A Kúria Kfv.35171/2020/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2017. évi CLI. törvény (Air.) 83. §] Bírók: Darák Péter, Demjén Péter, Stefancsik Márta

A határozat elvi tartalma:

Az Air. 83. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésének határidejét az intézkedés elrendelésére okot adó körülmény felmerülésétől kell számítani.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.171/2020/4.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter tanácselnök

Dr. Demjén Péter előadó bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Ákos Elek egyéni ügyvéd

(fél címe)

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: dr. Szikszai Tünde kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes 11. sorszám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 2020. január 16. napján kelt 12.K.27.778/2019/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.778/2019/8. számú ítéletét hatályában fenntartja azzal, hogy az ítélet rendelkező részében az alperes végzésének száma helyesen végzésének száma helyesen 2234489591.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú adóhatóság jogkövetési vizsgálatot követően 2019. május 30-án általános forgalmi adó adónemre kiterjedő adóellenőrzést rendelt el felperesnél a 2018. október 04. és 2019. április 30. közötti időszakra. Az adóigazgatási eljárás során 2019. június 28-án az ingatlan-nyilvántartásból lekérdezte a felperes tulajdonában lévő ingatlanok adatait. Eszerint a felperes tulajdonát képezte a N. .../1. hrsz.-ú ingatlan 2019. február 25-ei bejegyzéssel. Június 28-án a gépjármű-nyilvántartás adatait is lekérdezte, mely szerint a felperes tulajdonában gépjármű nem volt. 2016. június 26-án jegyzőkönyvet vett fel a felperes ügyvezetőjének nyilatkozatáról az adóhatóság. Ekkor a felperesi képviselőhöz kérdéseket intézett. Arra a kérdésre, hogy milyen célra vásárolta meg a felperesi társaság a nadapi ingatlant, a felperesi képviselő úgy nyilatkozott, hogy vagy műhelyépítésre vagy tovább-értékesítésre vásárolta meg a területet. A kérdések többségének a megválaszolására a képviselő határidő engedélyezését kérte 2019. július 5. napjáig, amit az adóhatóság elfogadott, de a biztosított határidőig a feltett kérdésekre nyilatkozatott nem tett, erre a 2019. július 4-i keltezésű beadványában további 7 nap határidő biztosítását kérte. Az adóigazgatási eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján a hatóság indokoltnak látta kapcsolódó ellenőrzések lefolytatását a felperes beszállítóinál, ezért 2019. június 28-a és július 2. között ellenőrzésről szóló értesítő levelet és megbízó levelet küldött ezen beszállítói társaságok cégkapus tárhelyére egyúttal a felperest is értesítette a kapcsolódó vizsgálatok elrendeléséről.

[2] Az adóhatóság észlelte, hogy a felperes 2019. július 4-én az interneten eladásra hirdette meg a nadapi ingatlant, valamint a tárgyi eszközeit. Az elsőfokú adóhatóság 2019. július 16-án feljegyzést készített ideiglenes biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása elrendelésének szükségességéről. A feljegyzésben összefoglalta az adóigazgatási eljárás addigi eredményeit, ezen belül a beszállítói számlákból adódó következtetéseket, a szállítói partnerek rövid elemzése kapcsán megállapításokat, a felperes ügyvezetőjéhez kapcsolható korábbi társaságokra vonatkozóan észrevételeket tett.

[3] Az elsőfokú adóhatóság 2019. július 17-én meghozott végzésében a felperesnél az adóellenőrzés során várhatóan megállapításra kerülő 43.706.000 Ft kötelezettség megfizetésének biztosítására ideiglenes biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendelte el.

[4] A felperes fellebbezése folytán az alperes a 2234486491 számú végzésével az elsőfokú végzést az indokolás kiegészítése mellett helybenhagyta.

[5] Az adóhatóság döntése jogalapjaként az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 82-83. §-át jelölte meg. Határozatának indokolásában részletezte azokat a körülményeket, amelyek összegzéséből megalapozottan volt feltételezhető az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése. E körben leszögezte, hogy a felperes a vizsgált időszakban öt társaságtól - akik beszállító partnerei voltak - fogadott be számlát, összesen 165.871.328 Ft + ÁFA összegben és a számlák áfa tartalmát 43.706.205 Ft-ot a felperes az áfa bevallásában levonásba helyezte. Az öt beszállító partner közös jellemzője, hogy 2018. szeptember 13-a után kezdték meg tevékenységüket, a megalakulást követően tulajdonos- és képviselőváltáson estek át, áfabevallásaikat nem nyújtották be, vagy azok adóminimalizáló jellegűek, és egyik társaság sem rendelkezett bejelentett alkalmazottal. Az öt beszállító partnernél kapcsolódó vizsgálatot kezdeményezett az adóhatóság, amelyek során az elektronikus úton megküldött iratokat egyik társaság sem nyitotta meg.