A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10873/2009/4. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 53. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1284/2008/13., *Kúria Mfv.10873/2009/4.*

***********

Mfv.III.10.873/2009/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Kottász Béla ügyvéd által képviselt felperesnek jogtanácsos által képviselt Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságon 5.M.1284/2008. szám alatt indított és a Pécsi Munkaügyi Bíróság 2009. május 20-án kelt 5.M.1284/2008/13. számú ítéletével befejezett perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében dr. Farkas Györgyi Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Ács Imre ügyvéd által képviselt beavatkozott - a jogerős ítélet ellen az alperes és a beavatkozó által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Pécsi Munkaügyi Bíróság 5.M.1284/2008/13. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen az alperesnek és a beavatkozónak 15 nap alatt külön-külön 10.000 - 10.000 (Tízezer - Tízezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A felmerült első fokú bírósági és felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

R. F. vonalgondozó, vonalbejáró csonkolásos balesetet szenvedett 2008. február 20-án akként, hogy a villányi főpályamesteri szakaszon végzett bozótirtást követően a munka befejezése után a megállóhely felé haladva a sínek mentén munkatársaitól lemaradt, majd az egyik sínszál külső oldalán fekvő helyzetbe került, jobb kézfejét a sínen hagyva. Az ott áthaladó szerelvény jobb kézfején keresztülment és roncsolásos sérülést okozott. A Zrt. Területi Humánszolgáltató Egysége - mint társadalombiztosítási kifizetőhely - határozatával R. F. balesetét nem fogadta el üzemi jellegűnek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 53. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva, mert - álláspontja szerint - a baleset kizárólag a sérült ittassága miatt következett be.

A sérült igénylő fellebbezése folytán eljárt Megyei Egészségbiztosítási Pénztár határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta utalva a baleset kivizsgálása során meghallgatott tanúk vallomására és a Baleseti Sebészeti és Kézsebészeti Klinika zárójelentésében írtakra, amelyek az elsőfokú döntés helyességét alátámasztották.

A határozat ellen R. F. keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz és a 2008. február 20-án elszenvedett balesete üzemi jellegének megállapítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a balesetet követően sem alkoholszonda, sem pedig vérvétel útján véralkohol szintjét nem vizsgálták, azt, hogy a balesetkor ittas lett volna, tagadta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte fenntartva a másodfokú határozatában írt ténybeli és jogi indokokat, és e kérelemhez csatlakozott a Zrt. munkáltató is, mint beavatkozó.

A Pécsi Munkaügyi Bíróság 5.M.1284/2008/13. számú ítéletével az alperes 2008. szeptember 15. napján kelt határozatát a Zrt. társadalombiztosítási kifizetőhely által 2008. augusztus 5. napján hozott határozatára is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú társadalombiztosítási szervet új eljárásra kötelezte. Egyben az alperest és a beavatkozót a felperes javára perköltség fizetésére is kötelezte.

Az ítélet indokolása szerint C. F. a felperes közvetlen munkahelyi felettese csak 2008. március 10. napján mondta jegyzőkönyvbe, hogy a felperesen ittasság látszott, illetve járása bizonytalan és ingatag volt. A baleset történtekor a balesettől mintegy 300 méterrel távolabb volt, útközben többször sürgette a felperest, haladásra ösztökélte, azonban hozzá utóbb nem ment vissza. A felperest munkába indulás előtt a munkára alkalmas állapotról, illetve arról, hogy visznek-e vagy sem magukkal szeszesitalt a náluk lévő palackban, senki nem ellenőrizte. A baleset bekövetkezte után kétségtelenül mind C. F., mind a mozdonyvezető, illetőleg a mozdonyon tartózkodó ún. mozdonyreszortos egyaránt azt vallották, hogy a felperes ittas volt, azonban őt senki nem szondáztatta meg a munkáltató részéről. Szondáztatást a helyszínen intézkedő rendőrök megkísérelték, azonban a szonda megfújását a felperes megtagadta. Az orvosi jelentés szerint "orvosi fizikális vizsgálat és a beteg tünetei alapján" közepes fokú ittasságot állapítottak meg anélkül, hogy véralkoholos vizsgálatot vérvétel útján megkíséreltek volna. Ahhoz, hogy az ittasság tényét a munkáltató bizonyítani tudja, szükséges lett volna, hogy a saját munkavédelmi szabályait betartva indulás előtt a felperes munkára alkalmas állapotát ellenőrizze és őt megvizsgálja. A saját munkavédelmi szabályait betartva a helyszínen szondáztatást kellett volna végeznie a felperesnél. Mivel a felperes munkáltatóját az ittasság bizonyítását illetően saját munkavédelmi szabályai megsértésével mulasztás terhelte, azt a tényt, hogy a felperes a helyszínen ivott volna nem bizonyította, ezért jogszabályt sértett akkor, amikor erre alapozva elutasította a felperes balesete üzemi jellegének elismerését, emiatt kellett az alperes határozatait jogszabálysértés okán a Pp. 339. § (1) bekezdése, illetve a Pp. 341. § e) pontja alapján hatályon kívül helyezni és az alperesnek az új határozata meghozatala során a felperes balesetének üzemiségét meg kell állapítania.

A munkaügyi bíróság ítélete ellen mind az alperes, mind a beavatkozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Pp. 270. § (2) bekezdésére, jogszabálysértésre hivatkozva.