-át meghaladja; a közjegyzői székhelyek számának a számítása során a tartós helyettes közjegyző által helyettesített székhelyeket figyelmen kívül kell hagyni,

b) a közjegyzői jogszolgáltatásnak a lehetőségekhez képest történő folyamatossága fenntartásának az érdekében,

feltéve, hogy a mentesítés 5. § szerinti feltétele nem áll fenn.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása során a területi kamara elnöke a mentesítést akkor is megszüntetheti, ha annak tényleges tartama a 30 napot nem haladta meg. A (4) bekezdés alkalmazása során a lehetőségekhez képest a területi kamara elnöke elsősorban a 60. életévét be nem töltött közjegyző mentesítését szüntetheti meg.

8. § A területi kamara elnöke a mentesítés alapjául szolgáló körülmények megváltozása (a továbbiakban: mentesítés módosulása) esetén megállapítja, hogy

a) a 3. § szerinti mentesítés az 5. § szerinti mentesítésnek minősül, ha a mentesítés 5. § szerinti feltétele is fennáll;

b) az 5. § szerinti mentesítés a 3. § szerinti mentesítésnek minősül, ha a mentesítés 5. § szerinti feltétele nem, de 3. § szerinti feltétele fennáll, és a területi kamara elnöke a mentesítést a 7. § (3) vagy (4) bekezdése szerint nem szünteti meg.

A mentesítési eljárás részletes szabályai

9. § (1) A mentesítési eljárásban (ezen alcímben a továbbiakban: eljárás) az elektronikus kapcsolattartás kötelező. Az eljárásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt alkalmazni kell. A területi kamara elnöke az elektronikus kapcsolattartás során a területi kamara hivatali elektronikus elérhetőségét használja.

(2) Az eljárás során előterjesztett beadványokat a közjegyző hivatali elektronikus aláírásával kell ellátni. A beadványhoz eredetben vagy másolatban okirat csatolható. A másolatban csatolt okiratokat a közjegyző hivatali elektronikus aláírásával kell ellátni.

(3) Ha a beadvány hiányos, a területi kamara elnöke a közjegyzőt legfeljebb 8 napos határidő tűzésével a hiányok pótlására hívja fel.

(4) Az eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek a határidők számítására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, az ítélkezési szünetre vonatkozó szabályokat azonban nem lehet alkalmazni.

(5) Az eljárásban igazolási kérelem és kézbesítési kifogás előterjesztésének nincs helye.

(6) A területi kamara elnökének határozatát nem kell megindokolni. A területi kamara elnökének határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(7) A területi kamara elnökének határozata - a közlés eredményétől függetlenül - a meghozatalát követő naptól hatályos.

10. § A mentesítés iránti és a mentesítés módosulásának megállapítása iránti kérelmét (e §-ban a továbbiakban: kérelem) a közjegyző indokolni köteles. A kérelemnek tartalmaznia kell a közjegyző büntetőjogi és fegyelmi felelőssége tudatában tett a feltételek fennállására vonatkozó nyilatkozatát. A kérelemben előadottak igazolása végett a közjegyző a kérelméhez eredetben vagy másolatban okiratokat csatolhat.

11. § A mentesítés megszüntetése iránti kérelmét a közjegyző nem köteles megindokolni.

12. § (1) A közjegyző fegyelmi felelősség terhe mellett haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül köteles bejelenteni a területi kamara elnökének, ha:

a) a mentesítés feltételei megszűntek, vagy

b) a mentesítés alapjául szolgáló körülmények oly módon változtak meg, hogy az a mentesítés módosulásának 8. § szerint történő megállapítását indokolja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésre a 11. §, az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésre pedig a 10. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

12. § (1) A területi kamara elnöke a 10. és 11. § szerinti kérelem tárgyában annak beérkezését - hiánypótlás elrendelése esetén a hiányok pótlását - követő 3 munkanapon belül dönt.

(2) A területi kamara elnöke a kérelmet visszautasítja, ha

a) a közjegyző a kérelem hiányait hiánypótlási felhívást követően határidőben nem pótolta,

b) az nem az előterjesztésre jogosulttól származik.

(3) A területi kamara elnöke a kérelem teljesítését megtagadja, ha annak jelen utasítás szerint nincsen helye.

14. § A területi kamara elnöke az okot adó körülményről történt tudomásszerzésétől számított 3 munkanapon belül dönt:

a) a mentesítés módosulásának megállapításáról, illetve

b) a mentesítés megszüntetéséről.

Ellenőrzés

15. § (1) A területi kamara elnöke a mentesítés iránti és a mentesítés módosulásának megállapítása iránti kérelemben (e §-ban a továbbiakban: kérelem) előadottak valóságtartalmát ellenőrzés keretében vizsgálhatja. A területi kamara elnöke - ha arra a kérelem elintézésekor nem került sor - a veszélyhelyzet megszűntét követő 90. napig legfeljebb 30 napos határidővel a kérelemben előadottak igazolására - így különösen a (3)-(9) bekezdésben meghatározott iratok csatolására - hívhatja fel a közjegyzőt. A határidő egy ízben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A közjegyző a felhívásnak fegyelmi felelősség terhe mellett köteles eleget tenni. Az ellenőrzés során - ha e § eltérően nem rendelkezik - a 9. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(2) Ha a közjegyző a felhívásban foglaltakat nem teljesíti, valamint akkor is, ha a területi kamara elnöke azt állapítja meg, hogy a közjegyző a kérelemben valótlan adatokat közölt, a területi kamara elnöke a területi kamara elnökségének javaslatot tesz a közjegyző elleni fegyelmi feljelentés tételére, továbbá a még hatályos mentesítést megszünteti.

(3) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjára, illetve az 5. § (2) bekezdésének a) pontjára történő hivatkozás esetén az ott meghatározott tény - ha a hatósági intézkedés nem köztudomású, illetve arról a területi kamara elnökének nincs hivatalos tudomása - a hatósági intézkedés megtörténtét igazoló okirattal, ilyen okirat hiányában az intézkedés alá vont személy büntetőjogi és - ha az intézkedés alá vont személy közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt - fegyelmi felelőssége tudatában tett, az intézkedés megtörténtére, tartalmára és hatályára vonatkozó nyilatkozatával igazolható.

(4) A 3. § (2) bekezdésének c) pontjára történő hivatkozás esetén az ott meghatározott tény az önkéntes karanténban tartózkodó személy büntetőjogi és - ha az intézkedés alá vont személy közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt - fegyelmi felelőssége tudatában tett azon nyilatkozatával igazolható, melyben kijelenti, hogy önkéntes karanténban tartózkodik (tartózkodott), annak a 2. § f) pontja szerinti szabályait betartja (betartotta), valamint megjelöli az önkéntes karanténban tartózkodás kezdő és befejező időpontját.

(5) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjára, illetve az 5. § (2) bekezdésének c) pontjára történő hivatkozás esetén az ott meghatározott tény az érintett személy büntetőjogi és - ha az érintett személy közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt - fegyelmi felelőssége tudatában tett, a külföldön tartózkodás tenyéré, tartalmára és - az 5. § (2) bekezdésének c) pontjára történő hivatkozás esetén - a Magyarországra történő visszatérés akadályára vonatkozó nyilatkozatával igazolható.

(6) A 3. § (2) bekezdésének e) és f) pontjára, valamint az 5. § (2) bekezdésének d) és e) pontjára történő hivatkozás esetén az ott meghatározott feltételek fennállta az arra vonatkozó okirattal (orvosi igazolás stb.) igazolható.

(7) A 3. § (2) bekezdésének g) pontjára történő hivatkozás esetén - ha az érintett személy születési idejét a területi kamara nem tartja nyilván - a születési idő az érintett személy személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának másolatával igazolható.

(8) A közjegyzői iroda aktív állománya létszámának megállapítása során - ha a területi kamara névjegyzékeiben szereplő személy keresőképtelen 30 napot meghaladóan, vagy az ilyen személy van szülési szabadságon, illetve fizetés nélküli szabadságon (a továbbiakban együtt: inaktivitás), és ez a tény a veszélyhelyzet kihirdetéséig nem lett bejelentve a területi kamarának - az inaktivitás ténye az erre vonatkozó okirattal (orvosi igazolás, megállapodás stb.) igazolható.

(9) A (3)-(5) bekezdés szerinti nyilatkozatot a nyilatkozó hivatali elektronikus aláírásával kell ellátni, ha pedig ilyennel nem rendelkezik, teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt a 9. § (2) bekezdésének alkalmazásával előállított elektronikus másolatban kell csatolni.

Közzététel, nyilvántartás

16. § (1) A területi kamara elnöke a mentesítés tárgyában hozott határozatát a meghozatalát követően nyomban közli a közjegyzővel és a MOKK-kal.

(2) A MOKK haladéktalanul, de legfeljebb 1 munkanapon belül gondoskodik a mentesítés tényének a MOKK honlapján történő közzétételéről, a mentesítés megszűnése esetén pedig ezen adatoknak a MOKK honlapjáról történő törléséről.

17. § A MOKK a mentesítésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az érintett közjegyző nevét, a mentesítéssel érintett közjegyzői székhelyt és a mentesítés időtartamát tartalmazza.

Záró rendelkezések

18. § A jelen utasítás 2020. április 24. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és a már engedélyezett mentesítésre is alkalmazni kell.

19. § (1) A jelen utasítás - a (2) bekezdésben maghatározott kivétellel - a visszavonásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő napig hatályos.

(2) A 15. § a veszélyhelyzet megszűnését követő 1 évig hatályos.

Budapest, 2020. április 23.

Dr. Tóth Ádám

a MOKK elnöke