A Paksi Járásbíróság P.20681/2005/19. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 655. §]

...i Városi Bíróság

4.P.20.681/2005/19. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A ...i Városi Bíróság a ... ügyvéd /cím./ által képviselt felperes neve (cím/) felperesnek a ... ügyvéd /cím./ által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a ... ügyvéd, kirendelt eseti gondnok /cím./ által képviselt kiskorú II.rendű alperes neve / I.rendű alperes címe / II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi felperest, hogy az I. rendű alperes jogi képviselőjének perköltségeként I. rendű alperes részére 15 nap alatt nettó 30.000,-Ft-ot /harmincezer/ fizessen meg.

A városi bíróság II. rendű alperes jogi képviselőjének díját bruttó 20.000,-Ft-ban /húszezer/ állapítja meg, amelyet jogerő után az ellátmányból utalványozni rendel.

Ezt, valamint az egyéb felmerült perköltséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a ...i Városi Bíróságon a ... Bírósághoz címezve írásban, 4 egyező példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik,

ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére,

illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség meg-

fizetésére vonatkozik:

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel

vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos:

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. /1952. évi III. tv. 220. §-ának /3/ bekezdése, 256/A. §-a /1/ bekezdésének b/-d/ pontja/.

INDOKOLÁS:

A városi bíróság a következő tényállást állapította meg:

A felperes és néhai örökhagyó 1992-ben létesítettek élettársi kapcsolatot. A kapcsolatban 1995. november 5-én született a kiskorú II. rendű alperes. Korábban az örökhagyónak, néhai örökhagyónek már volt egy élettársi kapcsolata. Ebből két gyermeke született, egyikük a felperes.

Ez az élettársi kapcsolat 1989. szeptemberében megszakadt.

Korábban a ...i Városi Bíróság .... sorszámú ítéletével az előző élettársi kapcsolatból született ... nevű gyermekek vonatkozásában az örökhagyót tartásdíj fizetésére kötelezte.

2004. januárjában derült ki, hogy az örökhagyó rákbeteg. Ettől kezdve állandó kezelés alatt állt.

Az örökhagyó 2005. július 29-én elhunyt.

2004-2005 telén az örökhagyó beszélt ... ügyvéddel és kijelentette, hogy szeretné, hogyha a kiskorú II. rendű alperes lenne az örököse, ezért ügyvédi kioktatásra öröklési szerződést kötött az I. és a II. r. alperessel.

Az öröklési szerződést ... ügyvéd készítette el 2005. február 26-án. Ezt követően azonban az öröklési szerződést nem tudták bejegyezni, mert nem hagyta jóvá a gyámhivatal, ugyanis az első szerződést a kiskorú helyett az I. rendű alperes írta alá.

Ekkor a gyámhatóság kirendelte eseti gondnokként ... ügyvédet. Ezek után 2005. május 26-én elkészült a második, végleges öröklési szerződés, amely rendben aláírásra is került.

A szerződéskötés időpontjában az örökhagyó már gyenge fizikális állapotban volt, de nem részesült olyan gyógyszeres kezelésben, amely belátási képességét hátrányosan befolyásolta volna.

Feltehetően tisztában volt betegségével. A szerződéskötés részéről szinte biztosan az alperesekről való gondoskodást célozhatta. Belátási képessége a szerződéskötés időpontjában nem hiányzott.

A szerződés 5. pontja szerint alperesek kötelezik magukat, hogy egyetemlegesen az örökhagyó részére haláláig összesen 5.000,-Ft életjáradékot fizetnek 2005. február 26. napjától havonta előre esedékesen minden tárgyhó 10. napjáig.

A kötelezettségek az örökösöket az örökhagyó felé egyetemleg terhelik egymás között egyenlő arányban azzal, hogy amennyiben az egyik örökös az öröklés bekövetkezte előtt elhunyna, a teljesítés kizárólag a másik örököst terheli. Ez esetben az ingatlan illetőség tulajdonjoga is kizárólag őt illeti meg.