BH 1975.12.562 Fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kár megtérítése iránti perben is helye lehet kármegosztásnak, amennyiben a kár részben a károsult felróható magatartásának a következménye - A gyár légszennyezése következtében a kertészeti felszerelésekben és a terményekben keletkezett kárt részben az ingatlantulajdonosnak is viselnie kell, ha a károsító tényezők ismeretében célszerűtlen és a gazdaságosság szempontjából is kifogásolható művelési módot választott [Ptk. 345. § (3) bek.].

Az I. r. felperes nyugdíjas bányász. A felperesek korábbi kisajátított ingatlanuk helyett 1959-ben csereingatlanként kapták meg a perbeli 400 ?-öles telket, amelyből 70 ?-ölet beépítettek, a fennmaradó 330 ?-ölön pedig 1970-ben kertészetet létesítettek. A kertészetben van egy 12,5x5,6 m alapterületű növényház és 6 db 6x18 m méretű műanyag fólia sátor, ahol a felperesek virágot, palántákat és zöldségféléket termelnek.

A felperesek módosított keresetükben 1970-1973. évekre évenként 23 749 Ft kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperest, arra hivatkoztak, hogy az alperesi cementgyár légszennyezése következtében a kertészeti felszerelésükben és termelvényeikben ilyen összegű káruk keletkezett.

Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Azt állapította meg, hogy az alperes magatartása nem volt jogellenes, a gyárat rendeltetésszerűen üzemeltette, jogszerű tevékenységet folytatott. Érvelt azzal is, hogy a felperesek annak tudatában létesítették üvegházi kertészetüket, hogy annak közeli szomszédságában van az alperes gyára, amelynek az üzemeltetésével a nagyfokú porlerakódás együttjár.

A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Rámutatott arra, hogy az alperes kártérítő felelősségének elbírálásánál a Ptk. 345. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az üzemnek légszennyezésben jelentkező károsító tevékenysége állandóan olyan mérvű és jellegű, hogy a károsult azzal szemben képtelen eredményesen védekezni, vagy a védekezése rendkívüli nehézségekbe ütközik, a tevékenység veszélyes jellegét meg kell állapítani, és a károkozót az ebből eredő kár megtérítésére - vétkességére tekintet nélkül - kötelezni kell.

Az első fokú bíróság ezután az alperest az 1970-től 1974-ig terjedő 5 évre, évenként 9612 Ft, összesen 48 062 Ft, ennek 1973. február 1-től járó kamata és 2125 Ft perköltség - 15 nap alatti - megfizetésére, valamint arra is kötelezte, hogy az állam részére felhívásra térítsen meg 2886 Ft kereseti és 1800 Ft fellebbezési illetéket.

Az első fokú bíróság az alperes kártérítő felelősségét a Ptk. 345. §-ában foglaltak alapján állapította meg. A károsodás mértékét mezőgazdasági, vegyész, valamint építész igazságügyi szakértő véleménye alapján állapította meg.

Az alperes az első fokú ítélet elleni fellebbezésében a kereset teljes elutasítását kérte, a felperesek csatlakozó fellebbezése a marasztalás összegének évi 18 000 Ft-ra, összesen 90 000 Ft-ra való felemelésére irányult.