A Fővárosi Törvényszék Mf.633035/2005/2. számú határozata felmondás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 247. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. §, 90. §, 100. §] Bírók: Albrechtné dr. Viniczai Éva, Kovács Tamás, Vrábl Eszter

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

mint másodfokú bíróság

49. Mf.633.035/2005/2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Bassola Zoltán ügyvéd (1145 Budapest, Thököly út 117.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen felmondás hatályon kívüli helyezése iránt indított perében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 30.M.1145/2004/20. sorszámú - a 23. számú végzéssel kijavított - ítélete ellen az alperes részéről 21. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t .

A Fővárosi Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a kijavító végzésre is kiterjedően részben megváltoztatja és az alperes továbbfoglalkoztatási kötelezettségét mellőzve megállapítja, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél 2006. június 28-án szűnt meg. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek további 2.520.003 (Kettőmillió-ötszázhúszezer-három) Ft elmaradt bért, továbbá 1.087.060 (Egymillió-nyolcvanhétezer-hatvan) Ft átalány kártérítést; a felperest ezt meghaladó keresetét elutasítja.

Az alperes saját másodfokú költségét maga viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperessel szemben alkalmazott munkáltatói rendes felmondás jogellenes és kötelezte az alperest a felperes eredeti munkakörében való tovább foglalkoztatására. Az alperest marasztalta továbbá 3.157.105 Ft elmaradt munkabérben és 93.750 Ft ügyvédi munkadíj címén felmerült perköltségben, kimondta, hogy az illetéket a Magyar Állam viseli.

Indokolásában kifejtette azt, hogy a felperes 1998-ban több éves közalkalmazotti jogviszonyt követően a ... kerületi Önkormányzat Szociális Foglalkoztató

igazgatóhelyettese, majd 2001-ben igazgatója lett. 2001. év végén az intézmény közhasznú társasággá alakult, 2002. január 2-án pedig a felperes általános igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére kötött munkaszerződést az alperes jogelődjével a SZK. Kht.-val.

Az alperesi munkáltató a felperes munkaviszonyát 2004. január 22-én 120 nap felmondási idővel 2004. május 19-re felmondta. Intézkedését azzal indokolta, hogy a felperes az általános igazgatóhelyettesi poszt betöltésére szakmailag alkalmatlan, mert amikor feladatot kapott, vagy annak határideje lejárt volna, rendszeresen táppénzes állományba, illetve engedély nélküli szabadságra távozott; alkalmatlan vezetői poszt betöltésére is, amit bizonyít, hogy a cég pénzügyi helyzetét veszélyeztető intézkedései miatt munkáltatói jogkörét, utalványozási és bankszámla feletti rendelkezési jogát az akkori ügyvezető már 2003. július 1-én megvonta, a munkatársak megzsarolásával a vezetők ellen uszít, nőket zaklat a munkahelyen, illetve a leltározás során feltárt eszközhiányok pótlására való felszólításnak nem tett eleget; e mellett a felperes nem tartja be az igazgatói utasításokat, engedély nélkül távozik a munkahelyéről, továbbá munkatársaival összeférhetetlen magatartást tanúsítva rontja a munkahelyi légkört.