A Kúria Bfv.1021/2014/13. számú precedensképes határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 9. §, 114. §, 217. §, 278. §, 373. §, 416. §, 426. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 294. §, 305. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

A nem szakszerű tolmácsolásra, illetve a titkos információszerzéssel kapcsolatban a feljelentés haladéktalanságának megsértésre vonatkozó indítvány alapján a felülvizsgálat a törvényben kizárt.

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék B.121/2012/117., Szegedi Ítélőtábla Bf.595/2013/22., *Kúria Bfv.1021/2014/13.* (BH 2015.8.213)

***********

KÚRIA

Bfv.I.1021/2014/13.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év december hó 15. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű, IV. rendű terheltek védője, valamint a XI. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Törvényszék 13.B.121/2012/117. számú, valamint a Szegedi Ítélőtábla Bf.III.595/2013/22. számú ítéletét I. rendű, IV. rendű és XI. rendű terheltre vonatkozóan hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

I n d o k o l á s

A Gyulai Törvényszék a 2013. június 3. napján kihirdetett 13.B.121/2012/117. számú ítéletével

- I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 225. §]; és ezért őt hat hónapi - végrehajtásában kettő évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte;

- IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli vesztegetés bűntettében [1978. évi IV. törvény 250. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. tétel], és ezért őt halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre, a közügyektől három évi eltiltásra és a rendőri foglalkozáson belül a határrendész szolgálati ágtól végleges eltiltásra ítélte, emellett tizenhatezer-hatszázhatvankilenc forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben, továbbá a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt;

- XI. rendű terheltet bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében [1978. évi IV. törvény 250. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. tétel]; ezért őt két évi - végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és a rendőri foglalkozáson belül a határrendész szolgálati ágtól végleges eltiltásra ítélte.

Emellett rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a 2014. március 7. napján kihirdetett Bf.III.595/2013/22. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta:

I. rendű terhelt cselekményét a Btk. 305. § a) pontja szerinti hivatali visszaélés bűntettének, IV. rendű terhelt cselekményeit 2 rendbeli, a Btk. 294. § (1) bekezdése és a (3) bekezdés 1. tétel aa) pontja szerinti hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének, míg XI. rendű terhelt cselekményét a Btk. 294. § (1) bekezdése és a (3) bekezdés 1. tétel aa) pontja szerinti hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének minősítette;

megállapította, hogy a IV. rendű, az I. rendű és a XI. rendű terhelt a kiszabott szabadságvesztésből - az I. rendű és a XI. rendű terhelt a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra;

egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét e terheltekre vonatkozó részében helybenhagyta.

A jogerős bírósági határozatok ellen az I. rendű és a IV. rendű terheltek védője a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjára, míg a XI. rendű terhelt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapozva felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.

Az I. rendű terheltre vonatkozóan védője a felülvizsgálati indítványban arra hivatkozott, hogy az ítéleti tényállás nem tartalmazza a terhelt terhére megállapított bűncselekmény célzatát, és kúriai döntésre is hivatkozva utalt arra, hogy miután a célzat a cselekmény törvényi tényállásának szükségszerű eleme, ennek hiányában a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására anyagi jogi szabálysértéssel került sor.

Emellett megítélése szerint eljárási szabálysértést követtek el az eljárt bíróságok azzal, hogy a bizonyítás során elmaradt a török kamionsofőr személyazonosságának tisztázása, emellett a szabad védekezés elvét is megsértették azzal, hogy a terhelt vallomását elvetették, noha csak azokat a bizonyítékokat lehetett volna kirekeszteni, amelyeket törvénysértéssel szereztek be.

A IV. rendű terhelt tekintetében arra hivatkozott, hogy az alkalomszerű elkövetésekre figyelemmel terhére az üzletszerűség és ennek hiányában a minősített eset megállapításának nem lett volna helye.

E terhelt kapcsán vitatta a telefonbeszélgetések lehallgatásáról készült okirati bizonyítékok felhasználásának törvényességét is. Álláspontja szerint eljárási szabálysértést követett el a bíróság, amikor ugyan rögzítette, hogy a lehallgatási anyag a IV. rendű terhelttel szemben - nem használható fel, azonban a Be. 78. § (4) bekezdése ellenére elfogadta és a tényállás megállapítása során figyelembe vette a XIII. rendű terheltnek a lehallgatási anyag elétárását követően - tárgyaláson tett és a IV. rendű terheltet terhelő vallomását.

Hivatkozott arra is, hogy az eljárt hatóság a lehallgatást követően késedelmesen tette meg a feljelentést, ezzel megsértve a haladéktalanság elvét, így erre figyelemmel is kizárt a lehallgatási anyag felhasználhatósága.

Megítélése szerint a határozatok meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor, mivel nem a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy járt el eseti tolmácsként az eljárásban, és a nyomozó hatóság ezen eljárási szabálysértését az elsőfokú bíróság is észlelte.

Álláspontja szerint az általa kifejtettekre tekintettel részint törvénysértően került sor az I. rendű és a IV. rendű terheltek bűnösségének megállapítására, ezen túl a IV. rendű terhelt cselekményének minősítés törvénysértő.

Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú ítéletet változtassa meg és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot, amennyiben pedig ez nem lehetséges, mind az első, mind a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és rendeljen el új eljárást.