BH 2009.2.55 Nincs helye az ítélet kiegészítésével az eredeti állapot helyreállításának, ha a felperes a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetében nem kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását [Ptk. 237. § (1) bek.; Pp. 215. §, 224. §].

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogelődje és a felperes között 1993. január 18-án létrejött, tulajdonjog átruházására vonatkozó megállapodás megszüntetésére 1993. október 14-én kötött megállapodás érvénytelen, és erre tekintettel a felek adásvételi szerződése fennáll. Kérte továbbá az alperes kötelezését az adásvételi szerződés teljesítésére. Utóbb a keresetét módosítva az 1993. október 14-én kelt megállapodás érvénytelenségének megállapítását a felek kölcsönös téves feltevésére való hivatkozása helyett, semmisségre hivatkozással kérte.

Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a felek között 1993. október 14-én létrejött megállapodás érvénytelen. Egyebekben a támadott határozatot helybenhagyta.

A felperes a másodfokú határozat kiegészítése iránt kérelmet terjesztett elő. A Ptk. 237. § (1) bekezdésére utalással kérte, hogy a másodfokú bíróság rendelkezzék az érvénytelen szerződés megkötését megelőzően fennállott állapot helyreállításáról. Ennek keretében kérte az alperes kötelezését 14 000 000 Ft tőke és 1993. október 14-étől a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatainak megfizetésére.

Az alperes vitatta, hogy a jogerős ítélet kiegészítésének jogszabályban előírt feltételei fennállnak.

Az ítélőtábla, a felperesnek az ítélet kiegészítése iránt előterjesztett kérelmét elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Ptk. 237. § (1) bekezdésében írt rendelkezésekből nem következik, hogy az eljáró bíróságnak az érvénytelen szerződés jogkövetkezményéről hivatalból, a peres felek erre irányuló kérelme hiányában is rendelkeznie kellene. Rámutatott, hogy a Pp. 3. § (2) bekezdése értelmében, a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. Utalt arra is, hogy a felperes érvénytelenségi jogkövetkezmények levonására irányuló kereseti kérelme hiányában sem az elsőfokú bíróságnak, sem a másodfokú bíróságnak arról döntést hoznia nem kellett. A Pp. 225. § (1) bekezdése értelmében ítélet kiegészítésének csak akkor van helye, ha a bíróság valamely kereseti kérelemről, vagy ellenkérelemről, annak egy részéről nem határozott. A per jogerős lezárását követően előadott újabb kérelem tárgyában határozathozatal nem kérhető.