A Fővárosi Törvényszék Mf.680171/2019/7. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (AZONNALI HATÁLYÚ felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 239. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25. §, 46. §, 51. §, 91. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 10. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. §] Bírók: Kovács Edit, Kulisity Mária, Laczó Adrienn Lilla

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

7.Mf.680.171/2019/7.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a személyesen eljárt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Rákosfalvy Zoltán egyéni ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményei iránt indított perében, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 63.M.360/2018/22. számú ítélete ellen az alperes által 23. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 29.400,- (huszonkilencezer-négyszáz) Ft és ÁFA elsőfokú és 28.000,- (huszonnyolcezer) Ft és ÁFA másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 35.360,- (harmincötezer-háromszázhatvan) Ft eljárási és 47.147,- (negyvenhétezer-száznegyvenhét) Ft fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítélete

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 63.M.360/2018/22. számú ítéletével kötelezte az alperest 589.336,- Ft elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és ezen összeg után 2015. november 15. napjától járó késedelmi kamatok megfizetésére.

Ítéleti tényállás

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás szerint a felperes informatika tanár munkakörben állt az alperes jogelődjének, a alperes jogelődje alkalmazásában határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban.

A munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. április 5. napján írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest a nem megfelelő tanítási módszerek, a tanulókkal való együttműködés hiányosságai és amiatt, mert a felperes pedagógushoz nem méltó viselkedést tanúsított, mikor próbálta kideríteni, hogy a szülői értekezleten mely szülők panaszkodtak a munkájára.

2012. márciusában matematika órán dolgozatírás közben az egyik diáklány a relációs jelekről, azok irányáról kérdezte a felperest és erre a felperes azt válaszolta, hogy "úgy, ahogy a fiúknak szétteszed a lábad". A felperes a tanulótól a sértést követően bocsánatot kért, majd a fogadónapon a nevelőapjától is bocsánatot kért négyszemközt és az igazgatónő jelenlétében is. Elmondta, hogy a megjegyzést részben viccnek szánta.

A munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. április 20. napján fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, mert a matematika órán a tananyaggal össze nem egyeztethető obszcén kifejezést használt. A fegyelmi eljárás során meghallgatásra került a felperes, a tanuló, a tanuló nevelőszülője, valamint három osztálytárs. A fegyelmi tanács 2012. június 7. napján fegyelmi tárgyalást tartott, majd a fegyelmi határozat meghozatalát harminc napra elhalasztotta.

A munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. július 13-án közölte a felperessel, hogy a fegyelmi eljárás a közalkalmazottak jogállásáról szó 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) 91. § (3) bekezdése előírása folytán 2012. július 1-jével megszűnt, és a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 91.§ (4) bekezdése alapján azonnali hatályú felmentéssel megszünteti.

A felmentés indokolása szerint a szülő bejelentést tett, hogy a felperes pedagógushoz méltatlan viselkedést tanúsított és a társadalmi érintkezésben elfogadhatatlan kifejezést használt matematika órán, egy feladat megoldásához kapcsolódó tanulói kérdésfeltevésre adott válaszában. A szülő jelenlététben személyes nyilatkozatában az igazgatói irodában elismerte, hogy nem megfelelő kifejezéseket használt, emiatt vele szemben fegyelmi eljárás indult. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a felperes olyan szövegösszefüggést használt, amely sértő a 16 éves lány számára. A védekezésként előadottak nem fogadhatók el, mert az egy tanév alatt, mióta a felperes alkalmazásban állt, több alkalommal került konfliktushelyzetbe a tanulókkal a kifogásolható oktatási módszerei miatt. Nem megfelelő viselkedést tanúsított, amikor tudomására jutott a panasz, számonkérte a tanulóktól, hogy ki tette ezt, mindezek miatt írásbeli figyelmeztetésben is kellett részesíteni.

Kereset és érdemi ellenkérelem

A felperes módosított keresetében 589.336,- Ft elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és kamatai megfizetését kérte.

Hivatkozásképpen előadta, hogy a felmondás indoka nem valós, a hivatkozott mondatot nem mondta. A tanuló félreértette, továbbköltötte a valóban nem túl szerencsés, de semmilyen tanórán ki nem mondható, illetve kommunikálható szót vagy gondolatot nem tartalmazó magyarázatot. Az esetért akkor rögtön elnézést kért, mert ugyan ilyen mondat nem hangzott el, de az mindenképpen félreérthető volt. Arra is hivatkozott, hogy az intézkedés nem áll arányban az elkövetett cselekménnyel. Előadta továbbá, hogy a munkáltató a törvényi határidőket elmulasztotta, mert az igazgatónő, mint munkáltatói jogkör gyakorló már 2019. áprilisában, de május 25-én, az összegző határozat elkészültekor biztosan, illetőleg legkésőbb 2012. június 7-én a fegyelmi bizottság ülésén már teljes bizonyossággal tudomást szerzett az állítólagos kötelezettségszegésről. Hivatkozott arra is, hogy az azonnali hatályú felmondást a vizsgálóbizottság tagjai nem írták alá.

Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását.

Hivatkozásképpen előadta, hogy az azonnali hatályú felmondást a munkáltatói jogkör gyakorlójának kellett egyedül aláírnia. Hivatkozott az arányosság körében a korábbi előzményre, a felperesre kiszabott írásbeli figyelmeztetésre. Állította, hogy az intézkedés arányos volt az elkövetett kötelezettségszegéssel, és a határidőket is betartotta. Az alperes 2012. április 3-án értesült a fegyelmi eljárás alapját képező eseményről és a Kjt. 46.§ (3) bekezdés a) pontjában foglalt határidőn belül 2012. április 20-án fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, valamint kijelölte az ügy vizsgálóbiztosát is. A vizsgálóbiztos 2012. április 27-én személyesen meghallgatta a felperest. A vizsgálati eljárás meghosszabbításra került a jogszabályok alapján, az így meghosszabbított határidő 2012. május 20. napján járt el. 2012. május 25-én megküldte a vizsgálóbiztos a munkáltatói jogkör gyakorlója részére az összefoglalóját. A fegyelmi tanács 15 napon belül, 2012. június 7-én tárgyalást tartott, majd a döntéshozatalt a Kjt. 51.§ (1) bekezdésében foglalt harminc napos határidő figyelembevételével 2012. július 5-re elhalasztotta.

Az alperes a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban Mth.) átmeneti szabályai által biztosított határidőben, 2012. július 13-án közölte a felperessel az azonnali hatályú felmentést, amely alakilag megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az Mt. 26.§ (3) bekezdése szerint a folyamatban lévő fegyelmi eljárás megszűnik, ezért a határozat 2012. július 1. után nem volt közölhető.