A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21591/2009/6. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 145. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.85448/2007/36., Fővárosi Törvényszék Pf.631151/2009/3., *Kúria Pfv.21591/2009/6.* (BH 2011.1.8)

***********

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.591/2009/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Varga Ügyvédi Iroda, dr. Varga Judit ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt I.r. és a Budapesti 4. számú Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Seiler Borbála ügyvéd által képviselt II.r. és a jogtanácsos által képviselt III.r. alperes ellen szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránt a Bíróságon 15.P.85.448/2007. szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Bíróság 45.Pf.631.151/2009/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, a Bíróság 15.P.85 448/2007/36. számú ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatja és a II.r. alperes viszontkeresetét teljes terjedelmében elutasítja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a II.r. alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg a felperesnek 50 000 (ötvenezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A 2006. július 5. napján kelt adásvételi szerződés szerint a II.r. alperes 5 000 000 forint vételáron megvásárolta az I.r. alperestől a B.-i lakásingatlan 39/100 tulajdoni hányadát, amely a szerződés szerint az eredeti bejáratból nyíló előszoba, a belőle balra nyíló szoba, a WC-fürdő, és az eredeti fürdőszobából kialakított konyha kizárólagos használatát jelenti. A vételárat a vevő 2006. augusztus 15-ig volt köteles megfizetni azzal, hogy ezt követően jogosult a birtokbavételre. Az eladó kijelentette, hogy tulajdonostársát elővásárlási jog illeti meg, ezért nyilatkozatát beszerzi, továbbá a felek rögzítették, hogy a szerződés az adásvétellel kapcsolatos minden jogot és kötelezettséget tartalmaz, ezen túlmenően egymással szemben egyéb jogot, kötelezettséget nem vállalnak, és nem kívánnak rögzíteni.

A szerződés 2006. július 31-én megküldésre került a felperes részére azzal, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon, élni kíván-e elővásárlási jogával. A felperes 2006. augusztus 7. napján nyilatkozott arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván és visszajelzést követően a vételárat ügyvédi letétbe helyezi. Ugyanezen a napon kelt másik levelében észrevételezte, hogy a szerződésből nem tűnik ki az a tény, amely szerint az eladó használatában lévő részből az előszoba és WC helyiségek fele az ő tulajdonának részét képezi, az eladásra szánt hányad nincs leválasztva és a 39/100 rész nem jelenti a felsorolt valamennyi helyiség kizárólagos használatát, továbbá az új tulajdonossal más feltételek mellett, új lakáshasználati megállapodást kíván kötni.

2006. szeptember 4-én az I.-II.r. alperesek módosították a szerződésüket oly módon, hogy a vevő az előszoba és WC fele részének kizárólagos használatát szerzi meg, a fennmaradó rész a felperes tulajdoni hányadának része, az ingatlanhányad pedig használati megosztás szerinti birtokviszony, és a vevő vállalta a ténylegesen használt m2 utáni költségek fizetését. 2006. szeptember 13-án az I.-II.r. alperesek képviseletében eljáró ügyvéd a pontosítás megküldése mellett közölte a felperessel, hogy mivel nem fogadta el a korábban megküldött adásvételi szerződés feltételeit és a vételárat sem helyezte letétbe, az esetleges elővásárlásra vonatkozó szándékát nem tudják elfogadni.

2006. szeptember 20-án a felperes közölte, hogy elővásárlási joga gyakorlására irányuló szándékát fenntartja, a vételárat csak azért nem helyezte letétbe, mert azt nem kérték tőle. A felperes 2006. október 16-i levelére válaszolva az I.-II.r. alperesek jogi képviselője változatlanul fenntartotta azon álláspontját, hogy miután a felperes kifogásolta a szerződés tartalmát és a vételárat nem helyezte letétbe, elővételi joga elenyészett.

A II.r. alperes a lakás megvásárlásához 26 811,92 CHF kölcsönt vett fel a III.r. alperestől. Tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme, majd a III.r. alperes jelzálog és elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére irányuló kérelme széljegyként került bejegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára. Az ingatlanon a II.r. alperes 1 030 000 forint értékben értéknövelő beruházásokat végzett.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I.-II.r. alperesek által megkötött adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságát és azt, hogy az - azonos feltételek mellett - közte és az I.r. alperes között jött létre. Kérte az alpereseket a vételár egyidejű kifizetése mellett tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének tűrésére, továbbá a II.r. alperest az ingatlan birtokbaadására kötelezni. Hivatkozott arra, hogy a II.-III.r. alperesek szerződése semmis, mert a II.r. alperes nem szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát, ezért azzal nem is rendelkezhetett. Kérte ezért a III.r. alperes javára szóló széljegy törlését. Álláspontja szerint a II.r. alperes nem végzett olyan beruházást, amelynek megtérítésére köteles lenne és kérte 2006. augusztus 15. napjától az ingatlan birtokbaadásáig a jogosulatlanul birtokban tartott lakás után havi 45 000 forint használati díj és 6,26 m2 túlhasználat folytán havi 8000 forint megfizetésére kötelezni.

Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a felperes nem kifogásolhatta volna a szerződés rendelkezéseit, levelei ellentmondóak voltak és a vételárat sem helyezte letétbe, míg a II.r. alperes a lakáson jelentős beruházásokat végzett, amelyek értéke nem jelent meg a vételárban.