A Győri Ítélőtábla Bf.85/2014/8. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 225. §, 310. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 6. §, 38. §, 50. §, 51. §, 80. §, 81. §, 85. §, 102. §, 305. §, 396. §] Bírók: Németh Balázs, Vajda Edit, Zólyomi Csilla

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék B.962/2012/38., *Győri Ítélőtábla Bf.85/2014/8.*, Kúria Bhar.201/2015/4. (BH 2015.11.296)

***********

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.85/2014/8. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2014. december 4. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék 2014. június 26. napján kihirdetett 9.B.962/2012/38. számú ítéletét megváltoztatja.

I.r. vádlott tekintetében a felmentésre vonatkozó rendelkezés mellőzésével megállapítja, hogy a vádlott további folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettét valósította meg (2012. évi C. tv. - továbbiakban Btk. - 305.§ a/ pont),

az 1978. évi IV. tv. 225.§-a szerinti hivatali visszaélés bűntette jogszabályhelyének megjelölése a Btk. 305.§ a/ pont,

az 5 rb, az 1978. évi IV. tv. 310.§ (1) bekezdés a/ pont, (2) bekezdés b/ pont bb/ alpont, (3) bekezdés b/ pontja szerinti költségvetési csalás bűntette egységesen a Btk. 396.§ (1) bekezdés a/ pont, (3) bekezdés b/ pont II. fordulata szerint minősül.

Ezért halmazati büntetésül 2 (kettő) év börtönbüntetésre ítéli, melynek végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti.

A pénzbüntetés egy napi tételének összegét a napi tételszám változatlanul hagyása mellett 3.000 (háromezer) Ft-ban állapítja meg, így a pénzbüntetés összege 900.000 (kilencszázezer) Ft.

A szabadságvesztés végrehajtása esetén a vádlott feltételes szabadságra legkorábban a büntetésének kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható.

II.r. vádlott vonatkozásában a próbára bocsátás időtartamát 2 (kettő) évre felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I.r. és II.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja azzal, hogy I.r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: ..., II.r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: ....

I n d o k o l á s :

A Veszprémi Törvényszék 2014. június 26. napján kihirdetett 9.B.962/2012/38. számú ítéletével megállapította I.r. vádlott bűnösségét hivatali visszaélés bűntettében az 1978. évi IV. törvény 225.§-a szerint (3. tényállási pont), és 5 rb, nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében az 1978. évi IV. törvény 310.§ (1) bekezdés a/ pont, (2) bekezdés b/ pont bb/ alpontja és a (3) bekezdés b/ pont szerint (2. tényállási pont).

Ezért halmazati büntetésül 2 évi, börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1000 forintban állapította meg és rendelkezett az összesen 300.000 forint pénzbüntetés 300 napi fogházban letöltendő szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról annak meg nem fizetése esetén. Beszámította a kiszabott szabadságvesztésbe - utólagos végrehajtás esetére - a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt. Az ellene emelt folytatólagosan elkövetett az 1978. évi IV. törvény 225.§-a szerinti hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól (1. tényállási pont) bűncselekmény hiánya okán felmentette. Rendelkezett a bűnjelként kezelt könyvelési iratok jogi sorsáról és az I.r. vádlott által bírói letéti számlára befizetett pénzösszeg visszautalásáról. Kötelezte az I.r. vádlottat a cselekményeivel összefüggésben felmerült bűnügyi költség viselésére.

II.r. vádlott at bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében a Btk.305.§ a/ pontja alapján (3. tényállási pont), és egy évre próbára bocsátotta.

Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére súlyosításért; az I.r. vádlottal szemben hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás, II.r. vádlott tekintetében pénzbüntetés kiszabása érdekében, továbbá I.r. vádlott vonatkozásában a felmentő rendelkezés ellen, annak megalapozatlansága miatt, az 1. tényállási pontban írt cselekvőség miatt további bűnösség megállapítása érdekében fellebbezett.

I.r. vádlott és védője a részben a tényállás 3. pontjában megállapított hivatali visszaélés bűntette alól bűncselekmény hiányában történő felmentés és enyhítés érdekében, II.r. vádlott és védője a felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól bűncselekmény hiánya miatti felmentés végett jelentettek be jogorvoslatot.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.250/2014/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítva tartotta fenn. A felmentés és enyhítés iránt bejelentett védelmi fellebbezéseket mindkét vádlott részéről alaptalannak tartotta.

Megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, az általa megállapított tényállás hiánytalan és megalapozott. Részben helyesen következtetett a megalapozott tényállás alapján a vádlottak bűnösségére, de tévedett I.r. vádlott kapcsán az 1. tényállási pontban írt, az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével elkövetett hivatali visszaélés bűntette megítélésében, továbbá az alkalmazandó jogszabály kérdésében. Az ügyész álláspontja szerint a vádlottat, mint hivatalos személyt terhelték az összeférhetetlenségi korlátozások, ezeket megszegve létesített másodállást, illetve vett részt olyan vállalkozás működtetésében, mely számára tilalmazott volt és melyre munkáltatójától engedélyt sem kaphatott volna. A jogtalan előny számára a másodállásból származó jövedelem volt, továbbá az, hogy hivatali beosztását is megtartotta. Az ítélet tényállása is tartalmazza a vád tárgyává tett bűncselekmény mindkét tényállási elemét, melynek jogi indokolását akként kell pontosítani, hogy I.r. vádlott kötelességszegő magatartása az összeférhetetlenség megsértése, és nem a másodállás létesítésének be nem jelentése volt. Ebből következik, hogy terhére további 1 rb hivatali visszaélés bűntettében bűnösségét is meg kell állapítani.

Az elsőfokú bíróság az I.r. vádlott cselekményeit az elkövetéskor hatályban volt Btk. szabályai alapján bírálta el, ezt viszont nem indokolta. Ezzel szemben a jelenleg hatályban lévő anyagi jogi szabályok három okból is kedvezőbb elbírálási helyzetet teremtenek, mivel a 2011. adóévre megállapított adóhiány összege alapján az értékhatárok változása miatt a cselekmény enyhébben minősül, másrészt csökkent a pénzbüntetés egy napi tételének összege 2.500 forintról 1.000 forintra - mely szabályt egyébként a törvényszék helytelenül vegyesen alkalmazott a régi Btk. egyéb szabályaival -, továbbá kedvezőbbek a feltételes szabadságra bocsátás feltételei. Ennek megfelelően I.r. vádlott cselekményei a Btk.305.§ szerint 2 rb hivatali visszaélés bűntettének, melyből 1 rb folytatólagosan elkövetett, továbbá 4 rb a Btk.396.§ (1) bekezdése és (3) bekezdés b/ pontja szerinti és 1 rb a Btk.396.§ (1) bekezdés és (2) bekezdés b/ pontja szerinti költségvetési csalás bűntettének fognak minősülni.