BH 1986.3.89 I. A feltételes szabadságból való kizárás szükségtelen elrendelése többszörös visszaeső elítélt esetében [Btk. 47. § (3) bek. a) és b) pont, BKT. 6/1979. sz.].
II. Előzetes letartóztatásban levő terhelt esetén az ítélet jogerőre emelkedésekor nincs helye halasztás engedélyezésének [Be. 398. § (2) bek., BK 40. sz.].
Az elítélt összbüntetési ügyében a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta azzal, hogy az ítélet rendelkező részéből mellőzte annak megállapítását, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az első fokú bíróság az összbüntetés tartamának megállapításakor a büntetések folyamatos töltéséből eredő hátrány kiküszöbölését szem előtt tartva, kellően figyelembe vette a ténylegesen egyfolytában végrehajtásra kerülő - a későbbi ítélettel kiszabott büntetés és korábbi büntetésből a feltételes szabadságra bocsátás következtében még le nem töltött 2 hónapi - tartamokat is.
Ennélfogva az összbüntetés tartama megfelelő. Nincs tehát ok enyhítésre.
A végrehajtási fokozat megállapítása a Btk. 42. §-ának (3) bekezdésén alapszik.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Jogkódex
Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása
A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges
Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!