A Székesfehérvári Járásbíróság P.22715/2009/22. számú határozata szerződés érvényességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 207. §, 208. §] Bíró: Matarics Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

*Székesfehérvári Járásbíróság P.22715/2009/22.*, Székesfehérvári Törvényszék Pf.22392/2010/5., Kúria Pfv.21166/2011/11. (BH 2012.12.290)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Székesfehérvári Városi Bíróság a dr. Dezső László ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. r, a dr. Dezső László ügyvéd (fél címe 1) által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. r.

felpereseknek,- a dr. Jónás László ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. r, a dr. Jónás László ügyvéd (címe) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. r., a személyesen eljárt III.rendű alperes neve (címe) III. r. alperesek elleni szerződés érvényességének megállapítása iránti perében meghozta, és nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

kötelezi az I. és II. r. alpereseket, hogy a felpereseknek egyetemlegesen fizessenek meg személyenként 1.250.000,- azaz egymillió-kétszázötvenezer Ft-ot.

Ezt meghaladóan a felperesek keresetét az I. és II. r. alperesekkel szemben elutasítja.

A III. r. alperessel szemben a felperesek keresetét egészében elutasítja.

Kötelezi az I. és II. r. alpereseket, hogy az államnak felhívásra fizessenek meg egyetemlegesen 143.000,- azaz száznegyvenháromezer Ft eljárási illetéket.

Kötelezi az I. és II. r. alpereseket, hogy a felpereseknek egyetemlegesen 30 nap alatt fizessenek meg személyenként 62.500,- azaz hatvankettőezer-ötszáz Ft perköltséget.

Az ítélet jogerőre emelkedése után a bíróság megkeresi a

Körzeti Földhivatalt, hogy a Városi Bíróság végzésében elrendelt perfeljegyzést a 05/26. hrsz-ú ingatlanról törölje. A földhivatali szolgáltatási díj egyenlő arányban I.rendű felperes neve és II.rendű felperes neve felpereseket terheli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a bíróságnál 4 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A Pp. 256/A. §-ában felsorolt esetekben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálásának is helye van, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltségviselésre vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik. A fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, illetőleg a felek ezt kérték.

I n d o k o l á s :

A bíróság a peres felek személyes előadása, a keresetlevél, a csatolt iratok, PJ, BB, ZF, VI, NT tanúk vallomása, ill. a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesek édesapja az I. r. alperes édesapjától 1993. május 31-én megvásárolta 74.000,- Ft értékű kárpótlási jegyét 66.600,- Ft vételárért.

A II. r. alperes és házastársa megkérték a II. r. alperes testvérét, hogy az adásvételi szerződést tanúként írja alá. A szerződés aláírása nem a tanúk jelenlétében történt. A szerződést azonban az I. r. alperes édesapja, mint eladó, ill. a felperesek édesapja, mint vevő saját kezűleg aláírták. Az adásvételi szerződésben az szerepel, hogy az eladónak tudomása van róla, hogy a megvásárolt kárpótlási jeggyel a vevő a földjére kíván licitálni. A föld a jelen rendelkezés szerint az eladó nevére száll. Az eladó kötelezi magát arra, hogy a nevére írt földterületet három év múlva átíratja a vevő nevére. Ennek költsége a vevőt terheli. Örökösödés során az örököst is terheli ez a kötelezettség az eladó részéről. 1993. október 22-én a Polgármesteri Hivatalban a Megyei Kárpótlási Hivatal a termőföldekre vonatkozó kárpótlási árverést tartott. Az árverési jegyzőkönyv szerint az alperes édesapja a 45. sz. árverési tárcsa tulajdonosa elnyerte a 05/4-22. ideiglenes hrsz-ú ingatlant 82.200,- Ft kárpótlási jegy ellenében. Az ideiglenes helyrajzi számmal ellátott földterület a földhivatal által megosztásra került és az alperes édesapja tulajdonába a 05/26. hrsz-ú 2 ha 5874 m2 szántó földterület került, amelyet a földhivatali kitűzés után a felperesek édesapja és családja vett birtokba, melyet 1996-ban bekövetkezett haláláig a család használta. A felperesek édesapja 1991. szeptemberében került Magyarországra. 1991. szeptemberétől 1993. októberéig X helységben élt, 1993. október 1-én költözött a családjával együtt Magyarországra. Szerb állampolgár volt, a magyar állampolgárságának megszerzése a halála időpontjában folyamatban volt. 1991. december 11-én kelt határozatával a BM Menekültügyi Hivatal menekültként elismerte. A felperesek édesapja1996. szeptember 15-én halt meg. Házastársa a férje halála után megkérte ZF-et, hogy vegye át a földek művelését. Úgy állapodtak meg ZF-el, aki az elhunyt rokona, hogy az elhunyt házastársa és gyermekei ingyenesen lakhatnak a ZF házastársa tulajdonában levő lakóházban, cserébe ZF használhatta az elhunyt által megvásárolt, de az ingatlan-nyilvántartásban az I. r. alperes édesapja tulajdonát képező földterületet. A felperesek édesapja halála után a házastársa és a gyermekei nem tettek lépéseket a 05/26. hrsz-ú ingatlan tulajdonjogának rendezése tárgyában. A földet használó ZF több alkalommal megpróbálta a tulajdonjogot rendezni, és ennek érdekében PJ ügyvédnél megjelent az I. r. alperes édesapja és ZF. Mivel ZF ekkor nem volt magyar állampolgár, a szerződést az ügyvéd nem készítette el. Az I. r. alperes édesapja nem vitatta, hogy a 05/26. hrsz-ú ingatlant 1993-ban eladta. 1997. április 30-án PJ ügyvéd ismét készített egy szerződéstervezetet, amelynek alapján az ingatlan tulajdonjoga nem ZF, hanem NE tulajdonába került volna, aki magyar állampolgár volt. Ekkor a szerződés aláírására az I. r. alperes édesapja nem ment el. 1997-ben PJ ügyvéd többször megkísérelte a szerződés elkészítését, de ekkor már az I. r. alperes édesapja és házastársa a szerződés nem akarták aláírni. Az volt a problémájuk, hogy miért nem az elhunyt örökösei szerzik meg az ingatlant. Az ügyintézésre felkért ügyvéd ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az elhunyt és ZF között elszámolási viszony van, ezért nem került az szóba, hogy a elhunyt örökösei tulajdonába kerüljön a földterület.

Az I. r. alperes édesapja 1999-ben meghalt. A 05/26. hrsz-ú ingatlant egészében I.rendű alperes neve I. r. alperes örökölte, míg az özvegyi haszonélvezeti jogot II.rendű alperes neve II. r. alperes. I.rendű alperes neve és II.rendű alperes neve 2001. január 1-én földhasználati szerződést kötöttek, amely szerint ZF földhasználó jogosult 2001. január 1-től visszavonásig a földhasználati szerződés alapján ZF szívességi földhasználatra jogosultként volt a földhasználati lapra bejegyezve.

A III. r. alperesnek a földhasználat területén földvásárlási szándéka volt. Az I. és II. r. alperesek 2009-ben arra az elhatározásra jutottak, hogy a 05/26. hrsz-ú ingatlant értékesítik. A III. r. alperes kikötötte, hogy kéri a földterület kitűzését a későbbi viták kiküszöbölése miatt. Amikor a földterületet a földmérő kitűzte, őszi búzával volt a terület bevetve. Az I. r. alperes ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a földterülete ZF használja szívességi alapon.