A Kúria Pfv.21778/2014/4. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 29. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

A vezető tisztségviselői minőséghez fűződő felelősség nem állapítható meg, ha a fél az ügyletben nem ebben a minőségben vett részt. Kártérítési felelősség más jogcímen sem állapítható meg, ha hiányzik a jogellenesség. 1997. CXLIV. Tv. 29. § (1), 1959. IV. Tv. 339. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék G.40084/2013/4., Debreceni Ítélőtábla Gf.30626/2013/4., *Kúria Pfv.21778/2014/4.* (BH+ 2016.1.25)

***********

Pfv.VI.21.778/2014/4.szám

A Kúria a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Dobrossy István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gulyás Ildikó ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Debreceni Törvényszéknél 5.G.40.084/2013. szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.626/2013/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 895.100 (nyolcszázkilencvenötezer-egyszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes társaság műanyag termékek gyártására, mint főtevékenységre jött létre. Az alperes részvényesként 1991. október 25. és 2001. február 15. napja között tagja volt a három tagú igazgatóságnak. Rajta kívül dr. L. J. elnök igazgatóként és M. L. ügyvezető igazgatóként volt jogosult a felperes képviseletére. 1999. május 7-től 2011. február 15-ig H. N. G. részvényes lett az ügyvezető igazgató M. L. helyett. Vele az igazgatóság többi tagjának együttműködése nem volt felhőtlen. Az alperes területe a kereskedelem és az értékesítés irányítása volt.

1999. március 8-án a felperes 400 db egyenként 10.000 forint értékű, összesen 4.000.000 forint névértékű részvényt adott el 1.000.000 forint vételárért az alperesnek. Az ügy előzménye az volt, hogy a társaságnak 10 %-ot meghaladó saját részvénye volt, ezért úgy döntöttek, hogy a három igazgatósági tag személyenként 2.000.000 forint névértékű részvényt vásárol meg azzal, hogy dr. L. J. részesedését az alperes veszi meg. A szerződést eladóként a felperes képviseletében dr. L. J. elnök igazgató, vevőként pedig az alperes írta alá, aki a vételárat megfizette.

2001. január 2-án az igazgatóság tagjai megállapodtak a piac és a gyártóeszközök egymás közötti felosztásában és a gyártókapacitás alapján a gépeket elosztották az igazgatósági tagok érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok között. Az alperes felesége volt a beltagja a Bt-nek, ennek részére a felperes a 3 liter alatti műanyag termékeket gyártó gépeket értékesítette. A gépek eladási ára 391.000 forint és 97.750 forint Áfa volt, amely a gépek könyv szerinti nyilvántartási értékénél jóval alacsonyabb összeg volt. Az eladott gépek nyilvántartási értéke 6.020.596 forint volt.

2000 és 2001 évekre az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága adóellenőrzést tartott és adókülönbözetet állapított meg a felperesi társaságnál, többek között a könyv szerinti érték alatt eladott eszközök adásvétele miatt. Az adóhatóság H. N. G. vezérigazgató tekintetében felrótta, hogy nem intézkedett a könyv szerinti érték alatt eladott eszközök miatt a vállalkozást érintő kár behajtásáról.

A felperes 2003. február 17. napján az alperessel szemben fizetési meghagyás kibocsátását kérte, amely utóbb perré alakult. Az ügy előbb a munkaügyi bíróság előtt folyt, mert az alperes úgy nyilatkozott, hogy az igazgatói teendőit munkaviszony keretében látta el. A munkaügyi vitában a felperes keresetéről döntés nem született a Debreceni Ítélőtábla a polgári per lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki.