BH 2009.7.198 Hűtlen - és nem hanyag - kezelést valósít meg a vállalatnak az a vezérigazgatója, aki a vállalat munkaszervezetét és munkáját köteles irányítani és ellenőrizni mindazon ügyekben, amelyekben döntési jogosultsággal rendelkezik. E kötelességeit megszegve a tanácsadói szerződésben rögzített követelményeknek meg nem felelő, a vállalat konkrét gazdálkodási problémáit nem érintő, csak korábban már publikált szakkönyvi, tankönyvi ismereteket tartalmazó "tanulmányok" szolgáltatásáért a szerződésszerű díjazás, valamint a szabadalom-hasznosítási szerződésben garantált termelési megtakarításokat nem teljesítő, ezért ténylegesen üzembe sem helyezett berendezés után szabadalom-hasznosítási díj kifizetéséről rendelkezik [Btk. 319. § (1) bek., 320. § (1) bek.].

Pertörténet:

Szegedi Járásbíróság B.627/2004/84., Szegedi Törvényszék Bf.1024/2007/7., Kúria Bfv.469/2008/5. (*BH 2009.7.198*)

***********

A városi bíróság a 2007. június 4-én kihirdetett ítéletével társtettesként, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt az I. r. és II. r. terheltet azonosan 1-1 évi - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, és személyenként 500 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

Az I. r. terhelt 1993. június 30-tól 1997 januárjáig a Sz.-i T. Részvénytársaság vezérigazgatója, a II. r. terhelt a fenti időszakban a vezérigazgató helyettese volt.

Az Rt. állami tulajdonban volt.

Az Rt. privatizációja 1997 januárjára eredményesen befejeződött. Ezt követően az Rt.-ben - a dolgozói konzorcium mellett - meghatározó tulajdonosi részesedést szerzett egy olasz üzletember tulajdonában lévő G. I. Spa. nevű gazdasági vállalkozás. Az Rt. működése 1996. évben 270 millió forintos veszteséget mutatott ki. A veszteség okainak feltárására az új tulajdonos vizsgálatot rendelt el, majd a terheltekkel szemben büntetőeljárást kezdeményezett.

A terheltek közreműködése mellett az alábbi gazdasági események okoztak vagyoni hátrányt az Rt.-nek.

Az ÁVÜ az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságoknak a gazdasági átalakulás elősegítése érdekében javasolta tanácsadók igénybevételét. A terheltek erre a javaslatra figyelemmel, 1994 januárja és 1995 májusa között 4 tanácsadási tárgyú szerződést kötöttek az E. I. P. Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel, valamint egy további szerződést a J. F. Kft.-vel.

Ezek a Kft.-k a szerződésekben vállalt kötelezettségeiknek 6 kötetben, 41. tanulmány rendelkezésre bocsátásával tettek eleget.

A tanulmánykötetek a szerződéses kötelezettség teljesítéseként nem fogadhatók el, mivel azokban ismétlések, átfedések voltak tapasztalhatók, azokat még a megállapodások megkötése előtt írták, lényegi részeik a szerződéskötések előtt publikálásra kerültek, továbbá egy részük tankönyv, szakkönyv formájában évekkel a szerződések létrejötte előtt már megjelent, tartalmát, tematikáját tekintve nagy részük oktatási célú tananyag volt.

A tanulmánykötetek így nem az Rt. számára készültek, nem az Rt. működési paraméterein, szervezeti struktúráján alapultak, az Rt. profiljától, tevékenységétől távol álló kérdésköröket taglaltak. Nem foglalkoznak az Rt. megoldásra váró, konkrét feladataival, problémáival. A szerződések szerinti tanulmánykötetek a szerződéses összegek töredékéért beszerezhetők lettek volna. Azok az Rt. számára valós értékkel nem bírtak, megrendelésük és átvételük indokolatlan volt.

E tanulmánykötetekért az I. és II. r. terheltek utasítására az Rt. 1994-1995-ben összesen 15 112 500 forintot fizetett ki átutalással a Kft.-k részére, ezzel a sértetti Rt. ennek megfelelő összegű vagyoni hátrányt szenvedett.

Az L. Szellemi Termékeket Forgalmazó Kft. megszerezte egy szabadalmi oltalom alatt álló berendezés (VICHEM II.) gyártási jogát. Az előállított berendezéseket a Kft. hasznosítási szerződés keretében értékesítette.

Az I. r. terhelt az Rt. nevében 1994. április 14-én a Kft.-vel hasznosítási szerződést kötött. A szerződés szerint a VICHEM II. berendezés próbagyártás céljából az Rt. B.-i Üzemébe került. A feltaláló szerint ez a műszaki berendezés a sajt és túrógyártás során a tejből kinyerhető szárazanyag-tartalom növekedését eredményezi.

A szerződés szerint a hasznosítási szerződés életbe léptetésének alapfeltétele az volt, hogy a B.-i Tejüzemben a jelzett időpontban gyártott valamennyi sajt alaptípus vonatkozásában lefolytatott két-két próbagyártás mindegyike bizonyítsa, miszerint az új eljárás a sajttermelésben legalább 5%-os szárazanyag tartalom-növekedést eredményez. Amennyiben ezek a feltételek megvalósulnak, a berendezés használatával legyártott tejtermékek teljes árbevétele után az Rt. a L. Kft.-nek ún. royalty-t köteles megfizetni a szerződésben jelzett mértékben. A szerződésben az is kikötésre került, amennyiben az új módszer a sajt alaptípusok mindegyikét illetően a két próbagyártás egyikében sem eredményezne legalább 5%-os növekedést, akkor további próbagyártásokat kell végezni.

Annak ellenére, hogy a szerződésben rögzített feltételek a próbagyártások során maradéktalanul nem valósultak meg, a terheltek közreműködésével 1994. október 1. napjával a hasznosítási szerződés életbe lépett.

A terheltek tudomással rendelkeztek arról, hogy a B.-i T.-üzemben a VICHEM II. berendezés a hasznosítási szerződés életbelépése után sem került folyamatos beállításra a termelésbe, ennek ellenére 1995. első félévére 1995. évi július 12. napján az I. r. terhelt 1003 tonna sajt és 412 tonna túró gyártását igazolta le. A II. r. terhelt pedig 1997. január hó 14. napján 1996. évre összesen 2072 tonna különféle sajt és 574 tonna túró gyártását igazolta.

Az Rt. az I. és II. r. terheltek tudtával 1994. november hó 21. napján 2 124 000 forint, 1995. január hó 11. napján 4 559 990 forint, 1995. november hó 10. napján 14 879 726 forint és 1997. január hó 16. napján 28 961 968 forint, mindösszesen 50 525 684 forint licencdíjat utalt át a L. Kft. részére annak ellenére, hogy a VICHEM II. berendezés az üzem termelésébe üzemszerűen beállítva nem volt, így ez az összeg a L. Kft.-t nem illette meg.

Az ítélet ellen bejelentett fellebbezések alapján eljáró megyei bíróság a 2008. január 21-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a börtönbüntetések felfüggesztésének próbaidejét az I. r., és a II. r. terhelt vonatkozásában egyformán 2 évre enyhítette, az I. r. terhelt teljes vagyonára elrendelt zár alá vételt fenntartotta. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.