A Fővárosi Törvényszék P.29062/2005/35. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 70/A. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 339. §, 355. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 5. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4. §, 5. §, 7. §, 8. §, 9. §, 11. §, 20. §, 30. §] Bíró: Bérces Renáta
Fővárosi Bíróság
27.P. 29.062/2005./35.szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
a Fővárosi Bíróság
a Peszlen és Mészáros Ügyvédi Iroda, ügyintéző Dr. Peszlen Zoltán (...szám alatt működő) ügyvéd által képviselt
... (...szám alatti lakos) I.r.,
I... (....szám alatti lakos) II.r. felperesnek
a Kis-Lukács Ügyvédi Iroda, ügyintéző, Dr. Kis-Lukács Margit (1025 ...szám alatt működő) ügyvéd által képviselt
.... (... alatti székhelyű) alperes ellen
személyiségi jog megsértése miatt indított perében meghozta az alábbi
Í T É L E T E T
A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperesek (... és ...) emberi méltóságát, az egyenlő bánásmódhoz, a diszkrimináció mentes élethez való jogát azzal, hogy a bankjegykiadó automatái által nyújtott szolgáltatásokat a felperesek fogyatékosságuknál fogva (nem látó személyekként) csökkent mértékben vehették s vehetik jelenleg is igénybe, holott a szolgáltatásért ugyanazt az ellenértéket fizették s fizetik jelenleg is, mint mások, s e hátrány kiküszöbölésére az alperes nem alakította át automatáit 2004.január 27.-ét követően sem. Ezért a bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 120 napon belül alakítsa át automatáit akként, hogy lássa el azokat Braille billentyűzettel és képernyő-olvasó szoftverrel, amit tegyen elsősorban vakok számára hallhatóvá; ... területén minden kerületben min.egy automatát s valamennyi megyeszékhelyen egy automatát, ezen belül ... területén a VII.,XIV.kerületekben az alábbiakat alakíttassa át: a VII.kerületben az Erzsébet krt.6.szám alatt található, a XIV.kerületben pedig a Stefánia út 2.szám, a Thököly út 102/B.szám s a Pétervárad u.3.szám alatt lévő automatákat.
Kötelezi a bíróság az alperest 15 napon belül fizessen meg az I.,II.r.felpereseknek külön-külön 200.000,- - 200.000,- (kettőszázezer-kettőszázezer) Forint kártérítést és 50.000.- - 50.000,- (ötvenezer-ötvenezer) Forint perköltséget. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja, s kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az Illetékhivatal külön felhívására - 2X14.000,-(azaz 28.000,- huszonnyolcezer) Forint eljárási illetéket, s kötelezi a bíróság az I.r.felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az Illetékhivatal külön felhívására 7.000,- (hétezer) Forint eljárási illetéket, a II.r.felperes helyett a 7.000,- (hétezer) Forint le nem rótt illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.
A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.
Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Legfelsőbb bíróság az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperesek látássérült emberek, akik az alperesi pénzintézettel (I.r.felperes 2006.január 1.-jével meghosszabbodott, 1996.november 1.-jén megszerzett Junior kártyája nyomán, II.r.felperes 2003.december 23.-án aláírtan kötött) lakossági folyószámla szerződésekkel rendelkeznek, mely számlaszerződések bankkártya használatára is jogosítják őket. A bankkártya nyújtotta szolgáltatásért (az alperes más szerződő partnereihez hasonlóan) díjat (éves kártyadíjat és igénybevétel esetén ún.tranzakciós díjat) fizettek s fizetnek jelenleg is. E díjazásért cserébe azonban nem állt s jelenleg sem áll módjukban a nap 24 órájában úgy igénybe venni a szolgáltatást, mint az alperes többi, nem látássérült szerződő partnerének, mert ha a bankkártya-automata használata közben nem várt esemény történik, s egyedül kívánnak eljárni az automata használata során, e történés természetéről (a probléma okáról) ők nem értesülnek, mert az automata kiírását nem tudják elolvasni, s így pl.a zavarok, problémák elhárítására alperes által ingyenesen nyújtott help desk szolgáltatást sem tudják igénybe venni, mert nem tudják, miként használhatják, hisz nem kapnak (számukra érzékelhetően) arról értesítést a bankautomata használata közben, hogy a help desk-et vehetik, vehetnék épp igénybe. Mindezen körülmények okán a felperesek kizárólag segítő igénybevételével tudták s tudják jelenleg is az alperesi bankkártya-automatákat használni, s a korábbi használat nyomán több kényelmetlenség is érte már őket (pl.egyéni használatuk alkalmával nem észlelhették, miért nem teljesül parancsuk a gép igénybevétele során).
Fenti körülmények okán előterjesztett kereseti kérelmükkel a felperesek annak megállapítását kérték, hogy az alperes a keresettel érintett bankkártya szolgáltatás nyújtásával megsértette egyrészt emberi méltóságukat az okozott kényelmetlenségekkel, másrészt azt is kérték megállapítani, hogy a Ptk.76.§-ában általános érvénnyel megfogalmazott tilalmába ütköző, illetve az Ebktv.9.§-ban meghatározott közvetett diszkriminációt megvalósító szolgáltatása nyújtásával személyiségi jogaikat is sérti az alperesi szolgáltatás-nyújtási mód. Kérelmük jogalapjaként az Ebktv.általános és speciális rendelkezéseire (a 7.,8.§§-ra s a 30.§-ra) s a Ptk.fent utalt általános diszkriminációs tilalmára hivatkoztak, az Ebktv.-t a törvény 5.§b;pontjára utalással látták jelen per alperesére, s a felek jogviszonyára alkalmazhatónak, mivel az alperes kétségtelenül az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben nyújtja a keresettel érintett banki szolgáltatását az általa üzemeltetett készülékekkel. Az alperes érvelésével szemben rámutattak, hogy nem pozitív diszkriminációt kérnek, azaz nem előnyben részesítést, csak azt szeretnék, ha ugyanolyan minőségű szolgáltatást nyújtana nekik is az alperes, mint a többi ügyfelének, amihez utalva a Fogyatékosügyi törvény (az 1998.évi XXVI.tv./Ftv.) 5.§(1) bekezdésében előírtakra az szükséges, hogy automatáit ha tetszik, akadálymentesítse az alperes, de ez a beavatkozás megítélésük szerint nem pozitív diszkrimináció, ezt annak érdekében kell, hogy az alperes elvégezze, hogy a felperesek a nem látássérült alperesi ügyfelekkel azonos módon, terjedelemben vehessék igénybe az alperesi szolgáltatást. Az átalakítás banki kockázatnövelő hatásával kapcsolatosan személyes meghallgatásuk során is akként nyilatkoztak felperesek, hogy vállalják annak ódiumát, ha az alperesi szolgáltatás szabad (azaz segítő nélküli) igénybevétele során őket inzultus éri, s alperesi érveléssel szemben rámutattak, hogy a szolgáltatás jelenlegi igénybevétele bankbiztonsági, illetve egyéb kockázatokat is jelent(het), pl.banktitkuk megsértését is eredményezheti, mivel a segítő igénybevétele azt eredményezheti, hogy a felperesi ügyfelek banktitkot tartalmazó adatai illetéktelenek tudomására jut(hat)nak; valamint rámutattak arra is, hogy más pénzintézet nyújt vakok számára is hozzáférhető módszerrel bankautomata szolgáltatást, így feltehetően ez a szolgáltatás nyújtási forma nem különöse(bbe)n kockázatos bank-biztonságtecnikai szempontból. A szolgáltatás teljeskörű (országos) igénybevehetősége érdekében kereseti kérelmüket felemelve elsődlegesen azt kérték, a sérelmes helyzet megszüntetéseként (Ptk.84.§(1)bek.d,pontja), hogy az alperes valamennyi automatáját alakítsa át, s ennek keretében lássa el Braille írásjeggyel, illetve képernyőolvasó szoftverrel. E kérelmük nem teljesíthető volta esetére azt kérték (vagylagos másodlagos kérelmükben), hogy a bíróság valamifajta paritásos elvet alkalmazva rendelje el az alperesi automaták országos szintű átalakítását. A kérelem megvalósíthatósága körében az általuk meghallgatni kért ... tanúvallomását kérték nyomatékkal figyelembe venni, aki felperesi olvasatban azt erősítette meg, hogy az átalakítás nem igényel különösebb anyagi ráfordítást az alperes részéről; de rámutattak arra is, hogy az alperes bank automatáit karbantartó cég képviselője sem nyilatkozott nagy költségigényű beavatkozásról az átalakítást illetően, ami a fülhallgatóval, s a Braille írásjegyekkel való ellátást, s a képernyőolvasó szoftver telepítését illeti, s utóbbi kialakítása költségei körében előterjesztett alperesi kalkulációt azzal kérte figyelembe venni, hogy az elnagyolt, részleteket az egyes munkafolyamatokat illetően nem tartalmaz, s ezekre az alperes ebben a körben meghallgatni kért alkalmazottja sem szolgált információkkal, így teljes mértékben objektív számadatként alperesi költségigazolásra ezen adatközlés nem vehető figyelembe. Összességében arra kívánt e kereseti kérelem teljesíthetősége körében rámutatni, hogy az az alperesi anyagi terhektől függetlenül megvalósítandó, ha az alperesi szolgáltatás-nyújtás jelenlegi formájában jogsértő (a költségvonzatot a bíróság egy általuk utalt akadálymentesítési jogesetben sem vette tekintetbe, a Centrál kávéház átalakítása során, ezzel is érveltek). Az alperes legitimációs kifogására azzal érveltek, hogy saját nevükben kérik a szolgáltatás teljeskörű nyújtása alperes általi biztosítását a keresetben rögzített átalakítással; az Ebktv.visszamenőleges hatállyal történő alkalmazása, s a keresetnek a felek szerződéses szabadságát sértő jellege körében pedig azt adták elő, hogy az alperes azzal, hogy a felperesekkel szerződést kötött, mellyel bankautomatai szolgáltatás nyújtására vállalt kötelezettséget, e szolgáltatás nyújtása során a jogszabályi rendelkezéseket be kell tartania, így nem nyújthat diszkriminatív módon eltérő minőségű, felperesek számára kedvezőtlenebb szintű szolgáltatást, az Ebktv.rendelkezéseit tehát ez okból kell s lehet a felek jogviszonyára, a szerződéskötést követően is alkalmazni, mert a jogviszony keletkezését követő keletkezés nem teszi nem alkalmazhatóvá a felek perbeli jogviszonyára a törvényt. A jogsértés miatti objektív szankciók alkalmazásán túl szubjektív szankció alkalmazását is kérték, 300.000,-, 300.000,- Forint kártérítés megfizetésére is kérték az alperest kötelezni, az őket ért kényelmetlenségek miatt, az okból, hogy az alperesi szolgáltatás igénybevételéhez minden esetben segítséget kell(ett) kérniük, s ez kényelmetlen helyzetekbe hozta s hozza őket, önálló életvitelüket akadályozta s akadályozza, mely körülmények igazolására tanúkat kértek meghallgatni, olyan személyeket, akik rendszeresen segítették, segítik pénzfelvételüket. Perköltségigényüket mérlegelés szerinti ügyvédi munkadíjban terjesztették elő.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!