32000R2313[1]

A Tanács 2313/2000/EK rendelete (2000. október 17.) az Indiából és a Koreai Köztársaságból származó egyes katódsugaras színes televíziós képcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám bevezetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Litvániából, Malajziából és a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

A Tanács 2313/2000/EK rendelete

(2000. október 17.)

az Indiából és a Koreai Köztársaságból származó egyes katódsugaras színes televíziós képcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám bevezetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Litvániából, Malajziából és a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal való egyeztetést követően benyújtott bizottsági javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Ideiglenes intézkedések

(1) A 837/2000/EK bizottsági rendelettel [2] (az "ideiglenes rendelet") ideiglenes dömpingellenes vámot vetettek ki az Indiából, Malajziából, a Kínai Népköztársaságból (Kína) és a Koreai Köztársaságból (Korea) származó, a 85401111 KN-kód (8540111194 TARIC kód) alá tartozó katódsugaras színes televíziós képcsövek a Közösségbe történő behozatalára, amely képcsövek képernyőjének képátlója (a képcső aktív része egyenes vonalban mérve) a 33 cm-t meghaladja, de a 38 cm-t nem haladja meg, és amelyek képernyőjének szélesség/magasság aránya 1,5-nél kisebb, távköze (két azonos színű sor közötti távolság a képernyő közepén) pedig legalább 0,4 mm (CPT).

(2) Figyelembe véve, hogy Litvánia esetében a dömping árkülönbözet a 384/96/EK határozat ("az alaprendelet") 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott 2 %-os küszöbértéket nem érte el, erre az országra nem vetettek ki ideiglenes intézkedéseket.

2. Utólagos eljárás

(3) A dömpingellenes vámok bevezetését követően a feleket tájékoztatták azokról a tényekről és szempontokról, amelyek az ideiglenes rendelet alapját képezték. Néhány fél írásos észrevételeket nyújtott be. Minden azt kérelmező érdekelt fél számára biztosították a bizottsági meghallgatás lehetőségét. A felekkel ismertették azokat az alapvető tényeket és szempontokat, amelyek alapján javasolni kívánták a végleges dömpingellenes vám kivetését, valamint az ideiglenes vámmal fedezett összegek ennek a vámnak a szintjén történő végleges beszedését. A tájékoztatást követő nyilatkozatok benyújtására határidőt biztosítottak a számukra.

(4) Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételeket fontolóra vették, és megfelelő esetben figyelembe vették a végleges ténymegállapításoknál.

(5) A Bizottság folytatta mindazon információknak a felkutatását, amelyeket a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek tartott.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(6) Mivel az ideiglenes ténymegállapításokról szóló tájékoztatást követően az ebbe a rovatba tartozó egyetlen beérkező észrevétel a kínai exportáló gyártóra vonatkozott, és mivel helyénvaló megszüntetni a szóban forgó országra vonatkozó intézkedést (lásd: (85) preambulumbekezdés), az ideiglenes rendelet (7)-(10) preambulumbekezdésében foglaltakat és azokban található következtetéseket megerősítjük.

C. DÖMPING

1. Litvánia

1.1. Szokásos érték

(7) A panasztevő azt állítja, hogy az egyetlen litván exportáló gyártó által jelentett értékcsökkenési és KF költségek túl alacsonyak. Mindazonáltal ezt az állítást semmiféle bizonyítékkal sem tudta alátámasztani. A jelentett költségeket ennek ellenére megvizsgálták, és azok csökkentését nem tartották szükségesnek. A panasztevő által felhozott érvet következésképpen elutasítottuk, és az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdésében kifejtett ténymegállapításokat ennek megfelelően megerősítjük.

1.2. Kiviteli árak és összehasonlítás

(8) Ebben a rovatban észrevétel nem érkezett. Ennek megfelelően az ideiglenes rendelet (36) és (37) preambulumbekezdésében kifejtett ténymegállapításokat megerősítjük.

1.3. Dömping árkülönbözet

(9) Az ideiglenes rendelet (38) preambulumbekezdésében megállapított dömping árkülönbözetet (1,3 %) ennek megfelelően minimális árkülönbözetként megerősítjük.

2. Malajzia

2.1. Szokásos érték és kiviteli ár

(10) Mivel semmiféle új információt sem nyújtottak be, az ideiglenes rendelet (11)-(13) preambulumbekezdésében kifejtett ténymegállapításokat megerősítjük.

2.2. Összehasonlítás

(11) A két malajziai exportáló gyártó egyike azt állította, hogy az értékesítést követő költségekre való tekintettel a szokásos érték kiigazítása szükséges. Ezt az igényt megvizsgálták, és ebből a szempontból a kiigazítás engedélyezését jogosnak találták. A szokásos érték és az egyik exportáló gyártó kiviteli árának összehasonlítása szempontjából továbbá sokkal megfelelőbbnek találták a többi exportáló gyártó tekintetében az ideiglenes szakaszban már alkalmazott módszert (átlagos havi árfolyamok).

(12) A fentiek kivételével az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében kifejtett ténymegállapításokat megerősítjük.

2.3. Dömping árkülönbözet

(13) A (11) preambulumbekezdésben említett változtatások következtében a végleges dömping árkülönbözetet a következőképpen határozták meg:

- Samsung elektronikus készülékek (M) SDN.BHD: 0,7 %

- Chungwha képcsövek (M) SDN.BHD: 4,5 %

(14) A Malajziából származó behozatalt illetően meg kell jegyezni, hogy az említett két exportáló gyártó képviseli az ebből az országból származó teljes kivitelt. Annak megállapítására, hogy a dömping árkülönbözet országos szinten minimális mértékű-e, meghatározták a dömping árkülönbözet országos súlyozott átlagát. Úgy találták, hogy ez az árkülönbözet a Samsung kivitelének a Chungwha kiviteléhez viszonyított részaránya következtében minimális. Az országos minimális dömping árkülönbözet, a Chungwha alacsony dömping árkülönbözete és a Malajziából származó behozatal általánosan kismértékű hatása miatt úgy határoztak, hogy a vizsgálatot meg kell szüntetni anélkül, hogy a Malajziából származó behozatalra vonatkozóan az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdése értelmében védő intézkedéseket fogadnának el.

3. Kína

(15) Az érdekelt felek által benyújtott észrevételek vizsgálatát követően megerősítjük, hogy Kína esetében a dömping jelentős szintet ér el. Tekintettel a Kínából származó minimális behozatalimennyiségről szóló (35) preambulumbekezdésben foglalt következtetésekre, és tekintettel a Kínára vonatkozó eljárás megszüntetésére (lásd: (85) preambulumbekezdés), úgy ítélték meg, hogy nincs szükség a dömpingre vonatkozó határozat kidolgozására.

4. India

(16) Emlékeztetni kell rá, hogy Indiából egyetlen exportáló gyártó sem vett részt a vizsgálatban, következésképpen a ténymegállapításokat a rendelkezésre álló tények alapján kellett kialakítani.

4.1. Szokásos érték

(17) Ezekben a rovatokban egyetlen észrevétel sem érkezett. A (11) preambulumbekezdésben említett módosításoknak megfelelően a szokásos érték számítását felülvizsgálták.

4.2. Kiviteli ár és összehasonlítás

(18) Ezekben a rovatokban egyetlen észrevétel sem érkezett. Ennek megfelelően az ideiglenes rendelet (18) és (19) preambulumbekezdésében kifejtett ténymegállapításokat megerősítjük.

4.3. Dömping árkülönbözet

(19) A szokásos értéknek a (17) preambulumbekezdésben említett változása következtében a végleges dömping árkülönbözetet a következőképpen határozták meg:

- valamennyi vállalat esetében: 20,5 %

5. Korea

(20) Emlékeztetni kell rá, hogy Koreából egyetlen exportáló gyártó sem vett részt a vizsgálatban, következésképpen a ténymegállapításokat a rendelkezésre álló tények alapján kellett kialakítani.

5.1. Szokásos érték

(21) Ezekben a rovatokban egyetlen észrevétel sem érkezett. A (11) preambulumbekezdésben említett módosításoknak megfelelően a szokásos érték számítását felülvizsgálták.

5.2. Kiviteli ár és összehasonlítás

(22) Ezekben a rovatokban egyetlen észrevétel sem érkezett. Ennek megfelelően az ideiglenes rendelet (18) és (19) preambulumbekezdésében kifejtett ténymegállapításokat megerősítjük.

5.3. Dömping árkülönbözet

(23) A szokásos értéknek a (21) preambulumbekezdésben említett változása következtében a végleges dömping árkülönbözetet a következőképpen határozták meg:

- valamennyi vállalat esetében: 19,7 %

D. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(24) Mivel a közösségi iparág meghatározására vonatkozóan nem érkezett észrevétel, az ideiglenes rendelet (39) és (40) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket megerősítjük.

E. KÁROKOZÁS

1. A Közösségen belüli CPT-fogyasztás

(25) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az ideiglenes rendeletben megállapított fogyasztási adatokat módosítani kellett, különösen annak érdekében, hogy azok tartalmazzák a Közösségben telephellyel rendelkező, és az érintett országok exportáló gyártóihoz kapcsolódó vállalatokra vonatkozó adatokat. Az új megállapítások a Közösségen belüli CPT-fogyasztás az alábbiakban bemutatott csökkenését erősítették meg (lásd: az ideiglenes rendelet (45) preambulumbekezdése):

1. táblázat: A Közösségen belüli CPT-fogyasztás

Forrás:

A közösségi iparág és az exportáló gyártókhoz kapcsolódó közösségi piaci szereplők által szolgáltatott adatok; Eurostat.

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

Darabszám | 6717805 | 5882421 | 4992089 | 4954292 | 4704257 |

1995 = 100 | 100 | 88 | 74 | 74 | 70 |

1997 = 100 | 100 | | | 99 | 94 |

(26) A szóban forgó időszak alatt a közösségi piacon mennyiségi szempontból átlag 30 %-os visszaesés történt. Megjegyendő, hogy a legjelentősebb csökkenés az 1995-1997-es időszakban következett be (-26 %). Ahogyan továbbá az a fenti táblázatból kitűnik, a közösségi fogyasztás 1997-től stabilizálódott. A fogyasztás 1997. és 1998. folyamán változatlan szinten maradt, majd ezt követően, a VI alatt mindössze 5 %-kal csökkent.

(27) Emlékeztetni kell rá, hogy a közösségi fogyasztás legjelentősebb csökkenése annak a ténynek tulajdonítható, hogy a szóban forgó időszak első felében az addig a Közösségben előállított 14″ méretű színes televíziók (CTV-k) gyártásának egy részét egyes közép- és kelet-európai országokba telepítették át (lásd: az ideiglenes rendelet (46) preambulumbekezdése). Az áttelepítési folyamat hatásait a (63)-(65) preambulumbekezdésekben vizsgáljuk.

2. Az CPT-k az érintett országokból a Közösségbe történő behozatala

2.1. Litvánia és Malajzia : minimális dömping árkülönbözet

(28) A vizsgálat megerősítette, hogy a Litvánia esetében megállapított dömping árkülönbözet minimális volt. Ahogyan továbbá azt a (14) preambulumbekezdésben kifejtették, a Malajzia esetében megállapított dömping árkülönbözet súlyozott átlaga a végleges szakaszban ugyancsak a minimális küszöbérték alatt volt.

2.2. Kína: elhanyagolható behozatal

(29) Egy Kínában működő gyártó azt állította, hogy az országban ő az egyetlen gyártó, és hogy a vizsgálat ideje alatt elhanyagolható mennyiségű CPT-t értékesített kivitelre a Közösség felé. Azt állította továbbá, hogy a Közösség felé kivitelre értékesített mennyiség és az Eurostat behozatali statisztikái közötti eltérés annak a ténynek tulajdonítható, hogy az említett statisztikákban a CPT-re alkalmazott KN-kód az ebben az eljárásban nem érintett, 14″-nél nagyobb, illetve kisebb méretű CPT-ket is tartalmaz. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy a közösségi iparágnak működik egy vegyes vállalata egy kínai gyártóval, és ez is oka lehet az említett eltérésnek.

(30) Azt is állította továbbá, hogy a Közösség felé kivitelre ténylegesen értékesített mennyiség a minimális küszöbérték alatt volt, azon az alapon, hogy a Bizottság által az ideiglenes szakaszban meghatározott fogyasztási szint (lásd: az ideiglenes rendelet (41)-(44) preambulumbekezdése) rendkívül pontatlan volt, és kérte a Kínára vonatkozó vizsgálat megszüntetését.

(31) A fenti állítások ellenőrzése céljából a Bizottság megvizsgálta a kínai kiviteli statisztikákat, információkat kért az Európai Unió Kínában állomásozó delegációjától, és megvizsgálta a közösségi iparág által benyújtott adatokat.

(32) A kínai statisztikák szerint a Közösségbe exportált mennyiség még az Eurostat statisztikáiban szereplő mennyiségnél is magasabb volt. Mindazonáltal ezt azzal magyarázták, hogy a vonatkozó statisztikák eltérő típusú CPT-kre terjednek ki, köztük olyan típusokra is, amelyekre ez az eljárás nem vonatkozik.

(33) A közösségi iparág információkat szolgáltatott a Kínában található vegyes vállalatról. Ennek alapján kiderült, hogy ez a vegyesvállalat nem az érintett KN-kód alá tartozó termékeket, hanem más kijelző alkatrészeket gyárt. Ami az Eurostat behozatali statisztikái és a kínai exportáló gyártó által bejelentett behozatali adatok közötti eltérést illeti, meg kell jegyezni, hogy, amint már említettük, a rendelkezésre álló adatok nem zárják ki, hogy Kínából az érintett terméken kívül más CPT-ket is exportáltak a Közösségbe.

(34) A vizsgálat továbbá az említett vállalaton kívül nem azonosított más, az érintett terméket exportáló kínai vállalatot.

(35) Ezeknek a szempontoknak az alapján, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy a) a szóban forgó időszak alatt a Kínából származó behozatal mennyisége jelentősen csökkent (83 %), hogy b) az érintett termékre vonatkozó KN-kód olyan más termékeket is tartalmaz, amelyekre ez a vizsgálat nem terjedt ki, és hogy az Eurostat behozatali statisztikái ennek megfelelően nem feltétlenül tükrözik pontosan az érintett termék Kínából származó behozatalát, hogy c) a kínai gyártó által a kérdőíves válaszában bevallott behozott mennyiség az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdésében meghatározott minimális küszöbértéke alatt volt, továbbá hogy d) semmiféle információ sem merült fel arra vonatkozóan, hogy az említett kínai gyártó nem az egyedüli olyan gyártó, amely az érintett terméket közösségi kivitelre értékesíti, célszerűnek ítélték figyelembe venni, hogy a kínai importáruk piaci részesedése a minimális küszöbértéket nem érte el.

2.3. India és Korea

(36) A Litvániára és Malajziára vonatkozó (28) preambulumbekezdésben és a Kínára vonatkozó (35) preambulumbekezdésben levont következtetéseknek megfelelően tehát csak a fennmaradó két országból, Indiából és Koreából származó behozatalt elemezték a fennmaradó kárfelmérés során, amely behozatalra a továbbiakban az "érintett országokból" származó behozatalként hivatkozunk.

2.4. Az érintett országokból származó behozatal összesített felmérése

2.4.1. A behozatal mennyisége

(37) Az érintett országokból származó behozatal mennyisége a következőképpen alakult:

2. táblázat: Az érintett országokból származó, a Közösségbe importált mennyiségek

Forrás:

Eurostat.

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

Teljes darabszám | 806188 | 318471 | 126559 | 483361 | 494254 |

1995 = 100 | 100 | 40 | 16 | 60 | 61 |

1997 = 100 | 100 | | | 382 | 391 |

(38) Az érintett országokból származó behozatal a szóban forgó időszakban 39 %-kal csökkent. A fenti táblázatból kitűnik, hogy a dömpingelt behozatal az 1995 és 1997 közötti csökkenést (-84 %) követően 1997-től a VI-ig ismét jelentős mértékben emelkedett (+ 291 %).

2.4.2. A behozatal piaci részesedése

(39) Tekintettel a módosított fogyasztási adatokra, az érintett országokból származó dömpingelt behozatal piaci részesedése a Közösségben az alábbiaknak megfelelően alakult:

3. táblázat: Az érintett országokból származó behozatal piaci részesedése a Közösségben

Forrás:

A közösségi iparágtól származó kérdőíves válaszok és az Eurostat.

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

1995 = 100 | 12,0 % | 5,4 % | 2,5 % | 9,8 % | 10,5 % |

1997 = 100 | 100 | 45 | 21 | 81 | 88 |

(40) A táblázatból kiderül, hogy a piaci részesedés az 1995-1997 időszak alatt 9,8 százalékponttal csökkent, az 1998-tól a VI-ig tartó időszakban viszont 8 százalékponttal nőtt.

2.4.3. A behozatali átlagár

(41) Emlékeztetni kell rá, hogy az ideiglenes rendelet (55) preambulumbekezdésben levont következtetéseknek megfelelően az Indiából, Malajziából, Kínából és Koreából származó CPT-k behozatali átlagára eleve csökkenő tendenciát mutatott (-11 % a szóban forgó időszakban, illetve -19 % az 1997-től a VI-ig). Malajzia és Kína kizárását követően az tapasztalható, hogy az árak alakulása jóval határozottabb.

4. táblázat: Az érintett országokból származó behozatali átlagára a Közösségben

Forrás:

Eurostat.

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

ECU/db | 39,36 | 42,15 | 45,27 | 34,85 | 31,85 |

1995 = 100 | 100 | 107 | 115 | 89 | 81 |

1997 = 100 | 100 | | | 77 | 70 |

1995-től a VI-ig a közösségi piacon érdekelt exportáló gyártók által felszámított eladási ár 19 %-kal csökkent. Az árak 1997. és a VI közötti alakulását tekintve a csökkenő tendencia jóval hangsúlyosabb, az átlagos behozatali ár ekkor 30 %-kal esett vissza. Mindez párhuzamosan jelentkezett a behozatal mennyiségének 291 %-os növekedésével.

1997. és a VI között az átlag behozatali ár ráadásul a közösségi iparág átlagos árainál jóval nagyobb mértékben csökkent (-19 %, illetve -30 %).

2.5. Alacsonyabb árak

(42) Mivel az érintett behozatal fenti elemzése nincs befolyással az alacsonyabb árakra, az ideiglenes rendelet (59) preambulumbekezdésében szereplő, Indiára és Korára vonatkozó következtetéseket megerősítjük. Az összehasonlítás eredményei azt mutatták, hogy a közösségi iparág átlagos értékesítési árának százalékaként kifejezett átlagos árkülönbözet India esetében 14,7 %, Korea esetében pedig 10,8 % volt.

2.6. Következtetés

(43) A tények és a szempontok alapján megállapították, hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatal alakulása két lépésben történt. 1995 és 1997 között a behozatal jelentősen csökkent. Az 1997. és a VI közötti időszak alatt azonban 291 %-kal nőtt. A piaci részesedést illetően hasonló tendencia érvényesült. Az érintett országokból származó behozatal piaci részesedése az 1995. és 1997. közötti időszakban 9,5 százalékponttal csökkent, az 1997. és a VI közötti időszakban viszont 8 százalékponttal nőtt. A behozatali árak hasonlóképpen 1997-ig 15 %-kal nőttek, majd ezt követően 30 %-kal csökkentek.

3. A közösségi iparág gazdasági helyzete

(44) Nem érkeztek észrevételek az ideiglenes kár elemzésével kapcsolatban, amely azt mutatta, hogy közösségi iparágra vonatkozó gazdasági mutatók nagy része jelentősen csökkenő tendenciát követett (az ideiglenes rendelet (60)-(69) és (72)-(79) preambulumbekezdése). Mindazonáltal, különösen a közösségi fogyasztásban bekövetkezett változást illetően a közösségi iparágra vonatkozó ténymegállapításokat az alábbiakban körvonalazzuk.

Megjegyzendő, hogy a közösségi iparágra vonatkozó gazdasági mutatók csökkenő tendenciája különösen az 1997. és a VI közötti időszakra volt jellemző.

Ahogy azt az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdésében megállapították, lévén, hogy a közösségi iparágat mindössze egyetlen gyártó alkotja, a közösségi iparágra vonatkozó adatokat indexálták azzal a céllal, hogy az alaprendelet 19. cikkével összhangban közölt adatok titkosságát megőrizzék.

3.1. Gyártás

(45) Emlékeztetünk rá, hogy a közösségi iparág CPT gyártása a szóban forgó időszakban 9 %-kal növekedett (lásd: az ideiglenes rendelet (64) preambulumbekezdése). Megjegyzendő mindazonáltal, hogy abban az időben, amikor a CTV-gyártást különböző közép- és kelet-európai országokba telepítették át, a közösségi iparág a Közösségen belül fenntartotta a CPT-k gyártását.

3.2. Értékesített mennyiség, átlagos értékesítési ár és nyereségesség a Közösségben

(46) Emlékeztetünk rá, hogy a közösségi iparág a szóban forgó időszak során az értékesített mennyiség 55 %-át az 1997. és a VI közötti időszakban 26 %-át veszítette el (lásd: az ideiglenes rendelet (66) preambulumbekezdése). Ugyanezen időszak alatt a fogyasztás 30 %-kal, illetve 6 %-kal csökkent. Hangsúlyozzuk, hogy a fogyasztás legjelentősebb csökkenésére az 1995. és 1997. közötti időszakban került sor (-26 %), abban az időben, amikor a CTV-gyártás egy része a Közösségből a közép- és kelet-európai országokba került át, ezzel szemben 1997-től a VI-ig a fogyasztás nagyjából állandó volt. Következésképpen a közösségi iparág értékesítésében bekövetkezett visszaesés jelentősen meghaladta a fogyasztás csökkenését.

(47) Ahogyan arra a ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdésében rámutattak, a vizsgálat azt mutatta, hogy a közösségi iparág által a független vásárlók felé érvényesített árak a szóban forgó időszak alatt 21 %-kal csökkentek, ám a legjelentősebb csökkenésre 1997. és a VI között került sor (-19 %), mivel az árak az 1995-1997-es időszakban változatlanok voltak. A közösségi iparágban a legjelentősebb árcsökkenésre így került sor, amikor a fogyasztás aránylag stabil volt (6 %-os csökkenés az 1997-től a VI-ig tartó időszakban), ezzel szemben a közösségi iparág árai stabilak maradtak, amikor a fogyasztás jelentősen csökkent (-26 % az 1995-1997-es időszakban).

(48) A közösségi iparág jövedelmezősége ráadásul negatív volt. Mint azt az ideiglenes rendelet (75) preambulumbekezdésében jelezték, a szóban forgó időszakban közel 4 százalékpontos volt a profitveszteség.

3.3. Piaci részesedés a Közösségben

(49) Az átdolgozott fogyasztási adatok alapján a közösségi iparág piaci részesedése az alábbiaknak megfelelően alakult:

5. táblázat: A közösségi iparág piaci részesedése

Forrás:

A közösségi iparágtól származó kérdőíves válaszok és az Eurostat.

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

1995 = 100 | 100 | 107 | 83 | 64 | 65 |

1997 = 100 | 100 | | | 77 | 78 |

(50) A közösségi iparág piaci részesedése a szóban forgó időszakban az ideiglenesen megállapított 6 százalékpontos veszteség helyett 15,5 százalékpontos veszteséget szenvedett (lásd: az ideiglenes rendelet (71) preambulumbekezdése). A piaci részesedés legjelentősebb csökkenésére (-7,9 százalékpont) az 1997-től a VI-ig tartó időszakban került sor, amikor a dömpingelt behozatal megnövekedett (+ 291 %), és jelentős piaci részesedésre tett szert (+ 8 százalékpont).

4. A veszteségre vonatkozó következtetések

(51) Emlékeztetünk rá, hogy a szóban forgó időszak alatt a közösségi iparág értékesítési árai 21 %-kal csökkentek, a jövedelmezőség negatív volt (közel 4 százalékpontos profitveszteség), az értékesített mennyiség 55 %-kal csökkent (lásd: az ideiglenes rendelet (81) preambulumbekezdése), a piacrész-vesztés pedig 15,5 százalékpontos volt. A dömpingelt behozatal átlagára, amely a szóban forgó időszakban jelentősen alacsonyabb volt, mint a közösségi iparágé, a VI alatt közel 12 %-kal volt alacsonyabb a közösségi iparág átlagáránál.

(52) A dömpingelt behozatal mennyisége az 1995. és 1997. közötti időszakban jelentősen csökkent. Ezt követően jelentősen, 291 %-kal növekedett. Ez a növekedés a fogyasztásban jelentkező 6 %-os csökkenéssel esett egybe az 1997-től a VI-ig tartó időszakban. Ami az átlagos behozatali árat illeti, meg kell jegyezni, hogy míg az 1995-1997-es időszakban 15 %-os növekedés volt kimutatható, az 1997-től a VI-ig terjedő időszak alatt az átlagos behozatali árak 30 %-kal csökkentek.

(53) Egy alaposabb vizsgálat megerősítette, hogy a közösségi iparág gazdasági helyzete rosszabbodott, különösen az 1997-től a VI-ig terjedő időszakban, amikor a dömpingelt behozatal növekedett, és míg a közösségi iparág termelése 15 %-kal (lásd: az ideiglenes rendelet (64) preambulumbekezdése), értékesítési árai 19 %-kal, a jövedelmezőség hasonlóképpen, a foglalkoztatottság pedig 13 %-kal csökkent.

(54) Az említettek, különösen az értékesítési árak és a jövedelmezőség csökkenése ismeretében megerősítjük azt a következtetést, amely szerint a közösségi iparág az alaprendelet 3. cikke értelmében lényeges veszteséget szenvedett.

F. OKOZATI VISZONY

1. Bevezetés

(55) Az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően megvizsgáltuk, hogy a közösségi iparág által elszenvedett jelentős veszteséget az érintett országokból származó dömpingelt behozatal okozta-e.

(56) A dömpingelt behozatalon kívül az egyéb ismert tényezők hatását is megvizsgáltuk annak elbírálása érdekében, hogy az ezen egyéb tényezők által okozott veszteségeket nem tulajdonították-e helytelenül az érintett országokból származó dömpingelt behozatalnak.

2. A dömpingelt behozatal hatásai

(57) Malajzia és Kína kizárását követően azt tapasztaltuk, hogy az 1997-től a VI-ig terjedő időszak során a dömpingelt behozatal mennyisége jelentős mértékben (+ 291 %) nőtt. Piaci részesedésük 8 százalékponttal növekedett. A behozatal fellendülése egybeesett a fogyasztás stabilizálódásával. Ugyanezen időszakban csökkenés ment végbe a közösségi iparág értékesítésében (-26 %) és piaci részesedésében (-7,9 százalékpont).

(58) A szóban forgó időszak során az érintett országok a közösségi piacon érvényesített árai 19 %-kal csökkentek. A legjelentősebb csökkenés az 1997. és a VI közötti időszakban ment végbe (-30 %). A szóban forgó időszak során a közösségi iparág árai 21 %-kal csökkentek, a legnagyobb csökkenés az 1997. és a VI közötti időszakban ment végbe (-19 %). Az alacsonyabb árajánlatok különbsége a VI alatt átlagosan közel 12 % volt. Ez a közösségi iparág jövedelmezőségében a forgalom 4 %-ának felelő visszaesést idézett elő.

(59) A fentiek alapján világos időbeni egybeesés állapítható meg, különösen az 1997. utáni időszakban, a közösségi iparág helyzetének visszaesése és az érintett országokból származó olcsó, dömpingelt behozatal megerősödése között. Az érintett országokból származó nagy mennyiségű dömpingelt behozatallal szemben a közösségi iparág értékesítése és piaci részesedése csökkent, s ily módon nem volt más választása, mint követni a dömpingelt behozatal által okozott áresést.

(60) A fenti tények és szempontok azt bizonyítják, hogy az olcsó, dömpingelt behozatal jelentős negatív hatással volt a közösségi iparág gazdasági helyzetére, különösen a piaci részesedésre, az értékesített mennyiségre, az értékesítési árra és a jövedelmezőségre, és jelentős veszteséget okozott.

3. A fogyasztás alakulása

(61) Felmerült az az érv, hogy a közösségi iparág számára a veszteséget elsősorban a fogyasztás nagymértékű csökkenése okozta, amelynek oka az általános piaci visszaesés. A vizsgálatok kimutatták, hogy a szóban forgó időszakban a fogyasztás ténylegesen csökkent. A közösségi piacon értékesített mennyiség a szóban forgó időszakban 30 %-kal, az 1997. és a VI között pedig 6 %-kal csökkent.

(62) Egy részletesebb vizsgálat mindazonáltal kimutatta, hogy a közösségi iparág által elszenvedett veszteség nem az általános piaci visszaesés következménye. Megállapították, hogy a piaci visszaesésre utaló tényeket tulajdonképpen a CTV-k gyártásának különböző közép- és kelet-európai országokba történő áttelepítése idézte elő (lásd: (63)-(65) preambulumbekezdés). A CTV-k (a CPT-t is tartalmazó végtermék) iránti kereslet a Közösségben még nőtt is a szóban forgó időszak során (lásd: (66) és (67) preambulumbekezdés), a fogyasztás ilyenfajta alakulása nem kapcsolható össze az árak csökkenésével. Végül meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparágra vonatkozó gazdasági mutatók többsége jelentősen csökkenő tendenciát mutatott attól az időtől kezdődően, hogy a fogyasztás stabilizálódott (lásd: (69)-(71) preambulumbekezdés), vagyis 1997. óta.

3.1. Az áttelepítés hatásai

(63) A rendelkezésre álló adatoknak megfelelően a CTV-gyártás különböző közép- és kelet-európai országokba történő áttelepítésére a szóban forgó időszak első felében került sor. Az áttelepítés következménye volt, hogy kevesebb CPT-t használtak fel a Közösségben, és több CPT-t exportáltak, hogy az új üzemek szükségleteit kielégítsék.

(64) Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a CPT-k közösségi fogyasztásának csökkenése tulajdonképpen nem az érintett termék iránti kereslet csökkenését, s így az értékesítési árra kifejtett negatív hatást, hanem pusztán az érintett felhasználók földrajzi helyváltoztatását jelzi. Noha a CTV-gyártók áttelepítése a közép- és kelet-európai országokba nagymértékben magyarázhatja a CPT-fogyasztás csökkenését a Közösségben, nem ez eredményezte a termék iránti kereslet általános csökkenését.

(65) Következésképpen megállapítottuk, hogy az értékesítési árnak a közösségi piacon végzett vizsgálatban tapasztalt, különösen 1997. utáni csökkenése és a közösségi iparág gazdasági helyzetének visszaesése nem magyarázható az érintett termék iránti általános piaci visszaeséssel.

3.2. A CTV-fogyasztás a Közösségben

(66) A fentiekre tekintettel, és azzal a céllal, hogy általános képet kapjunk a közösségi piacnak a CPT-k fogyasztását illető csökkenéséről a szóban forgó időszak során, megvizsgáltuk, hogy miképpen alakult a CPT-fogyasztás 1995. és 1998. között. Mivel a CTV-gyártásban CPT-t használnak, a CTV-k közösségi fogyasztásának elemzése tulajdonképpen sokkal pontosabbá teszi a Közösség CPT-piacának elemzését.

6. táblázat: Közösségi CTV-fogyasztás

Forrás:

CTV piackutatási adatok és az Eurostat

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

Darabszám | 8292391 | 8070930 | 8342555 | 9276425 | Nincs adat |

Index | 100 | 97 | 101 | 111 |

(67) A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a Közösségen belüli CTV-kereslet a szóban forgó időszakban nőtt, különösen 1997-ben és 1998-ban.

(68) A fentiekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a Közösség CPT-fogyasztásának negatív alakulása nem a CTV-k iránti kereslet visszaesésének az eredménye, mivel a kereslet 1995-től 1998-ig közel 11 %-kal növekedett. Következésképpen az áttelepítés nem rejtheti el azt a tényt, hogy a CTV-k iránti kereslet a Közösségben folyamatosan növekedett, ami azt jelzi, hogy az érintett termék nem ment ki a használatból.

3.3. A fogyasztás alakulása 1997-et követően

(69) Amint az az 1. táblázatban látható, és a (26) preambulumbekezdésben kifejtik, a Közösség CPT-fogyasztásában a legjelentősebb csökkenés 1995. és 1997. között ment végbe (-26 %). Az ezt követő időszakban mindazonáltal a fogyasztásban sokkal állandóbb tendencia figyelhető meg.

(70) Egy részletesebb vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi iparág árai stabilak voltak a fogyasztás jelentős csökkenése idején (-26 % az 1995-1997 közötti időszakban), továbbá, hogy a közösségi iparág legnagyobb árcsökkenése akkor következett be, amikor a fogyasztás viszonylag stabil volt (6 %-os csökkenés az 1997. és a VI közötti időszakban). A Közösség gazdasági helyzete nagymértékben romlott továbbá az 1997. és a VI közötti időszakban, amikor a dömpingelt behozatal erősödésére került sor (+ 291 % a behozatal mennyiségében és 8 százalékpont a piaci részesedésben), és a közösségi iparág értékesítései 26 %-kal visszaestek, piaci részesedéséből pedig 7,9 százalékpontot vesztett. Ebben az időszakban a közösségi iparág által a független vásárlók felé értékesített CPT-k átlagos egységára 19 %-kal, a gyártás 15 %-kal, a nyereségesség pedig közel 4 százalékponttal csökkent. Végezetül megjegyzendő, hogy a közösségi iparág előállítási költségei a csökkenő értékesítés időszakában nem növekedtek. Ellenkezőleg, 1997. és a VI közötti időszakban az előállítási költségek több mint 10 %-kal csökkentek.

(71) Mindebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a Közösség CPT-fogyasztásának alakulása nem ad magyarázatot a közösségi iparág gazdasági helyzetének visszaesésére, illetve arra a jelentős növekedésre, ami a CPT-k az érintett országokból származó behozatalának mennyiségét és piaci részesedését jellemezte, különösen az 1997. és a VI közötti időszakban.

4. Más harmadik országokból a Közösségbe érkező behozatal

(72) Az alábbi táblázatban feltüntetett összesített érték az Indián és Koreán kívülről származó összes más behozatalt tartalmazza.

7. táblázat: Más harmadik országokból származó behozatal

Forrás:

Eurostat

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

Litvánia | 438051 | 549112 | 357202 | 408607 | 373510 |

Malajzia | 742235 | 500531 | 271838 | 525015 | 544397 |

Szingapúr | 678752 | 814216 | 984267 | 729387 | 480032 |

Egyéb | 1096695 | 802426 | 997232 | 676018 | 467133 |

Más harmadik országok összesen | 2955733 | 2666285 | 2610539 | 2339027 | 1865072 |

1995 = 100 | 100 | 90 | 88 | 79 | 63 |

1997 = 100 | 100 | | | 90 | 71 |

A VI alatt ezen a csoporton belül Litvánia, Malajzia és Szingapúr voltak a legnagyobb exportáló országok a Közösség irányába.

(73) A más harmadik országokból származó behozatal összesített mennyisége a szóban forgó időszak során 37 %-kal, míg a fogyasztás 30 %-kal csökkent. Az 1997. és a VI közötti időszakban ez a behozatal 29 %-kal, míg a fogyasztás mindössze 6 %-kal csökkent.

(74) A vizsgálat kimutatta, hogy a VI alatt az egyéb harmadik országokban működő piaci szereplők többsége az érintett országokénál magasabb árakat érvényesített a Közösségben. Az Eurostat alapján ezek az árak a következőképpen alakultak.

8. táblázat: Behozatali árak

Forrás:

Eurostat

(ECU/db) |

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | VI |

Litvánia | 34,97 | 36,96 | 38,88 | 35,40 | 27,36 |

Malajzia | 44,59 | 41,68 | 45,65 | 43,92 | 35,53 |

Szingapúr | 43,61 | 41,18 | 42,63 | 41,78 | 40,35 |

Átlag behozatali árak | 41,46 | 42,32 | 42,98 | 39,94 | 37,54 |

1995 = 100 | 100 | 102 | 104 | 96 | 91 |

r1997 = 100 | 100 | | | 93 | 87 |

(75) A 8. táblázatból az derül ki, hogy a szingapúri behozatali árak a VI során alatta maradtak a közösségi iparág árszintjének, valamint, hogy a CPT árakat illetően a többi harmadik ország között jelentős eltérések voltak. A malajziai behozatali árak hasonlóak voltak a közösségi iparág áraihoz, de a litván exportáló gyártók árai alacsonyabbak voltak. Ezen az alapon nem zárható ki teljesen, hogy egyes harmadik országokból származó behozatal ne lett volna negatív hatással a Közösség gazdasági helyzetére.

5. Oksági következtetések

(76) Végezetül nem zárható ki az sem, hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatal, különösen a litván behozatalon kívül egyéb tényezők is hozzájárulhattak a közösségi iparág által elszenvedett veszteséghez. Mindazonáltal ezek a tényezők nem szakítják meg a megállapított kár és az érintett dömpingelt behozatal hatásai közötti oksági összefüggést, különösen a piaci részesedések ismeretében.

(77) Mindezt egyértelműen tükrözik a közösségi iparág gazdasági helyzetében, különösen az 1997. és a VI közötti időszakban végbement jelentős negatív változások. Ebben az időszakban az érintett országokból származó behozatal nőtt (+ 291 %), a közösségi iparág által értékesített mennyiség pedig 26 %-kal csökkent. Ebben az időszakban a közösségi iparág piaci részesedése 7,9 százalékponttal csökkent (az érintett országoké 8 százalékponttal nőtt), átlagára 19 %-kal, termelése 15 %-kal, jövedelmezősége pedig közel 4 százalékponttal csökkent. A VI alatt továbbá jelentősen alacsonyabb eladási árakat érvényesítettek.

(78) Az érintett országok exportáló gyártói által tanúsított magatartásnak jelentős negatív következményei voltak a közösségi iparág helyzetére. Következésképpen bebizonyosodott, hogy a szóban forgó behozatali tevékenységek önmagukban vizsgálva is jelentős károkat okoztak a közösségi iparágnak.

G. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

1. A közösségi iparág érdeke

(79) Meg kell jegyezni, hogy a CTV gyártás említett áttelepítése ellenére a Közösségben még mindig jelentős CPT gyártás folyik. A CTV kereslet növekedése is arra utal, hogy az érintett termék nem korszerűtlen. Meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparág életképes, ahogyan azt az ésszerűsítési folyamatok is bizonyítják. A közösségi iparág az elmúlt évek során ésszerűsítette és fejlesztette termelékenységét, és sikeres erőfeszítéseket tett az előállítási árak csökkentésére és piaci versenyképessége fokozására. Úgy véljük, hogy a dömpingellenes intézkedések hiányában a közösségi iparág árai tovább csökkennek majd. Ez maga után vonhatja a CPT-k közösségi gyártásának megszűnését, s ily módon növelheti a munkanélküliséget a Közösségben.

2. Az importőrökre és a felhasználókra gyakorolt hatás

(80) Mivel az ideiglenes rendelet közzétételét követően semmiféle észrevétel sem merült fel a dömpingellenes intézkedéseknek az importőrök és felhasználók vállalkozásait érintő esetleges hátrányokra vonatkozóan, az ideiglenes rendelet (108)-(110) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket megerősítjük.

3. Következtetés

(81) Az említett tények alapján azt a következtetést vontuk le, hogy semmiféle kényszerítő erejű ok sem szól az Indiából és Koreából származó, az érintett termék behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetésével szemben.

H. VÉGLEGES INTÉZKEDÉSEK

(82) Tekintettel a dömpinggel, a veszteséggel, az okozati összefüggésekkel és a közösségi érdekkel kapcsolatosan megfogalmazott következtetésekre, úgy ítéljük meg, hogy az Indiából és Koreából származó dömpingelt behozatal által a Közösségnek okozott további veszteségek megelőzése céljából végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni.

1. Kárelhárítási szint

(83) A kárelhárítás szintjének kiszámításánál az ideiglenes rendelet (116) preambulumbekezdésében részletesen kifejtett módszert használtuk. Olyan ártalmatlan árszintet határoztunk meg, amely tartalmazza a közösségi iparág termelési költségeit, és az érintett országokból származó dömpingelt behozatal hiányában méltányos nyereség elérését teszi lehetővé.

2. A végleges vám formája és szintje

(84) Az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően, mivel a károkozási különbözet meghaladta az összes érintett exportáló gyártó esetében fennálló dömping árkülönbözetet, a végleges vámot ez utóbbi különbözetek szintjén kell meghatározni.

3. Az eljárás megszüntetése

(85) Tekintettel a Litvániából, Malajziából (minimális dömping árkülönbözet) és Kínából (minimális piaci részesedés) származó behozatalra vonatkozó ténymegállapításokra, ezekre az országokra vonatkozóan az eljárásokat meg kell szüntetni.

I. AZ IDEIGLENES VÁM BESZEDÉSE ÉS ELENGEDÉSE

(86) Az indiai és koreai exportáló gyártók esetében fennálló dömping árkülönbözet nagyságára való tekintettel, valamint a közösségi iparág számára okozott kár súlyosságának ismeretében szükségesnek ítéljük, hogy a 837/2000/EK rendelet értelmében ideiglenes dömpingellenes vámmal fedezett összegeket a kivetett végleges vámok összegéig véglegesen beszedjék.

(87) Tekintettel a Malajziából és Kínából származó behozatalra vonatkozó eljárás megszűnésére, a 837/2000/EK rendelet értelmében az ezekből az országokból származó behozatalra kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal fedezett összegeket el kell engedni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetünk ki az Indiából és Koreából származó, a 85401111 KN-kód (8540111194 TARIC kód) alá tartozó katódsugaras színes televíziós képcsövek behozatalára, amely képcsövek képernyőjének képátlója (a képcső aktív része egyenes vonalban mérve) a 33 cm-t meghaladja, de a 38 cm-t nem haladja meg, és amelyek képernyőjének szélesség/magasság aránya 1,5-nél kisebb, távköze (két azonos színű sor közötti távolság a képernyő közepén) pedig legalább 0,4 mm (CPT).

(2) A közösségi határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vám értéke a következő:

Ország | Vámtétel (%) |

India | 20,5 |

Koreai Köztársaság | 19,7 |

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A Litvániából, Malajziából és a Kínai Népköztársaságból származó, az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő katódsugaras színes televíziós képcsövek behozatalára vonatkozó eljárásokat meg kell szüntetni.

3. cikk

(1) A 837/2000/EK rendelet értelmében az Indiából és a Koreai Köztársaságból származó behozatalra kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal fedezett összegeket az ebben a rendeletben meghatározott vámtételnek megfelelően kell beszedni. A végleges dömpingellenes vámtételt meghaladó fedezett összegeket el kell engedni.

(2) A 837/2000/EK rendelet értelmében a Malajziából és a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal fedezett összegeket el kell engedni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2000. október 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. Fabius

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. Legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30, 18. o.) módosított rendelet.

[2] Az Indiából, Malajziából, a Kínai Népköztársaságból és a Koreai Köztársaságból származó egyes katódsugaras színes televíziós képcsövek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám bevezetéséről szóló, 2000. április 19-i, 837/2000/EK bizottsági rendelet (HL L 102., 2000.4.27, 15. o.).

--------------------------------------------------