A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20677/2013/10. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.677/2013/10.

A Fővárosi Ítélőtábla a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Sulyok Tamás ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Kéri - Dr. Hazai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Hazai Kinga ügyvéd) és a dr. Móra Éva (címe) helyettes ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2013. február 19. napján kelt 12.P.21.549/2012/16. számú ítélete ellen a felperes részéről 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a 2008. július 6. napján ... állampolgárnak továbbított levelének, továbbá az ezen küldeményre 2008. július 7. napján kapott válaszközleménynek, ... állampolgár részére a 2009. február 5. napján és 2009. március 4. napján továbbított levelének, a ... részére írt kérelme másolatának, a ...al folytatott levelezésének, valamint a bécsi ... nagykövetség részére küldött, 2009. március 20. napján kelt levelének jogosulatlan megismerésével és nyilvánosságra hozatalával a magántitokhoz, levéltitokhoz fűződő személyiségi jogát megsértette. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől.

Előadta, hogy az alperes által jogosulatlanul megszerzett és mások részére hozzáférhetővé tett adatok olyan személyes adatoknak minősülnek, melyeket az alperes hozzájárulása nélkül gyűjtött, tárolt, rögzített és felhasznált. Az elektronikus levelek tartalma teljes egészében magántitkát képezi, ennek ellenére azokat az alperes mások számára hozzáférhetővé tette, nyilvánosságra hozta, a tudomására jutott magántitoknak a valóságtól eltérő értelmet tulajdonított.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes a perbeli levelek megismeréséhez telefonbeszélgetésük során hozzájárult, így magatartása nem volt jogellenes. Álláspontja szerint a felperes keresete a joggal való visszaélés tilalmába ütközik, miután a megismert leveleket hatósági eljárásban és a házasság felbontására irányuló, valamint a gyermekelhelyezés tárgyában folyamatban lévő perben használta fel.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 forint perköltséget. Megállapította, hogy a tolmácsolással kapcsolatosan felmerült díjat az állam viseli.

Jogi indokolásában rámutatott arra, hogy a magántitok alkotmányos alapjog, melyet az Alkotmány 59. § (1) bekezdése részesít védelemben. Hivatkozott a Ptk. 81. § (1) bekezdésében foglaltakra. Rögzítette, hogy titok minden olyan adat, tény, valamint az ezekből levont következtetés, amelynek a jogosult rendelkezési köréből való kikerülése a jogosult érdeksérelmével járhat. Megítélése szerint az követi el a személyiségi jog megsértését, aki a birtokába jutott magántitkot, üzleti titkot jogosulatlanul, a titok jogosultjának hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél. Ha valaki magántitok birtokába jut, önmagában jogsértést még nem valósít meg, csak abban az esetben, ha azt jogosulatlanul nyilvánosságra is hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél. Önmagában tehát az a magatartás, hogy az alperes a felperesi levelek tartalmát megismerte, levéltitok megsértésének nem minősül.

Figyelemmel arra, hogy az alperes sem vitatta azt a tényt, hogy a felperesi levelezés hatósági eljárás során történő felhasználásához a felperes nem járult hozzá, önmagában irrelevánsnak tartotta annak bizonyítását, hogy a levelezés megnyitása, a dokumentumok megismerése a felperes hozzájárulásával vagy annak hiányában történt.

Utalt arra, hogy a bírói gyakorlat számos döntésében kitért a hangfelvétel és más alanyi jogsértésre alkalmas eszköz felhasználása és a Ptk. 4. §-ának összefüggéseire. A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során ugyanis a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon. Hivatkozott a Ptk. 2. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra.

Kifejtette, hogy a felperes a Ptk. 75. § (1) bekezdésének és a 81. § (1) bekezdésének szabályaival védett személyhez fűződő jogait a Ptk. 5. § (2) bekezdésében meghatározott joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon gyakorolta akkor, amikor azt a társadalmi rendeltetéssel össze nem férő célra az alperessel szemben illetéktelen előnyök szerzésére kívánta érvényesíteni. Felhívta a BDT.2009.2126. számú és a BDT.2011.2442. számú eseti döntéseket.

Megállapította, hogy az alperes a felperes által kereset tárgyává tett magánleveleket a közöttük folyamatban lévő házassági bontóperben, illetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál a gyermekük jogellenes külföldre vitele miatt előterjesztett kérelméhez csatolta. Ezen kívül azon személyek számára tette megismerhetővé, akik a levelek angol nyelvről történő lefordításában segédkeztek.

Kiemelte, hogy a bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Az alperesnek emellett jogos magánérdeke fűződik ahhoz, hogy az eljárások során a felperesi magatartást igazolni tudja. Valamennyi, a felek között folyamatban volt és folyamatban lévő eljárásban fontos, egyben nélkülözhetetlen és releváns annak bizonyítása, hogy a felperes milyen okból, milyen módon és milyen körülmények között távozott külföldre a közös gyermekekkel együtt. Mindez nem képezi jelen pernek a tárgyát, más bíróság hatáskörébe tartozó bizonyítási kérdés, azonban ezen bizonyítási eszköztől az alperest a személyiségi jogvédelem eszközeivel jogszerűen elzárni nem lehet.

A Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontján alapuló jogsértés megállapítására irányuló kereseti kérelem alaptalansága miatt az objektív személyiségvédelmi eszközök alkalmazására nem kerülhetett sor.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. § (1) bekezdése és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján határozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú határozat megváltoztatását és a kereseti kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát kérte.

Fellebbezési álláspontja szerint az elsőfokú bíróság hiányos tényállást állapított meg, a hiányos tényállásból téves jogi következtetéseket vont le.

Előadta, hogy a perben bizonyítást nyert az, hogy a kereset tárgyává tett leveleket az alperes több személy felé nyilvánosságra hozta. Azokat megismerte ..., a fordításban közreműködő további három személy, valamint a házassági tanácsadásaik során közreműködő személyek. Mindennek azért van jelentősége, mert más megítélés alá esik a magántitok sérelme akkor, amikor annak nyilvánosságra hozatalára bírósági, hatósági eljárás során kerül sor, és más a megítélése az e körön kívül eső visszaéléseknek. Hivatkozott arra, hogy az alperessel szemben magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette miatt kezdeményezett nyomozást megszüntető határozat indokolásában foglaltakkal szemben a bíróság előtt kezdeményezett pótmagánvádas eljárás eredményeként a másodfokon eljárt büntetőbíróság a hatályon kívül helyező végzésében megállapította a bűncselekmény fennállásának tárgyi és alanyi elemeit.