3291/2019. (XI. 5.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság - a Kúria Kfv.VI.38.346/2018/2. számú végzésével összefüggésben - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 118. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője, dr. Szegedi Zsolt ügyvéd útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

[2] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, XV. cikk (1) bekezdését; valamint XXVIII. cikk (7) bekezdését.

[3] 1.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei kormányhivatal Tiszavasvári Járási Hivatal SZ-11/112/03529-12/2018. számú határozatával az indítványozó unokáját ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél helyezte el és elutasította az indítványozó azon kérelmét, hogy a gyermek gyámjául őt rendelje ki. A határozat ellen az indítványozó fellebbezett, ami folytán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal mint másodfokú gyámhatóság SZ-112/01228-6/2018. számú határozatával a fellebbezést elutasította, az indítványozó unokájának ideiglenes hatályú elhelyezését, vagyis családból való kiemelését fenntartotta.

[4] 1.2. A másodfokú közigazgatási határozattal szemben az indítványozó keresetet nyújtott be a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, amelyben kérte a határozat megváltoztatását és a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésének megszüntetését, a gyermeknek az indítványozó háztartásába, családjába való elhelyezését. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a határozatot és kötelezze új eljárásra az alperest. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.768/2018/13. számú ítéletével az indítványozó keresetét elutasította.

[5] 1.3. Az indítványozó a jogerős bírósági döntés felülvizsgálatát kérte a kúriától. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmét a Kúria kfv.VI.38.346/2018/2. számú végzésével visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem jelölt meg a Kp. 118. § (1) bekezdésében foglalt befogadási okot. A Kúria rögzítette, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy egyrészt megjelölje azon okot vagy okokat, amelyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható, másrészt azon körülmények feltárása is, amelyek az általa megjelölt befogadási ok alátámasztására szolgálnak. A Kúria a jogerős ítélettel kapcsolatosan megjelölt jogszabálysértéseket is kizárólag a megjelölt befogadási okkal összefüggésben vizsgálhatja, ezért a befogadási ok, valamint a jogszabálysértések megjelölésének kötelezettsége egymástól nem választható el. Amennyiben a fél ezen kötelezettségei közül valamelyiknek nem tesz eleget, úgy a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának érdemi elbírálására sem kerülhet sor. Ugyanakkor a Kúria a befogadhatóság körében kizárólag a fél által megjelölt okból vizsgálódhat.

[6] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát, amelyben az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Kp. 118. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[7] 2.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában - a támadott jogszabályi rendelkezés vonatkozásában - az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, XV. cikk (1) bekezdésének; valamint XXVIII. cikk (7) bekezdésének a sérelmét állította. Az indítványozó álláspontja szerint "a támadott jogszabályi rendelkezés a felülvizsgálati eljárás szubjektív jogvédelmi [jogorvoslati] funkcióját alárendeli, alágyűri a Kúria objektív jogvédelmi rendeltetésű feladatainak". A támadott szabályozás folytán nem volt lehetősége pusztán az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással elérni a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, holott a jogorvoslati intézmény alkotmányjogi jellegéből ez következne, ezért a támadott szabályozás álláspontja szerint sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében garantált jogorvoslathoz való jogát.

[8] Az indítványozó értékelése szerint szoros összefüggés van az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogbiztonság követelménye és a jogorvoslathoz való jog érvényesülése között így a támadott rendelkezést "nemcsak önmagában az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglaltakra, hanem a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményével összefüggésben is vizsgálni szükséges".

[9] Az indítványozó - a rendkívüli jogorvoslat funkciójából kiindulva - a törvény előtti egyenlőség [Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés] sérelmét abban látja, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés önkényesen tesz különbséget a jogorvoslati kérelem befogadhatósága tekintetében az egyes kérelmezők (felperesek, vagy alperesek) között, attól függően, hogy az ügyükben felmerülő jogkérdés milyen súlyú, milyen társadalmi jelentőségű, vagy felvet-e a joggyakorlat egységessége szempontjából, esetleg az európai uniós jog értelmezése szempontjából jelentős jogkérdéseket, illetve az ügyükben hozott döntés a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezést tartalmaz-e.

[10] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. a 26. § (1) bekezdése szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.

[11] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására - az Abtv. 26. § (1) bekezdésére hivatkozással - a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt - a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével - az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.

[12] Az indítványozó jogi képviselője a Kúria Kfv.VI.38.346/2018/2. számú, az eljárást befejező végzését 2019. február 7-én vette át, míg az alkotmányjogi panaszt 2019. április 3-án - határidőben - elektronikus úton nyújtotta be az ügyben első fokon eljárt Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.

[13] Az indítványozó a bírósági eljárásban félként vett részt és a jogorvoslati lehetőségét kimerítette. Beadványában megjelölte az alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabályi rendelkezést és kérte annak megsemmisítését, megjelölte továbbá azt a bírói döntést is, amelyben a Kúria a támadott jogszabályi rendelkezést álláspontja szerint alkalmazta, valamint az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit.

[14] 3.2. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy következetes gyakorlata alapján az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján olyan jogszabályi rendelkezés felülvizsgálata kérhető, amelyet a bíróság a határozat meghozatala során alkalmazott. A kúriai végzés meghozatala során a Kúria az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezést [Kp. 118. § (1) bekezdés] érdemben nem alkalmazta, csupán megjelölte azt, mivel az indítványozó felülvizsgálati kérelmét azon az alapon utasította vissza, hogy az indítványozó nem jelölt meg a támadott szabályozás szerinti befogadási okot. A támadott Kp. 118. § (1) bekezdése szerinti szabályozásban szereplő befogadási törvényi feltételek tartalmi befogadási feltételek, amelyek csak a formailag megfelelő felülvizsgálati kérelem tartalmi befogadási vizsgálata körében kerülhetnek alkalmazásra. A felülvizsgálati kérelem visszautasítása tehát nem azonos a befogadási döntéssel. Ha a felülvizsgálati kérelem hiányos és ezért nem jut el a tartalmi befogadási vizsgálat fázisába, akkor a támadott szabályozásban szereplő tartalmi befogadási feltételek alkalmazására nem is kerülhet sor.

[15] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mivel a Kúria mint eljáró bíróság az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezést érdemben nem alkalmazta. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. szerinti további befogadási feltételek meglétét nem vizsgálta.

[16] Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének h) pontja alapján - figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is - visszautasította.

Budapest, 2019. október 22.

Dr. Czine Ágnes s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Horváth Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/670/2019.