A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21765/2014/4. számú határozata az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó, fogyasztóra hátrányos szerződéses kikötés tisztességtelenségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §, 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. törvény) 4. §, 6. §, 11. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Magosi Szilvia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.765/2014/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Gadó Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gadó Gábor ügyvéd) által képviselt OTP Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) I. rendű és OTP Jelzálogbank Zrt. (1051 Budapest, Nádor u. 21.) II. rendű felpereseknek - a Dezső és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Marjai Attila ügyvéd) által képviselt Magyar Állam alperes ellen, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztóra hátrányos szerződéses kikötés tisztességtelenségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2014. december 5. napján meghozott 4.G.44.559/2014/4. számú ítélete ellen az I. és II. rendű felperes részéről 7. sorszámon, az alperes részéről 8. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti. Fellebbezett rendelkezését helybenhagyja, fellebbezett indokolását a jelen ítélet indokolásában foglaltak szerint részben megváltoztatja.

Kötelezi az I. és a II. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg személyenként 15 napon belül az alperesnek 635.000 (hatszázharmincötezer) forint másodfokú perköltséget, és térítsenek meg az államnak külön felhívásra személyenként 3.000 (háromezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. A fennmaradó 2.000 (kétezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. és II. rendű felperesek a 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 6. §-a alapján előterjesztett keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a keresetleveleik mellékletét képező kivonatban szereplő szerződési feltételek tisztességesek, ezért érvényesek.

Indítványozták, hogy a Pp. 155/B. §-a alapján a tárgyalás felfüggesztése mellett kezdeményezze a bíróság az Alkotmánybíróság eljárását a Törvény 4. § (1) bekezdése, 7. § (7) bekezdés a) pontja, 10. § (3)-(4) bekezdése, 11. §-a, valamint a 2/2014. Polgári jogegységi határozat (a továbbiakban: PJE határozat) 2. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítése és a jelen peres eljárásban történő alkalmazásának kizárása végett.

Kérték továbbá a Pp. 155/A. §-ában foglaltak alapján az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését is a 2014/17/EU irányelv 23. cikk (5) bekezdésében foglaltak értelmezése, a 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 7. cikke jelentésének feltárása érdekében, valamint annak tisztázása végett, hogy az 5. cikket - figyelemmel az 1. cikk (2) bekezdésében foglaltakra - úgy kell-e értelmezni, hogy a fogyasztónak ajánlott, írásba foglalt általános szerződési feltételeknek tartalmazniuk kell azokat a fogyasztói kölcsönszerződés jövőbeni egyoldalú módosítása feltételeinek átláthatósága szempontjából jelentős információkat, amelyek jogszabály alapján nem nyilvános (üzleti titok körébe tartozó) információknak minősülnek, továbbá annak tisztázása végett, hogy levonható-e az a következtetés a Bíróság C-26/13. számú "Kásler" ügyben hozott, az Irányelv 4. cikk (2) bekezdését értelmező ítéletéből (különösen az ítélet 74-76. pontjából), miszerint az Irányelv 5. cikke alkalmazásában valamely, a szerződés jövőbeni egyoldalú módosításáról rendelkező általános szerződési feltétel meghatározása során is megfelelően irányadóak az árfolyamréssel összefüggésben kimunkált követelmények.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a Pp. 155/B. §-a alapján az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette.

Az Alkotmánybíróság a 2014. november 11-én kelt III/1522/2014. számú, a Magyar Közlönyben 34/2014. (XI. 14.) AB határozatként közzétett határozatával az általa egyesített ügyekben, így az elsőfokú bíróság által kezdeményezett ügyben is, a Törvény egésze, valamint az 1. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdései, a 4-15. §-ai, valamint a 19. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket elutasította, a bírói kezdeményezéseket egyebekben visszautasította.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és az alperes javára az I. rendű felperest 1.270.000 forint, a II. rendű felperest 635.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte.

A keresetlevélhez csatolt üzletszabályzatok, hirdetmények, valamint a felperesek alperes által kétségbe nem vont hivatkozásai alapján megállapított ítéleti tényállásban rögzítette azokat - a kereset tárgyát képező - egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötéseket, amelyeket a felperesek 2004. május 1. napja és a Törvény hatálybalépése között a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában alkalmaztak.

Az elsőfokú ítélet jogi indokolásában kiemelte: a bíróságot köti az Alkotmánybíróság döntése, amely a jelen per megindításának és lefolytatásának eljárásjogi alapját és speciális szabályait megteremtő, továbbá a perben hozandó érdemi döntés anyagi jogi alapját, az elbírálás során irányadó anyagi jogi szabályokat létrehozó Törvény alaptörvény-ellenességét semmilyen vonatkozásban, semelyik rész tekintetében nem találta megállapíthatónak; a jelen ügyben hozott ítélet hatálya a felperesek által megkötött, a 2014. évi XL. törvény 52. §-a által módosított Törvény 1. § (1), (1a) és (2) bekezdése szerint meghatározott és a 2. §-ban hivatkozott fogalmak szerint értendő szerződésekre terjed ki, ezen szerződésekre vonatkozik.

A kereseti kérelmek vizsgálata során elsősorban abban a kérdésben foglalt állást, hogy a felperesek által tisztességesnek megállapítani kért szerződési feltételek a Törvény 8. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 4. § (1) bekezdése szerinti egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötésnek minősülnek-e. Az volt az álláspontja, hogy amennyiben a szerződéses feltétel nem minősül egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételnek, úgy a kereseti kérelem annak okán utasítandó el, hogy nem is lett volna előterjeszthető, a 4. § (1) bekezdésében foglalt elveknek való megfelelés nem vizsgálható. Tipikusan e körbe tartozó, nem a szerződésmódosítás érvényességét, hanem annak hatályosulását érintő szerződéses feltételnek minősítette az üzletszabályzatok eljárásrendre vonatkozó rendelkezéseit, melyek azt rögzítik, hogy a szerződésmódosítást a felperesek milyen módon közlik az ügyfelekkel, illetve milyen módon hozzák nyilvánosságra, hirdetik ki, valamint amelyek az ehhez kapcsolódó, ügyfeleket megillető felmondási vagy egyéb észrevételezési jogot, az annak alapján követendő eljárást, következményt rögzítik. A felmondási jog szerződésbeli biztosításával, annak mikénti szabályozásával kapcsolatos rendelkezések álláspontja szerint szintén nem az egyoldalú kamatemelést, díjemelést vagy a költségemelést lehetővé tevő rendelkezések, hanem a felperesek által már eszközölt ilyen tárgyú egyoldalú szerződésmódosítást követően a másik fél részére biztosított jogot rögzítik. A felmondási jog a 4. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt elvnek való megfelelés szempontjából lehet releváns, meglétére a felperesek bizonyítékként hivatkozhatnak. Az automatikus módosulást tartalmazó rendelkezések, valamint azok a rendelkezések, amelyek a felperesek általi módosítás hatálybalépéséhez az adósok kifejezett elfogadását kívánják meg, ugyancsak nem tartoznak a Törvény hatálya alá.