BH 1989.5.183 I. Az utcán elkövetett tettlegesség nem valósít meg minden esetben garázdaságot [Btk. 271. § (1) bek.].

II. A sorkatonai szolgálatra bevonult személlyel szemben a nem katonai bíróság is alkalmazhat próbára bocsátási, és pártfogó felügyelet alkalmazásának is helye lehet [Btk. 72. §, 82. § Bv. tvr. 102. § (2) bek., 104. § (1) és (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság a vádlottat könnyű testi sértés vétségében találta bűnösnek, és ezért 1 évi időtartamra próbára bocsátotta, ugyanakkor felmentette őt az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól.

A megállapított tényállás lényege az alábbiakban összegezhető.

A vádlott 1988. február 26. napja óta sorkatonai szolgálatot teljesít.

A vádlott lakóhelyén az eszpresszóban szórakozott. Ugyanebben az eszpresszóban italozott a két sértett: V. Gy. és T. B., továbbá K. I., a vádlott barátja. A záróra után távozva az utcán V. Gy. sértett gúnyos hangnemben "heccelődött" K. I-val. A vádlott ekkor odament hozzájuk, és anélkül, hogy meggyőződött volna: a barátját valóban támadás fenyegeti-e V. Gy. részéről, a sértettet arcul ütötte, és amikor az erősen ittas állapotára figyelemmel elesett, nyomban T. B. sértettet is megrúgta, majd arcul ütötte.

Az eset 22 óra után történt, a fenti személyeken kívül a környéken csupán két fiatal lány tartózkodott.

V. Gy. sérülést nem szenvedett, T. B.-nak 8 napon belül gyógyuló sérülése keletkezett, s emiatt magánindítványt terjesztett elő.

I. Okszerűen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott vonatkozásában a könnyű testi sértés vétségének elkövetését megállapította.

A megyei bíróság megítélése szerint a könnyű testi sértés vétsége mellett vád tárgyává tett garázdaság vétségének a Btk. 271. §-a (1) bekezdésének a törvényi tényállása nem valósult meg.

A megyei bíróság megítélése szerint pusztán abból, hogy a cselekmény az utcán történt, nem lehet következtetést vonni arra, hogy a vádlott magatartása botrány, riadalom keltésére objektíve alkalmas lett volna. Az adott helyen és körülmények között nem volt reális lehetőség arra, hogy a vádlott erőszakos cselekményeiről az emlitetteken kívül más személyek is tudomást szerezzenek. A vádlott rosszul értelmezett baráti kötelességből bántalmazta azt a két személyt, akikről úgy vélte, hogy K. I-t fenyegették.

Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a garázdaság vétségének vádja alóli felmentést törvényesnek találta.

II. A másodfokú bíróság az alkalmazandó joghátrányt illetően szükségesnek látja az alábbiak előrebocsátását.