A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21424/2017/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. §, 2:45. §, 2:51. §, 2:52. §] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Istenes Attila, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.424/2017/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Koruhely Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Koruhely Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Jurida Petra Natália ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. november 3. napján kelt 23.P.21.825/2017/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 38.100 forint perköltséget és külön felhívásra az állam javára 36.000 forint le nem rótt eljárási illetéket.

Ítéletének indokolásában idézte a Ptk. 2:44. §-át, 2:45. § (1)-(2) bekezdését, 2:51. § (1) bekezdés a) és c) pontját, a 2:52. § (1)-(3) bekezdéseit.

Rámutatott arra, hogy a jogszabályi rendelkezések nem tették lehetővé a per II. rendű alperes vonatkozásában való megszüntetését.

A sérelmezett szövegben szereplő azon kijelentés, miszerint a felperesnek lakása van a ... valótlan tényállítás. A felperesnek azonban bizonyítania kellett volna, hogy ez a közlés számára sértő is. Annak állítása, hogy valaki, valahol ingatlanvagyonnal rendelkezik és ez a személy egy gazdasági társaság stratégiai igazgatója, semmiképpen sem minősül ekként, így a kereseti kérelem megalapozatlan.

A másodikként sérelmezett közlés vonatkozásában az volt vizsgálandó, hogy a szöveg ezen része tényállításként, vagy véleménynyilvánításként értékelendő. Utalt arra, hogy az elhatárolás az úgynevezett bizonyíthatósági teszt alapján lehetséges, a 13/2014. (IV. 18.) AB határozat (37) bekezdésében írtaknak megfelelően. A PK 12. számú állásfoglalásban foglaltakra figyelemmel a perbeli cikk a maga egészében volt vizsgálandó, tehát a felperes által kifogásolt második közlés értékelése körében figyelembe kellett venni a cikk egésze által hordozott jelentéstartalmat. A vizsgált - kérdésbe foglalt - alperesi megnyilatkozás értékítéletet fejez ki, tehát a véleménnyel azonosnak tekintendő a személyiségi jogsérelem kérdésének megítélésénél.

Közügyként értékelendő továbbá annak tisztázása, hogy valamely közszereplő - a jelen perbeli esetben az egyik miniszter -, személyes kapcsolatok révén elősegíti-e más személyek előrejutását, továbbá, hogy a magyarországi médiaszolgáltatásban kiemelkedő szerepet játszó ...-nél egy vezető pozícióba történő kinevezésnél milyen szempontokat mérlegelnek, számítanak-e közéleti szereplőkhöz fűződő informális kapcsolatok és ha igen, mennyiben. A felperes nem vitatta azokat az alperesi állításokat, miszerint a ... a megjelölt prominens, országosan ismert, magas rangú személyek laknak. Ez a tény közérdeklődésre tart számot, a média részéről érthető annak kutatása, hogy ezen személyek közt áll-e fenn olyan kapcsolatrendszer, amire támaszkodva előmozdítják - a rendelkezésükre álló eszközökkel - egymás érvényesülését. A véleménynyilvánítás joga kiemelt védelmet élvező alkotmányos jog, amely azonban annyiban korlátozható, amennyiben az valamely más alapjog, így a jóhírnévhez és a becsülethez való jog védelme érdekében szükséges. Ebben a körben utalt a 13/2014. (IV. 18.) AB határozat (31) pontjában foglaltakra. Megállapítása szerint a perbeli cikk vonatkozó része közügyekben tett értékítéletnek minősül, így attól függetlenül élvezi a véleményszabadság alkotmányos oltalmát, hogy helyes, vagy helytelen, tetsző, vagy nem tetsző, értékes, vagy értéktelen gondolatot tartalmaz.

Bár a felperes nem a Ptk. 2:44. §-a szerinti közéleti szereplő, azonban már a médiával kapcsolatban is felmerült az, hogy a törvényhozáson, a közigazgatáson és az igazságszolgáltatáson kívüli további hatalmi ágnak tekinthető-e a médiában meghatározó szerepet betöltő, a közügyekre nyilvánvalóan számottevő befolyást gyakorló természetes és jogi személyek az átlag jogalanyoknál tágabb határok között kell, hogy tűrjék az őket érintő, számukra kedvezőtlen értékítéleteket.

Az alperesi magatartás és az esetleges felperesi jogsérelem megítélésénél jelentősége van a 13/2014. (IV. 18.) AB határozat (31) bekezdésének végén rögzítetteknek, tehát annak, hogy a II. rendű alperes a perbeli cikk megírásakor jóhiszeműen járt-e el. A jóhiszeműség alátámasztására csatolta a ...-vel a kérdéses tárgyban e-mailben zajlott levelezés tartalmát, amiből kiderült az, hogy megtette az újságíróként tőle elvárhatót. A felperesnek a ... stratégiai igazgatói posztra való kinevezése és a ... ingatlan közötti esetleges összefüggések kiderítése érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el, kérdéseire azonban - annak ellenére, hogy a felperes és a ... ezeket a kérdéseket könnyedén és félreérhetetlenül megválaszolhatta volna -, nem kapott egyértelmű választ, és e vonatkozásban a felperes sem adott tájékoztatást. A ...-nek nem kellett volna a felperes egyetlen személyi adatát sem kiadni ahhoz, hogy közölje, a felperes nem rendelkezik ingatlannal a lakóparkban és nem lakik ott. A google keresőt használva, a felperes nevét beütve több tízezer találatra lehet akadni, a II. rendű alperestől nem volt elvárható, hogy ekkora szövegmennyiséget áttekintsen annak érdekében, hogy kiderítse a felperes valamelyik személyi adatát, nevezetesen a felperesi képviselő által említett születési évet, ami a ... ingatlan tulajdoni hányaddal rendelkező felperes neve ... évi születési időpontjával szemben ....

Utalt arra is, hogy a kifogásolt közlés kifejezésmódjában sem indokolatlanul bántó, sértő, megalázó, a felperes becsületének megsértése sem valósult meg.

Jogsértés hiányában a jogkövetkezmények alkalmazására sem volt lehetőség. Megjegyezte, hogy a kereseti követeléshez képest az alperesek által a felperesnek fizetendő sérelemdíj összege akkor is mérsékelendő lett volna, ha az alperesek megsértették volna a felperes jóhírnevét.

A Pp. 78. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről.

Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását és a kereseti kérelmének való helyt adást, az alperesek perköltségben való marasztalását kérte.

Előadása szerint a cikk első részében foglalt valótlan tényállítás tekintetében az elsőfokú bíróság a későbbiekben saját maga által is hivatkozott PK 12. számú állásfoglalásban előírt, a cikk egészének vizsgálatára vonatkozó rendelkezését figyelmen kívül hagyta. A cikk első fele mikor felperes neve t említ, nem általában felperes neve ról ír, hanem róla. Az alperesek maguk határozták meg a kapcsolatot, azaz az azonosságot közte és a ... egyik tulajdonosa között. A cikknek semmi értelme nem lenne, ha az azonosítás nem történne meg, illetve azért vették le azt a honlapról, mert miután kiderült az azonosság hiánya a cikk nem szólt volna akkorát.