A Pécsi Ítélőtábla Pf.20296/2007/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 213. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet, Veszeley József

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.296/2007/9. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a Bakó Csaba Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bakó Csaba ügyvéd 7621 Pécs, József utca 19.) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (ugyanottani lakos) II. rendű felpereseknek - a dr. Polecsák Mária ügyvéd (7624 Pécs, Honvéd utca 5.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Hadnagy Emese Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hadnagy Emese ügyvéd 7621 Pécs, Király utca 22.) által képviselt XY Zrt. (beavatkozó címe) - a Baranya Megyei Bíróság 2007. május 30. napján kelt 9.P.20.483/2004/60. számú ítélete ellen a felperesek által 61. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a felpereseknek néhai XY hozzátartozójuk elhalálozásából eredő káráért az alperes kártérítési felelőssége fennáll.

Az ezen felüli részében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban az I. rendű felperesnek 150.000 (egyszázötvenezer) forint, a II. rendű felperesnek 210.000 (kettőszáztízezer) forint, az alperesnek 400.000 (négyszázezer) forint, a beavatkozónak 30.000 (harmincezer) forint költsége merült fel.

A le nem rótt fellebbezési eljárási illeték összege 720.000 (hétszázhúszezer) forint.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű felperes házastársa, a II. rendű alperes édesanyja, XY 2003. február 14-én délután jobb térdének fájdalmas duzzanata miatt jelentkezett az alperes Baleseti Sebészeti és Kézsebészeti Klinikájának ambulanciáján, ahol dr. XY ügyeletes orvos látta el. Ennek során a beteg térdén punkciót végzett, s a térdizületből 80 ml izületi folyadékot szívott le. A folyadékot víztisztának, azaz synoviának tekintette, ezért annak mikrobiológiai vizsgálatát nem rendelte el. A beteg másnap az orvos utasításának megfelelően ismét felkereste az alperes ambulanciáját. Térde továbbra is duzzadt, fájdalmas, erősen nyomás-érzékeny volt, panaszai nem szűntek, ezért az ügyeletes orvos gipszet helyezett fel a jobb alsó végtagra és Tramadol szedését írta elő. Ugyancsak az orvos utasításának megfelelően 2003. február 17-én hétfőn ismételten jelentkezett az alperesi klinikán a beteg, ekkor már igen rossz általános állapotban volt. Az alsó végtagjáról a gipszet eltávolították, s az elvégzett vizsgálatok alapján mélyvénás trombózist állapítottak meg, ezért érsebészeti szakvizsgálatra utalták a X Megyei Kórház érsebészeti szakrendelésére, ahová a beteget a hozzátartozói szállították át.

XY az érsebészeti szakrendelésre súlyos állapotban érkezett. Doppler ultrahang vizsgálat, izotópos tüdővizsgálat és Cava-filter beültetését követően az intenzív osztályon kezelték mélyvénás trombózis diagnózissal, azonban 2003. február 17-én 21:35 órakor meghalt.

Az elvégzett boncolás a jobb oldali térdízület gennyes, gyulladásos elfajulását, a jobb comb lágyrészeinek - következményesen a hashártya heveny, diffúz gyulladását okozó - lap szerinti gyulladását, a jobb alsó végtag mélyvénás trombózisát, Cava-filter beültetésének megfelelő boncleletet, a szív kisfokú izomelfajulását és ütőereinek tágulatát, a jobboldali térdízületi punkcióra utaló jeleket és az évekkel korábbi jobboldali csípőizületi műtét nyomait találták. A boncolás szerint a halál oka szeptikus állapot és szívelégtelenség volt.

A felperesek keresetükben nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Álláspontjuk szerint a hozzátartozójuk elvesztése az alperes magatartására vezethető vissza, mert a kezelőorvos elmulasztotta a beteg első jelentkezésekor leszívott folyadék mikrobiológiai vizsgálatának elrendelését. E vizsgálat alkalmas lett volna olyan kezelés bevezetésére, amely a halálos következményt elháríthatta volna.

Az alperes és a beavatkozó egyaránt a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkoztak, hogy a felperesek hozzátartozójának a kezelése a legnagyobb gondosság elvének betartásával történt.