ÍH 2019.66 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ - ÁRNYÉKVEZETŐ

Az alperes az adós teljes körű képviseletére való feljogosítással rendelkezett, az adós vendéglátó-ipari tevékenységét irányította, a munkavállalók alkalmazásáról döntött, a napi működés ellenőrzését, a munkavállalók irányítását, az adós pénzkezelését végezte. Mindezek alapján ún. árnyékvezetőnek minősül [Cstv. 33/A. § (1)-(2) bekezdés].

Az irányadó tényállás szerint a M. Kft. "f. a." társaságnak (a továbbiakban: társaság) alapításától, 2010. szeptember 28. napjától 2016. augusztus 3-ig, a társaság felszámolása kezdő időpontjáig az I. r. alperes volt a képviseletre jogosult ügyvezetője, egyben tagja. A társaság másik tagja az I. r. alperes házastársa.

A társaság képviseletében az I. r. alperes 2014. július 25. napján bérbe vette a Sz., B. u. 1. szám alatti K(…) Vendéglőt (Vendéglő). A bérleti szerződés megkötésének előzményeként az I. r. alperes, illetve házastársa szóban megállapodott M. C. II. r. alperessel abban, hogy a bérbe vett Vendéglőt a II. r. alperes fogja működtetni. A bérleti szerződés megkötése során a bérbeadó képviselője, az I. és a II. r. alperes, illetve I. r. alperes házastársa szóban úgy állapodtak meg, hogy a Vendéglő bérleti díja havi 45 000 forint lesz a felújításig és az azt követő öt évig, arra is figyelemmel, hogy a Vendéglő felújításra szorul, és a felújítást a bérlő a saját költségére végzi el. A II. r. alperes ebben az időszakban egy másik vendéglátó-ipari egységet működtetett, célja az volt, hogy a a felújítással megnövelt alapterületű Vendéglőben rendezvényeket szervez, amelyhez a saját meglévő vendéglátóegységéből fogja szállítani az ételt.

A Vendéglő üzemeltetésének megkezdése előtt a II. r. alperes járt el a közegészségügyi hatóságnál a szükséges engedély beszerzése végett, míg a működési engedélyt az I. r. alperes házastársa szerezte be.

Az I. r. alperes, illetve házastársa korábban vendéglátó-ipari egységet nem működtettek. A 2014. szeptember 1-jén kötött megbízási szerződésben az I. r. alperes meghatalmazta a II. r. alperest azzal, hogy a Vendéglő működtetése érdekében teljes jogkörrel, aláírási joggal képviselje a társaságot mind más társaságok, mind önkormányzati, felügyeleti szervek előtt.

A társaság ezt követően a Vendéglő működtetésén kívül más tevékenységet nem végzett.

A társaság könyvelésével az I. r. alperes házastársa a II. r. alperes által ismert M. E. könyvelőt (könyvelő) bízta meg, akinek a M. Kft. korábbi könyvelési anyagát átadta. A könyvelő ezt követően részben az I. r. alperes házastársától, részben a II. r. alperestől kapott könyvelési anyagot, amelynek alapján azonban a társaság 2014. és 2015. évi éves mérlegét elkészíteni nem tudta, mert az átvett könyvelési anyag hiányos volt. A 2013. évi mérleget a könyvelő nem kapta meg, így az előző évi mérlegadatok hiányában a 2014. évi mérleget már elkészíteni nem tudta.

Utóbb a társaság felszámolásának megindítására tekintettel 2016. augusztus 3. napjára készítette el a társaság tevékenységet záró mérlegét a rendelkezésére álló könyvelési anyag alapján.

A tevékenységzáró mérleg szerint a társaság súlyosan tőkehiányos volt, saját tőkéje negatív összegű, -6 693 000 forint volt. Összes eszköze 137 000 forintot tett ki, amellyel szemben a rövid lejáratú kötelezettségek összege 6 830 000 forint volt.

A társaság a Vendéglő működtetése során 2015. év végére 8 millió forintot meghaladó összegű házipénztári pénzkészletet halmozott föl, amelyet azonban éves mérlegeiben nem tüntetett fel.

Működése alatt az adós társaság pénzkezelési szabályzattal nem rendelkezett, készpénzbevételeit csak utólag, a felszámolás megindítását követően könyvelte le és vallotta be adóalapként.

A II. r. alperes 2015 végén, 2016 elején jelezte az I. r. alperesnek és házastársának, hogy elegendő pénzeszköz áll rendelkezésre a Vendéglő felújítására, és javaslatot is tett a felújítást végző vállalkozó személyére. Ezt követően az I. r., a II. r. alperes és az I. r. alperes házastársa közösen bízták meg a felújítás elvégzésével a T. Kft.-t. Az erre vonatkozó vállalkozási szerződést az I. r. alperes a társaság képviselőjeként 2016. január 8-án írta alá a vállalkozóval. A szerződés szerinti vállalási díj 7 960 000 forint + áfa volt. A vállalkozó a felújítást elvégezte, amelynek összesen 10 109 200 forint összegű díját a társaság több részletben fizette ki 2016. január 29. és 2016. július 29. napja között oly módon, hogy a vállalkozó által kiállított részszámlák alapján a II. r. alperes az által kezelt házipénztári pénzkészletből vette ki az aktuálisan kifizetendő összeget és adta át a felújítást végző vállalkozónak.

A Vendéglő felújítását követően a társaság a működését nem folytatta, 2016. augusztus 4-től felszámolás alatt állt.

A társaság már a Vendéglő működtetését megelőzően, a 2013. évben veszteségesen működött. Első alkalommal 2013. szeptember 9-én került sor a társasággal szemben adó-végrehajtási eljárás elrendelésére. A végrehajtási eljárás csak csekély részben volt eredményes. Ennek következtében a társaság folyamatosan adótartozást halmozott föl, 2014. május 31. napján az adótartozás 339 005 forintot tett ki. Az adófolyószámlán fennálló hátralék jelentős része ekkor és ezt követően is a társaság bevallásain alapult, tehát a társaság képviselőjének az adótartozás mértékéről tudomása volt. A társaság 2015. április 24-én fizetési könnyítés iránti kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, amelyet az adóhatóság elutasított. A társaság adófolyószámla-kivonatai szerint 2014. december 31-én az adós társaság adótartozása 488 005 forint, 2015. december 31-én 4 072 210 forint volt.

A 2015. október 1-jén az adós társaság székhelyén (I. r. alperes lakóhelyén) vezetett adóvégrehajtás során az I. r. alperes úgy nyilatkozott, hogy a foglalási jegyzőkönyv szerinti 1 455 210 forint adótartozást egy összegben megfizetni nem tudja. A 2016. január 7-én az adós társaság telephelyén, a Vendéglőben felvett foglalási jegyzőkönyv szerint az adós társaság 2 199 210 forint összegű adótartozásának végrehajtása lefoglalható vagyontárgy hiányában eredménytelen volt. Ugyancsak eredménytelen volt fedezethiány miatt az ugyanezen összegre 2016. január 15-én az adós bankszámláira kibocsátott azonnali beszedési megbízás.

A felhalmozott adótartozás megfizetésére sem az I., sem a II. r. alperes intézkedést nem tett, az adóhatóság pedig 2016. február 24-én felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be az adóssal szemben, melynek alapján az adós felszámolását a Székesfehérvári Törvényszék 2016. augusztus 4-én elrendelte. Az adóhatóság a felszámolási eljárásban 6 836 760 forint összegű hitelezői igényt jelentett be.

A felszámolási eljárás során benyújtott adóbevallás szerint az adós 2015. december 31-én 92 000 forint tárgyi eszközzel, 17 000 forint követeléssel és 8 321 000 forint pénzeszközzel rendelkezett.

A felszámolási eljárás során a hitelezői követelések - a felszámoló zárójelentése szerint - nem térültek meg.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján az alperesek egyetemleges felelősségét annak vonatkozásában, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, ezáltal a társaság vagyona csökkent 10 109 200 forinttal, és ezért a felperes, mint hitelező követelésének kielégítése kétségessé vált.