A Debreceni Törvényszék Pf.21636/2006/5. számú határozata közös vagyon megosztása (ÉLETTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 164. §, 206. §, 253. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

1.Pf.21 636/2006./5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, Dr. Bagossy Attila /Berettyóújfalu, Kossuth u. 46. szám / ügyvéd által képviselt /.../ felperesnek - Dr. Gesztelyi Csilla /Budapest, Döntő u. 15. szám / ügyvéd által képviselt /.../ alperes ellen élettársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Berettyóújfalui Városi Bíróság 4. P. 20 339/2004/60. számú közbenső ítélete ellen a felperes 62. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Az alperes javára 6 000 /Hatezer/ Ft fellebbezési eljárási költséget állapít meg.

A közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a peres felek 1994. novemberétől - 2002. május 6. napjáig élettársi kapcsolatban éltek.

A közbenső ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte, mert vitatta a közbenső ítélet meghozatalának jogi lehetőségét, másodlagosan pedig az ítéletet úgy kérte megváltoztatni, hogy 1989. januárjában állapítsa meg a megyei bíróság az élettársi kapcsolat kezdő időpontját.

A megyei bíróság álláspontja szerint a fellebbezés nem alapos.

Nem osztotta a megyei bíróság a felperes kifogását a közbenső ítélet meghozatalával kapcsolatban.

Közbenső ítélet meghozatalára akkor kerülhet sor, ha a követelés a jogalap és az összegszerűség tekintetében elkülöníthető. A bíróság hivatalból is jogosult közbenső ítélettel határozni és nem köti a felek ez irányú kérelme sem. Szabadon bírálja el, hogy fennállnak-e a közbenső ítélet hozatalának feltételei. A törvényes feltételek fennállása esetén lényegében célszerűségi szempontokat kell mérlegelnie annak a vizsgálatakor, hogy indokolt-e a jogalap körében a külön határozat meghozatala.

A közbenső ítélet célja a jogvita leegyszerűsítése, ennek következtében a per elhúzódásának megakadályozása és a peres felek megkímélése esetleg később feleslegesnek bizonyuló költségektől.

Konkrét esetben a felek közötti jogvita a jogalap és a mennyiség, az összegszerűség szerint elkülöníthető. A jogalap körébe tartozik a jogviszony időbeli keretének megállapítása is. A közbenső ítélet meghozatalával a jogvita azért egyszerűsödik le, mert a továbbiakban az I. fokú bíróságnak az ez idő alatt szerzett vagyontárgyak sorsát kell vizsgálnia.

A felperes által hivatkozott eseti döntések jelen esetben azért nem alkalmazhatók, mert az I. fokú bíróság döntése világosan és egyértelműen fogalmaz amikor az élettársi kapcsolat fennálltát és annak időbeli kereteit pontosan meghatározza, mindez nem csak a határozat indokolásából derül ki.

A megyei bíróság érdemben is egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével.

A Pp. 164. § /1/ bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.

Az alperes az élettársi kapcsolat tényét elismerte, ennek kezdő időpontját 1994. őszében, megszakadását 2002. május 5. napjában jelölte meg. Ez utóbbit a

felperessel azonos módon, ezért erre vonatkozóan a tényállás felek egyező nyilatkozata alapján volt megállapítható / Pp. 163. § /2/ bekezdése /.

Az alperesi nyilatkozattal szemben a felperest annak bizonyítása terhelte, hogy kapcsolatuk jóval korábban kezdődött.