A Pécsi Ítélőtábla Bf.252/2012/4. számú határozata sikkasztás bűntette (TÁRSTETTESKÉNT elkövetett sikkasztás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 323. §, 338. §, 348. §, 372. §, 408. §, 409. §, 415. §] Bírók: Krémer László, Tóth Sándor, Túri Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Soproni Járásbíróság B.867/2002/5., Győri Törvényszék B.350/2011/12., *Pécsi Ítélőtábla Bf.252/2012/4.*, Szombathelyi Törvényszék Beüf.183/2015/3., Kúria Bt.1432/2016. (EH 2017.02.B5)

***********

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.II.252/2012/4. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2012. évi szeptember hó 21. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság vádlott perújítási ügyében a Győri Törvényszék B.350/2011/12. számú ítéletét megváltoztatja és a perújítást elutasítja.

Kötelezi a vádlottat, hogy fizessen meg az államnak 34.778 (harmincnégyezer-hétszázhetvennyolc) forint perújítási eljárásban felmerült bűnügyi költséget.

I n d o k o l á s

A Győri Törvényszék a 2012. évi március hó 6. napján kelt - perújítási tárgyaláson meghozott - B.350/2011/12. számú ítéletével a Soproni Városi Bíróság B.867/2002/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a vádlott büntetőjogi felelősségét a Btk.317.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében, valamint a Btk.263/A.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében állapította meg. Ezért vele szemben 6 év börtönbüntetést és 6 év közügyektől eltiltást szabott ki.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosbításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés és mellékbüntetés alkalmazása céljából, míg a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. Fellebbezésének a Be.323.§ (4) bekezdésén alapuló írásbeli indokolásában az ügyész a vagyon elleni bűncselekmény elkövetői alakzatának társtetteskénti minősítését is kifogásolva, eljárásjogi észrevételt tett, annak előadásával és kifejtésével, hogy a perújítást - álláspontja szerint - el kellett volna utasítani.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség az átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján - a vádlott terhére bejelentett fellebbezést fenntartva - az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, a vagyon elleni bűncselekmény vonatkozásában a társtettesi minőségre való utalás mellőzését és súlyosabb jogkövetkezmények kiszabását indítványozta.

A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot a Be.348.§ (1) bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást mentesnek találta a Be.351.§ (2) bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól: az a feltárt adatok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul.

A múltbeli történések legfontosabb mozzanatainak a felderítését alapvetően egyező tartalmú bizonyítékok tették lehetővé, köztük az a körülmény, hogy a vádlott - a saját büntetőjogi felelősségét érintően - beismerő vallomást tett. Részben olyan tények előadásával, melyek a hatóságok előtt is kezdettől fogva ismertek voltak. Így mindenekelőtt az, hogy 2000. augusztus 24-én a vádlott a kft1. alkalmazottjaként a pénzintézetektől és vállalkozásoktól összegyűjtött pénzt magához vette, majd a szolgálati maroklőfegyverét is hátrahagyva, külföldre távozott. Mozgása a szóban forgó napon - a munkatársa vallomása, illetve a bevásárlóközpont biztonsági kamerái által rögzített felvételek alapján - jól nyomon követhető volt, egészen addig, míg a ........Pláza 1-es számú kapuján belépve a földszinten található mellékhelyiségek előterét 18 óra 4 perckor el nem érte. Eddig az időpontig azonban 93.518.296 forintot tulajdonított el, oly módon, hogy az egyes begyűjtési helyeken alkalmanként egy-egy táskát bocsátott az ismeretlenül maradt társa rendelkezésére.

További részletek feltárására - az elkövetésben közreműködő személy azonosítására, illetve az elvitt pénz felkutatására - döntően a vádlott együttműködési készségének a hiánya miatt már nem nyílott lehetőség.

A fellebbezésekkel egyébként sem támadott tényállás tehát megalapozottnak bizonyult, így az - figyelemmel a Be.351.§ (1) bekezdésében írtakra - irányadó volt a másodfokú eljárásban is.

------------------------

Sajátossága volt az ügynek, hogy a vádlott büntetőjogi felelősségének a megállapítása - miután a tartózkodási helye ismeretlenné vált - a Be. XXV. Fejezetében írt rendelkezések alkalmazásával történt meg: távollétében a Soproni Városi Bíróság a 2003. évi október hó 22. napján jogerőre emelkedett B.867/2002/5. számú ítéletével a Btk.317.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette, valamint a Btk.263/A.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt 7 év börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

E szabadságvesztés büntetésének a letöltését a vádlott 2011. augusztus 9-én kezdte meg.

Ezt követően - meghatalmazott védője útján - a Be.408.§ (1) bekezdés e) pontjában írtakra hivatkozással rendkívüli jogorvoslat iránti indítványt terjesztett elő, melynek alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elrendelte a perújítást.

Ilyen előzmények után került sor a perújítási tárgyalás kitűzésére és megtartására.