BH 1997.4.203 Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51., § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.].

Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1993. augusztus hó 2. napján benyújtott kérelem alapján indult és a Cégközlönyben 1993. november 25-én közzétett felszámolási eljárásban Sz. I. hitelező kifogást nyújtott be a felszámoló intézkedése ellen. Kifogása szerint a felszámoló jogsértést követett el azzal a magatartásával, hogy a D. városban levő ingatlan 834/1488-ad tulajdoni hányadát az adós tulajdonaként a vagyonmérlegben nem tüntette fel. Ez ugyanis a felszámolás kezdő időpontjában, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint még az adós gazdálkodó szervezet tulajdona volt.

A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Védekezése szerint a vitatott ingatlanra a P. Rt. az általa nyújtott hitel biztosítására úgynevezett opciós szerződést kötött, s még a felszámolási eljárás megindítása előtt élt is a vételi jogával. A felszámolóként történt kirendelése után az opciós szerződést megvizsgálta, és megállapította, hogy nincs lehetősége e szerződésnek az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) alapján történő megtámadására. A megvizsgált iratokból ugyanis megállapítható volt, hogy az opciós szerződés a felszámolás kezdő időpontját több mint egy hónappal megelőzően - 1993. október 15-én - teljesedésbe ment. Ekként a kérdéses vagyontárgy be sem került a felszámolás alá tartozó vagyonba.

Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Tényként állapította meg, hogy az adós gazdálkodó szervezet az 1992. július 27-i "adásvételi-opciós" szerződésben a szóban lévő ingatlanra vételi jogot engedett, amely az ingatlan-nyilvántartásba - a P. Rt. kérelme alapján - 1993. április 15-én bejegyzést nyert. Vételi joga alapján a P. Rt. 1993. október 15. napján bejelentette, hogy az ingatlant meg kívánja venni. Ezzel az egyoldalú nyilatkozatával az adásvételi szerződést létrehozta. Ugyanakkor az adós gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolási eljárás 1993. november 25. napján indult meg, tehát azt követő időpontban, hogy a szóban lévő ingatlan kikerült az adós gazdálkodó szervezet vagyonából. A Cstv. 31. §-ának (1) bekezdése alapján ezért - a felszámolás megkezdését megelőző nappal - készült záróleltárban a fenti ingatlan már nem is szerepelhetett. A felszámoló eljárása és intézkedései mindenben megfeleltek a jogszabályi rendelkezéseknek, őt jogszabálysértő intézkedés vagy mulasztás nem terheli.

A kifogást tevőnek a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos okfejtésével kapcsolatban az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy az adásvételi szerződések alapján történő tulajdonszerzés és ennek a ténynek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a gyakorlatban időben elkülönül egymástól. S bár helytálló a kifogást tevőnek az az álláspontja, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásba való tulajdonjog-bejegyzés konstitutív hatályú, ez azonban nem érinti azt a tényt, hogy a tulajdonosváltozás, a tulajdonnak az adós gazdálkodó szervezet vagyonából történő kikerülése az adásvételi szerződés megkötésének időpontjához kötődik. Ez adott esetben annyit jelent, hogy a P. Rt. 1993. október 15-i vételi nyilatkozatával létrehozta az adásvételi szerződést, s az ingatlan ebben az időpontban került ki az adós gazdálkodó szervezet vagyonának a köréből. Ily módon az ingatlannal kapcsolatban a felszámoló nem is intézkedhetett. A kifogás elutasításának jogalapjaként hivatkozott a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésére.

A végzés ellen a hitelező - jogi képviselője útján - fellebbezéssel élt, kérte annak megváltoztatását, a kifogásának történő helyt adást, s a felszámoló marasztalását az eljárás költségeiben. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Ptk. 117. §-ának (3) bekezdésében, valamint 373. §-ában foglalt rendelkezéseket. Hivatkozott arra, hogy a vételi jog jogosultja a tulajdonostársakat megilleti elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot már csak a felszámolási eljárás közzétételét követően szerezte be. Ebből eredően az opciós szerződés joghatálya csak a felszámolási eljárás közzétételét követően állt be. Emiatt azt kellett volna megállapítani, hogy a vételi jog jogosultja igényét időben nem érvényesítette. Kérte a jogszabályoknak megfelelő iránymutató döntés meghozatalát.

A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.