A Fővárosi Törvényszék P.22887/2015/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 114. §, 119. §, 125. §, 206. §, 214. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 27. §] Bíró: Pákozdi Zoltán

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/06.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd Dr. Galambos Károly (ügyvéd címe. ) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a jogtanácsos jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe. ) alperes ellen, közérdekű adat kiadása iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 12.700 (tizenkettőezerhétszáz) forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy 36.000 (harminchatezer) forint eljárási illetéket a Magyar Állam visel.

A bíróság a felperes 3. sorszám alatt az eljárás szabálytalansága miatti előterjesztett kifogását elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de ennél a bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A Fővárosi Ítélőtábla eljárásában a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, vagy ha az új tény állítása, bizonyíték előadása, a mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozása az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívüli bírálhatja el, kivéve, ha a fellebbező fél a fellebbezésében kérte a tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s

A bíróság a tényállást a Pp. 206. § (1) bekezdés szerint a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapította meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelte és meggyőződése szerint bírálta el.

A felperes 2015. június 16-án érkezett (10-én kelt) közérdekű adatközlés iránti kérelmében hét kérdést intézett az alpereshez, amelyet keresetleveléhez is mellékelt. Az alperes neve a kérelmet ...-0/2015. számon iktatta.

Az alperes a 2015. június 26. napján kelt ...-1/2015. számú válaszát az szám ragszámú küldeményével adta fel. A levélben az alperes tájékoztatta a felperest, hogy a 2014. október 7-i teljes ülésen, amelyen 1-es személy alkotmánybíró szóban jelentette be a teljes ülésnek, hogy összeférhetetlenség a személyével, illetve alkotmánybírói tisztségével nem áll fenn, mely személyek vettek részt, továbbá tájékoztatta arról, hogy a bejelentéssel kapcsolatban határozat elfogadására nem került sor, a teljes ülés a bejelentést formális döntés nélkül tudomásul vette, amely a zárt ülésről készült emlékeztetőben rögzítésre került. Közölt, hogy mivel nem volt előterjesztés, ezért az ügynek nem volt formális előterjesztője, illetve azt, hogy mivel határozat nem született, ezért az összeférhetetlenséget megállapító határozat közzétételére sem került sor.

A felperes által kért három iratból az érintett egyetem rektora által írt levél másolatát az alperes megküldte, míg az előterjesztés másolatát azért nem küldte meg, mivel előterjesztésre sem került sor, így ezzel kapcsolatos irat sem keletkezett.

Tájékoztatta arról, hogy az alperes neve hatályos ügyrendjének 13. § (3) bekezdése szerint a megjelölt emlékeztető tíz évig nem nyilvános, továbbá arról, hogy az alperes neve elnökének az Info törvény 27. § (5) bekezdése alapján meghozott mérlegelési jogkörbe tartozó döntése alapján az emlékeztető adatközlésre vonatkozó kivonatát kiadni nem áll módjában.

A küldeményt a posta a felperes jogi képviselőjének képviselő címe. szám alatti irodájába 2015. június 29-én, majd ezt követően 2015. július 5. napján kísérelte meg kézbesíteni, de a felperesi jogi képviselő a hátrahagyott értesítés ellenére azt csupán 2015. július 8. napján vette át.

A felperes 2015. július 7. napján kelt és a település község posta hivatalában 2015. július 7. napján postára adott, bíróságra 2015. július 9. napján érkezett keresetlevelében kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest, hogy a 2015. június 9-én kelt adatigénylési kérelemben foglalt adatokat papíros alapon adja ki, amely az alábbiak:

1.) 1-es személy alkotmánybíró a vele szemben fennálló - dékáni megbízatásából eredő - összeférhetetlenségét mikor jelentette be az alperes neve teljes ülésének.

2.) 1-es személy alkotmánybírónak az 1. pontban foglalt összeférhetetlenségéi bejelentését az alperes neve mely teljes ülése tárgyalta (év, hónap, nap).

3.) Az alperes neve teljes ülésén 1-es személy alkotmánybíró összeférhetetlenségi bejelentésével kapcsolatos napirend tárgyalásában, illetve a határozat meghozatalában mely alkotmánybírák vettek részt?

4.) 1-es személy alkotmánybírónak összeférhetetlenségi bejelentését tárgyaló teljes ülésén részt vevő alkotmánybírák részéről a teljes ülésen hozott határozat elfogadása során ki, milyen szavazatot adott le (igen vagy nem?).

5.) 1-es személy alkotmánybírónak összeférhetetlenségi bejelentés tárgyában meghozott határozatot mely alkotmánybírák írták alá?

6.) Ki volt 1-es személy összeférhetetlenségi bejelentésével kapcsolatos napirend előterjesztője?

7.) Melyik hivatalos lapban és mikor, milyen szám alatt került közzétételre 1-es személy alkotmánybíró összeférhetetlenségi bejelentésével kapcsolatban a teljes ülés által meghozott határozat.