A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21574/2010/7. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 80. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.21.574/2010/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Cseh Veronika pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Balogh Ádám ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt 6.P.21.811/2009. számon megindult és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.859/2009/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 17. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felperes pártfogó ügyvédjének díját a felperes viseli.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet elutasította a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt előterjesztett keresetet. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 125.000 forint elsőfokú és 62.500 forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak felhívásra 600.000 forint első- és másodfokú illetéket. Rendelkezése szerint a felperes képviseletében eljáró pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díját a felperes viseli.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes az alperesnek 2007. október 26-án megküldött beadványában az ingatlanával szomszédos ingatlanon engedély nélkül létesített építmény és szabványnak nem megfelelő kerítés kivitelezése miatt "élet- és vagyonvédelmi szempontokra" hivatkozva, az ügy kivizsgálását és a hatóság intézkedését kérve tett bejelentést. Az építésügyi hatóság előtt a felperes bejelentése alapján indult hatósági eljárásban az 2007. november 12-én - az érintettek előzetes értesítése nélkül - az alperes alkalmazottja helyszíni szemlét tartott. Az ügyintéző a szemle során a felperes ingatlanához tartozó, az építési telekhatáron kívül eső, kerítéssel el nem választott szántó területről a felperes ingatlanáról is készített külső fényképfelvételeket, amelyeket a helyszíni szemléről kiállított jegyzőkönyv mellékleteként az ügyiratban helyezett el.

A felperes pontosított keresetében kérte megállapítani: az alperes megsértette a magánlakáshoz és a képmáshoz való személyhez fűződő jogait azzal, hogy az előzetes értesítése nélkül tartott helyszíni szemle során az ingatlanáról fényképfelvételeket készített és azokat az ügyiratban elhelyezte. Tartalmilag az alperes további jogsértéstől való eltiltását, az alperes elégtétel adására, valamint a jogsértő helyzet megszüntetésére és 5.000.000 forint nem vagyoni kárának megfizetésére kötelezését kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A jogerős ítélet indokolása szerint a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak megsértése önmagában, többlettényállási elemek nélkül a személyhez fűződő jog megsértését nem valósítja meg. Az adott esetben azonban az alperes alkalmazottjának az az eljárása, hogy a felperes előzetes hozzájárulása nélkül a tulajdonát képező külterületi (szántó) ingatlanra a szemle foganatosításához szükséges okból bement, valamint a felperes ingatlanáról a szükséges mértékben és terjedelemben külső fényképfelvételeket készített, valamint e felvételeket a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv mellékleteként a hatósági eljárás iratanyagában elhelyezte, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 92. § (1) bekezdése alapján

kifejezetten jogszerű eljárás volt. Alaptalanul sérelmezte a felperes a képmáshoz és a magánlakáshoz fűződő személyiségi jogok megsértését. A felperes ingatlanáról a fényképfelvétel készítése a Ptk. 80. § (1) bekezdése alapján a személy képmásával való visszaélést nem teszi megállapíthatóvá. Az alperes alkalmazottja azzal, hogy a helyszíni szemle során a felperes tulajdonát képező területre belépett, a felperes magánlakáshoz kapcsolódó autonóm szféráját nem érintette, magánlakásának használatát nem zavarta. Ezért a Ptk. 82. § alapján a felperes magánlakáshoz fűződő jogát sem sértette meg. Jogsértés hiányában a Ptk. 84. § (1) bekezdés a), b), c), d) és e) pontjai alapján előterjesztett objektív és szubjektív jogkövetkezmények iránti igény is alaptalan.