A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37239/2007/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 275. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Kovács Ákos, Kozma György

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Törvényszék K.20054/2006/27., *Kúria Kfv.37239/2007/8.*

***********

Kfv.III.37.239/2007/8.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Tánczosné dr.Kiss Éva főügyész-helyettes által képviselt Vas Megyei Főügyészség (Szombathely, Szily J. u. 7.) felperesnek a tanácsos által képviselt Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (Budapest, Mészáros u. 58/a.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe a jogtanácsos által képviselt az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Vas Megyei Bíróság 2007. március 12. napján meghozott K.20.054/2006/27. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 28. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Vas Megyei Bíróság K.20.054/2006/27. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Az alperesi beavatkozó 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltségét, valamint a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes óvást nyújtott be a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2005. szeptember 18. napján jogerős 981/7/2005. számú határozata ellen, amellyel a felügyelőség a részére, az Rt. község és Vadása üdülőterület szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása üzemeltetésére 10005/1/1994. szám alatt kiadott, 10278/1/2003. számon módosított vízjogi üzemeltetési engedélyt ismételten akként módosította, hogy a szennyező komponensek tekintetében, kiemelt vízminőségű és kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló, országos jelentőségű természetvédelmi, valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek szempontjából is különleges természet-megőrzési területnek jelölt lápterületen az eddiginél nagyobb mértékű kibocsátásra (ezzel együtt a környezet nagyobb terhelésére) adott lehetőséget. Tényként állapította meg a felperes, hogy 1996. évben a hegyhátszentjakabi szennyvíztisztító a beavatkozó tulajdonába került, ettől az időponttól kibocsátónak és üzemeltetőnek tekintendő. Az üzemeltetőt a részére megállapított határértékek túllépése miatt a hatóság 1996. óta folyamatosan bírságolja. Összességében az üzemeltető az utóbbi három évben összesen 1.238.825 forint szennyvízbírságot fizetett.

2002-ben a szennyvíztisztító elhelyezésére szolgáló terület természetvédelmi védettsége megváltozott, a tájvédelmi körzetből nemzeti park jött létre, országos jelentőségű természetvédelmi területként, Őrségi Nemzeti Park megnevezéssel. A 2004. októberében hatályba lépett, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.(X.8.) Korm.rendelet kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölte az Őrség teljes területét. A szennyvíztisztító telepről távozó szennyvíz befogadója a Szentjakabi-patak, a befogadó közvetlenül égeres lápterületen folyik keresztül, amely országos jelentőségű természeti terület. A szennyvíztisztító a felszíni vizek szempontjából kiemelt vízminőség-védelmi területen, a Balaton vízgyűjtőterületén üzemel.

A felperes álláspontja szerint az óvással érintett módosító határozat az Alkotmány 70. §-ának /2/ bekezdésébe, a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokba, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 1. és 2. §-aiba, 23. §-ának /2/ bekezdésébe, 39. §-ának /1/ és /2/ bekezdéseibe, 42. §-ába; a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Korm.rendelet 1. §-ába, 4. §-ának /1/ bekezdésébe, 9. § /2/ bekezdésének a/ pontjába és 13. §-ának c/ pontjába ütközően jogszabálysértő.

A felperes óvásában indítványozta a felügyelőség 981/7/2005. számú határozatának hatályon kívül helyezését és olyan határozat hozatalát, amelyben a kibocsátási határértékek egyetlen szennyező komponens tekintetében sem lesznek enyhébbek a módosított 10005/1/1994. számú határozat szerinti határértékeknél, továbbá, amely új határértékek egyben megfelelnek a kiemelt (felszíni) vízminőségi területre, a természetvédelem szempontjából kiemelt hazai és tervezett európai közösségi védettségű területre vonatkozó, valamint a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területi kategória által megkövetelt határértékeknek.

Az alperes a 2006. január 31. napján meghozott 14/00664/2/2006. számú határozatával a felperes óvását elutasította. Határozata indokolásában a 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 1. és 2. számú mellékleteire és a 220/2004.(VII.21.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 18. §-ának /2/ bekezdésére, 19. §-ának /1/ bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az óvásban foglaltakkal ellentétben egyetlen komponens esetében sem határozott meg a jogszabályi előírásokban szereplő értékeknél kedvezőbb határértékeket.

A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését.

A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Korm.rendelet 38. §-ának /1/ bekezdésére, 39. §-ának /1/ és /5/ bekezdéseire hivatkozással megállapította, hogy jogszerűen járt el a hatóság, amikor az összes foszfor és összes nitrogén tekintetében 2007. december 31-ig határozott meg rövidített türelmi időt. A Korm.rendelet és a KvVM rendelet vonatkozó rendelkezései, illetőleg a perben kirendelt igazságügyi környezetvédelmi szakértő szakvéleménye alapján megállapította a megyei bíróság, hogy az összes foszfor, nitrogén, a dikromátos oxigén és a biokémiai oxigén tekintetében az egyedi kibocsátási határértékek a KvVM rendelet 5. számú mellékletében foglaltaknak megfelelnek. A szakvélemény szerint a 2007. december 31-ig megállapított összes foszfor és összes nitrogén határérték nem sért természetvédelmi, illetőleg vízminőség-védelmi érdekeket, amit a 2006. július 6. napján lebonyolított helyszíni szemle is alátámaszt. A szakértő álláspontja szerint a Szentjakabi-patak területi szempontból nem minősül a Balaton vízgyűjtője közvetlen befogadójának. A bíróság álláspontja szerint a Szentjakabi-patak a KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint a Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadójának minősül, és ezt meghaladóan állandó vízfolyás. Az ezzel ellentétes megállapítások kivételével a megyei bíróság a szóban kiegészített szakértő véleményt ítélkezése alapjául elfogadta. Megállapította, hogy az összes foszfor, összes nitrogén, dikromátos oxigén és biológiai oxigén tekintetében az egyedi határértékek jogszerűek, figyelembe veszik a vízminőségi állapot megőrzését és szükség szerinti javításának szempontjait. A megállapított határértékek a KvVM rendelet 5. számú mellékletében írt keretek között mozognak.