A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37600/2010/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 222. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. §] Bírók: Bauer Jánosné, Kovács Ákos, Kovács András

Kfv.III.37.600/2010/8.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Berente Andrea ügyvéd által képviselt I.-II.r. felpereseknek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2010. március 10. napján kelt 11.K.27.325/2009/2. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 11.K.27.325/2009/2. számú ítéletét, egyben az alperes 2009. október 20. napján kelt 30741/2/2009. számú határozatát - az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessen meg a felpereseknek 10.000.- /azaz tízezer/ forint elsőfokú- és 10.000.- /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget.

A le nem rótt 16.500.- /azaz tizenhatezer-ötszáz/ forint kereseti- és 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli-

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I N D O K O L Á S

A sz-i város belterület 8939/32/A/63 hrsz-ú 58 m²-es társasházi ingatlant, mely természetben a B. u. 10. szám alatti lakást jelenti, tulajdonosai 6.000.000.- Ft-ért eladták a felpereseknek. A vevők meghatalmaztak egy harmadik személyt, hogy az eladókkal megkötendő adásvételi szerződés kapcsán őket teljes jogkörrel képviselje, helyettük és nevükben eljárjon, az adásvételi szerződést aláírja, és az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatokat megtegye. Az erről szóló nyilatkozatot csak a meghatalmazók írták alá. A meghatalmazást ügyvéd ellenjegyezte és száraz pecsétjével ellátta. A vevők a meghatalmazott által aláírt adásvételi szerződés és a meghatalmazás csatolásával 2009. július 13. napján jogi képviselőjük közreműködésével kérték tulajdonjoguk bejegyzését.

Az elsőfokú hatóság a kérelmet elutasította, mert a kérelmezők a nekik kiadott hiánypótlási felhívásnak nem tettek eleget, nem csatolták a meghatalmazott hiányzó aláírását tartalmazó meghatalmazást. Az alperes 2009. október 20. napján 30741/2/2009. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint a meghatalmazás alakszerűsége nem volt megfelelő, hiányzott arról a meghatalmazott aláírása, azé a személyé, aki a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, a szerződést más képviseletében aláírta, jóllehet a szerződés és a meghatalmazás alakszerűségei a jogszabály szerint kötelezően azonosak.

A határozat felülvizsgálata iránt a felperesek nyújtottak be keresetet, kérve annak elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Előadásuk szerint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott kérelmük alaki és tartalmi szempontból is megfelelt a jogszabályoknak, így annak alapján bejegyző határozatot kellett volna hozni.

A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmazni kell a meghatalmazott aláírását, és ugyanezt, tehát a meghatalmazott aláírását tartalmaznia kell a meghatalmazásnak is, ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett a meghatalmazott látta el kézjegyével.

Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésével, illetőleg keresetüknek megfelelő döntés hozatalát. A kérelem kiterjedt az igazgatási szolgáltatási díjak visszatérítésére is. Előadták, hogy szabályszerű meghatalmazás alapján kérték tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, ezért a bejegyzést az alperesnek eszközölni kellett volna. Jogszabálysértésként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ 222. §-át, 223. §-ának /1/ bekezdését, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ 40. §-ának /1/ bekezdését, 33. §-ának /2/ bekezdését, 43. §-ának /3/ bekezdését - említve a 32. §-ának /2/ bekezdését is -, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ módosításáról, valamint hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32. §-ának /1/ bekezdését jelölte meg.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.