A Debreceni Ítélőtábla Gf.30626/2013/4. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Drexlerné dr. Karcub Edit, Dzsula Marianna, Szűcs Lajos

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék G.40084/2013/4., *Debreceni Ítélőtábla Gf.30626/2013/4.*, Kúria Pfv.21778/2014/4. (BH+ 2016.1.25)

***********

Gf.IV.30.626/2013/4.

A Debreceni Ítélőtábla a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (CÍME, ügyintéző: dr. Dobrossy István ügyvéd) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME, Cg...., adószám: ...) felperesnek -, dr. Gulyás Ildikó ügyvéd (CÍME) által képviselt ALPERES NEVE (ALPERES CÍME) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 2013. november 11. napján meghozott 5.G.40.084/2013/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127 000 (Egyszázhuszonhétezer) Ft másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az állami adóhatóság által megjelölt határidőn belül, módon és számlára - 716 100 (Hétszáztizenhatezer-egyszáz) Ft fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított - a per eldöntése szempontjából releváns - tényállás szerint a felperes 1991. október 25-én került megalapításra műanyag termékek gyártása főtevékenységként történő végzésére. Az alperes - 1991. október 25. és 2001. február 15. napja között - tagja volt a felperes háromtagú igazgatóságának. Rajta kívül L.J. elnök igazgatóként és M.L. ügyvezető igazgatóként volt jogosult a felperes képviseletére. 1999. május 7. napjától 2011. február 15-ig H.N.G. került ügyvezető igazgatónak megválasztásra. Az igazgatóság tagjai megosztották egymás között az operatív irányítási feladatokat, L.J. a gazdasági pénzügyi feladatokat, M.L., majd az őt felváltó H.N.G. a termelést, az alperes pedig a kereskedelem és az értékesítés irányítását végezte.

Az 1996. december 31. napján kötött adásvételi szerződés alapján a felperes a BT NEVE.-nek 3 000 000 Ft-os vételárért eladta a felperes tulajdonát képező Batenfeld műanyagfúvó gépet. Ezt követően a felperes visszabérelte a gépet, annak használatáért bérleti díjat fizetett. 1999. márciusában L.J. elnök-igazgató - a cég könyvelését is ő irányította - arról tájékoztatta az igazgatósági tagokat, hogy a társaság a jegyzett tőkéjének 10%-át meghaladó saját részvénnyel rendelkezik, ezért kb. 2 000 000 Ft névértékű részvényt értékesíteni kell oly módon, hogy a három igazgatósági tag személyenként 2 000 000 Ft névértékű részvényt vásárol meg, az ő részét pedig az alperes veszi meg. Az 1999. március 8-án kötött részvény adásvételi szerződéssel a felperes 400 darab egyenként 10 000 Ft névértékű, összesen 4 000 000 Ft névértékű részvényt adott el 1 000 000 Ft vételárért az alperesnek. A szerződést eladóként L.J. elnök-igazgató, vevőként az alperes írta alá. A befizetési pénztárbizonylat szerint az alperes a vételárat 1999. április 11. napján megfizette.

2001. január 2-án H.N.G. a többi részvénytulajdonostól megvásárolt 3198 darab 31 980 000 Ft névértékű részvényt 30 000 000 Ft-os vételárért. Az igazgatóság tagjai megállapodtak a piac és a gyártó eszközök egymás közötti felosztásában, a gépeket a gyártó kapacitás alapján elosztották a három igazgatósági tag érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok között. Az alperes felesége volt a beltagja a BT NEVE-nek, amely részére a felperes 3 liter alatti műanyag termékeket gyártó gépeket értékesített. A gépek eladási árát (391 000 Ft + 97 750 Ft áfa) jóval alacsonyabb összegben állapították meg mint amilyen értéken azokat a felperes a könyvviteli nyilvántartásában nyilvántartotta. Az értékesítéskor az eladott gépek forgalmi értéke 6 020 596 Ft volt.

A 2000-2001. évekre az APEH ... adóellenőrzést tartott a felperesnél és 5 271 000 Ft pénzügyileg rendezendő adókülönbözetet állapított meg, amelyből a társasági adókülönbözet 2 457 000 Ft, a személyi jövedelemadó különbözet 674 000 Ft, az általános forgalmi adó különbözet összege pedig 1 738 000 Ft volt. Az adókülönbözet miatt a felperest az állami adóhatóság az esedékességig meg nem fizetett 4 683 000 Ft adóhiány, valamint 1 179 000 Ft adóbírság és 1 722 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint H.N.G., a társaság vezérigazgatója 1999. május 7. és 2001. február 15. napja között az alperessel együtt volt a felperes igazgatója, ezért nem fogadható el, hogy a jóval a könyv szerinti értékük alatt eladott eszközök adásvételének lebonyolításába nem volt beleszólása, hogy nem intézkedett a felügyelőbizottság összehívásáról vagy bírósági eljárás keretében nem érvényesítette a vállalkozást ért jelentősnek tekinthető kárt. A felperes által az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság .../5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A felperes által 2003. február 17. napján, az alperessel mint kötelezettel szembeni fizetési meghagyással indult, utóbb perré alakult eljárásban a Debreceni Városi Bíróságon .../2004. szám alatt folyamatban volt perben a felperes a kereseti kérelmét felemelte, ezért az elsőfokú bíróság a pert áttette a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság az .../10. számú végzésével a per iratait a Debreceni Munkaügyi Bírósághoz tette át, mivel az alperes akként nyilatkozott, hogy 1997. évtől kezdődően munkaviszonyban állt a felperessel és az igazgatói teendőket annak keretében látta el.

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .../2. számú végzésével megállapította a hatáskörének a hiányát és az eljáró bíróság kijelölését kérte.

A Debreceni Ítélőtábla .../2. számú végzésével az eljárás lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki.

A felperes a módosított kereseti kérelmében "A gazdasági társaságokról" szóló 1997. évi CXLIV. törvény (régi Gt.) 29. §-ának (1) bekezdése és "A Polgári Törvénykönyvről" szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 339. §-ának (1) bekezdése alapján 8 951 000 Ft megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A kártérítési igényét arra alapította, hogy az alperes mint a felperesi társaság igazgatóságának tagja kárt okozott a felperesnek, mivel 1999. március 8-án 400 darab egyenként 10 000 Ft, összesen 4 000 000 Ft névértékű részvényt 1 000 000 Ft vételáron vásárolt meg. Ezen túlmenően 2000. decemberében a BT NEVE. részére - mely társaságnak az alperes felesége volt a beltagja, míg a fia a kültagja - áron alul adott el gépeket, melynek következtében az adóhatóság adóhiányt állapított meg és emiatt adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte a felperest. Azt nem vitatta, hogy a részvény-, valamint a gépértékesítési szerződések esetében a felperes nevében azokról nem kizárólag az alperes döntött, azonban mivel e szerződések kapcsán az alperes, illetve a hozzá kapcsolódó gazdasági társaság gyarapodott, a jogellenes magatartása és a felperest ért kár közötti okozati összefüggés fennáll. Az alperes ugyanis a gépértékesítés, majd a gépek apportálása során nem a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott fokozott elvárhatóságnak megfelelően járt el, mely magatartásával a felperesnek kárt okozott.