A Fővárosi Törvényszék Kf.650070/2013/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 323. §, 346. §] Bírók: Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin, Szőke Mária

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

mint másodfokú bíróság

3.Kf.650.070/2013/5.

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Biró Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Biró J. Judit ügyvéd által képviselt Karácsond Község Önkormányzata (Karácsond, Szent István u. 42.) felperesnek, a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a felperes oldalán a jogtanácsos által képviselt és az alperes oldalán a dr. Molnár Judit ügyvéd által képviselt beavatkozott, a Fővárosi Törvényszék 2012. november 12. napján kelt 20.K.30.563/2011/23. számú ítélete ellen az alperes 24. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes ajánlatkérőként a 2010. szeptember 9-én feladott hirdetményében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti egyszerű, tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított "a KEOP-1.2.0/B pályázat projektmenedzsment szervezet feladatainak teljes körű ellátására". Az ajánlattételi határidőben több társaság, köztük az alperesi beavatkozó nyújtott be ajánlatot, melyet az ajánlatkérő az összegzésben közölt öt okból, ezen belül az irreálisan alacsony ár esetében további három ok miatt, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e); f) és g) pontjai alapján érvénytelenné nyilvánított.

Az eljárást lezáró döntés ellen, előzetes vitarendezési eljárás kezdeményezése nélkül, az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. A kérelmet az alperes, az igazgatási szolgáltatási díj hiánypótlásra történő megfizetését követően megindított jogorvoslati eljárásban hozott D.933/15/2010. számú határozatával elutasította. A hirdetmény feladásának időpontjában hatályos Kbt. rendelkezések alapján vizsgálta az ajánlatkérőnek az előzetes vitarendezési eljárás lefolytatásának hiánya miatt, az eljárás érdemi vizsgálat nélkül történő megszüntetésének jogkövetkezményére vonatkozó eljárásjogi kifogását. Álláspontja szerint, 2010. január 1-től a Kbt. 96/B. §-ában meghatározott előzetes vitarendezés intézménye kérelmezői kötelezettségként szabályozott. Az 89/665/EGK és a 92/13/EGK Tanácsi Irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 2007/66/EK Irányelv (a továbbiakban: jogorvoslati irányelv) 1. cikkének (3) és (5) bekezdéseiből mégis az vezethető le, hogy az előzetes vitarendezés elmulasztása, vagy annak nem az előírásoknak mindenben megfelelő lefolytatása, nem korlátozza, avagy szünteti meg a jogorvoslathoz való jogot. Az alperes érdemben vizsgálta a kérelmező valamennyi kérelmi elemét, melyek közül egyről állapította meg, hogy az ajánlatot a pénzügyi ütemterv nem megfelelősége okán a felperes jogszerűen nyilvánította érvénytelenné.

Az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, melyben elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, két eljárásjogi akadály, így az előzetes vitarendezés iránti kezdeményezés elmaradása, és az alperesi beavatkozó ügyfélképességének hiánya miatt a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálás nélküli elutasítását kérte. Arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság az elsődleges jogorvoslati kérelmét nem osztaná, úgy másodlagos kereseti kérelmében az alperes határozatának részbeni megváltoztatását, az ajánlatkérői döntések jogszerűségének megállapítását, harmadlagosan a keresettel támadott határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését indítványozta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes D.933/15/2010. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperesi ellenkérelem folytán elsődlegesen a felperes kereshetőségi jogát vizsgálta, és a Kbt. 346. § (1) bekezdése szerint megállapította, hogy a felperes jogát, jogos érdekét az alperes határozata sértheti, így a kereshetőségi joga fennállt. Az előzetes vitarendezési eljárás lefolytatásának hiányát illetően, a Kbt. 324. § (1) és (2) bekezdései, valamint a 325. § (1); (2); (3) és (4) bekezdései alapján arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy a helyes eljárási rendben az alperesnek hiánypótlást kellett volna kiadnia, bekérni az előzetes vitarendezésre vonatkozó adatokat, iratokat a jogorvoslatot kérő alperesi beavatkozótól. Nem vitatottan, ilyen jellegű eljárást az alperesi beavatkozó nem folytatott le, ezért a hiánypótlásnak értelemszerűen nem tudott volna eleget tenni, így a Kbt. 325. § (3) bekezdés f) pontja alapján a kérelmet az alperesnek el kellett volna utasítania, illetőleg a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján az eljárást meg kellett volna szüntetnie. Erre figyelemmel döntött a határozat hatályon kívül helyezéséről és határozta meg az új közigazgatási eljárás szempontjait, egyben mellőzte a határozat érdemi elemeinek bírósági felülvizsgálatát.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen, elsődlegesen annak megváltoztatása és a felperes keresetének teljes körű elutasítása, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása iránt, perköltségigény mellett, az alperes terjesztett elő fellebbezést. Továbbra is a felperes kereshetőségi jogának hiányával érvelt, melyet azzal indokolt, hogy az ajánlatkérő egyetlen eljárást lezáró döntést hozott, ennek jogszerűségét az alperes a határozatában megállapította, az ajánlat sorsát pedig nem befolyásolja, hogy az egy vagy több okból érvénytelen. Fenntartotta azt a határozatában részletesen kifejtett, és közösségi irányelvekkel is alátámasztott álláspontját, hogy az előzetes vitarendezési eljárás elmaradása nem eredményezheti a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, köteles volt a kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemben elbírálni. E tekintetben azt emelte ki, hogy a Kbt. 324. és 325. § szabályai ütköznek a Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontjával, ez a 2010. január 1. és 2010. szeptember 15. között fennálló törvényi kollízió csak az irányelv figyelembevételével oldható fel. Hivatkozott az Európai Bíróság C-406/2008. számú eseti döntésére, amelyben kifejtette, hogy amennyiben nincs lehetőség a jogorvoslati határidőkre vonatkozó nemzeti szabályozásnak a 92/50. Irányelvvel módosított 89/665. Irányelvvel összhangban álló értelmezésére, a nemzeti bíróság köteles annak alkalmazását mellőzni a közösségi jog maradéktalan alkalmazása és az utóbbi által a magánszemélyek részére biztosított jogok védelme érdekében. A jogalkotó a kollíziót a Kbt.-t módosító 2010. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) rendelkezéseivel feloldotta, az előzetes vitarendezés jogintézményét újra szabályozta, ami azt támasztja alá, hogy eredeti szándéka is a közbeszerzési uniós joggal összhangban lévő szabályozásra irányult. Megjegyezte, hogy adott ki a Kbt. 324. § (1) bekezdés h) pontját is érintő hiánypótlás felhívást, erre a válasz az volt, hogy nem került sor előzetes vitarendezésre, értelmezhetetlen ezért az elsőfokú bíróság ítéletének erre vonatkozó utasítása.