A Gyulai Törvényszék P.20215/2014/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 36. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 137. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Tóth Beáta

Gyulai Törvényszék

5. P. 20.215/2014/7.

A bíróság ... felperesnek a dr. Boros Erzsébet ügyvéd által képviselt ... alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 150 000 (százötvenezer) forintot.

Az ezt meghaladó keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50 000 (ötvenezer) forint perköltséget.

Megállapítja, hogy 510 000 (ötszáztízezer) forint illeték, valamint 44 196 (negyvennégyezer-százkilencvenhat) forint állam által előlegezett költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, a Gyulai Törvényszéknél 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

A felek a felsorolt esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Indokolás:

1. A felperes 1986-ban született, gyermekkorát szüleivel Orosházán töltötte, a középiskolát Budapesten, majd Orosházán végezte, és ott is érettségizett. Ezt követően munkát vállalt, majd beiratkozott főiskolára, azonban azt nem fejezte be.

2. 2010. február 25-én a Békéscsabai Városi bíróság elrendelte a felperes előzetes letartóztatását. Ezt megelőzően néhány napon át őrizetben volt. Korábban a felperest egy alkalommal a békéscsabai fogdán tartották őrizetben.

3. A felperest az alperesnél a 38. számú zárkában helyezték el. Ez egy 12 személyes zárka, amely körülbelül 5x6 méteres alapterületű. A zárkában hat darab emeletes ágy van elhelyezve; a felperes fogvatartása idején a zárkában a fogvatartottak létszáma 8 és 12 fő között változott. A zárkában az ajtó mellett található a vécé, amely a zárka légterétől elkülönítve nincsen, azt egy függöny választja el. Amellett található egy mosdó hideg vizes csapokkal, illetőleg alatta fémből készült vályúval. A fogvatartottak szekrényei ugyancsak itt vannak elhelyezve.

4. A fogvatartottak ebben a zárkában is étkeznek, a zárkát a napi rendszeres séta idejére hagyják el, illetve olyankor, hogyha könyvtárba, konditerembe mennek.

5. A felperes ebben a bv.-intézetben töltötte a fogvatartását 2010 augusztusáig.

6. A felperesnek az alperesnél való fogvatartása alatt, de különösen az első időszakban komoly nehézséget okozott, hogy a zsúfolt zárkában, másoktól csak korlátozottan elkülönülve végezze szükségét, illetve az, hogy a zárkatársai által is használt közös vécével egy légtérben, adott esetben mellett étkezzék. Ez a felperesnél esetenként extrém hosszú időtartamú, akár 10-12 napos székrekedéshez vezetett. Mivel a zárkatársai jelenléte a székletürítésben különösen zavarta, előfordult, hogy a napi sétán nem vett részt, annak érdekében, hogy evégből egyedül maradhasson. A bv.-intézetben azonban orvosi vizsgálatra ide kapcsolódó testi tünetekkel, panaszokkal nem jelentkezett. A későbbiekben, tehát a 2010-ben más intézetbe történt átszállítása, majd a szabadulása után is keletkeztek gondjai a szüksége elvégzésével kapcsolatosan, ami a fogvatartását megelőzően nem volt jellemző.

7. Az alperes épülete 1899-ben épült, műemléki védelem alatt áll. Az intézetben található 35 zárka közül négyben van megoldva a vécék leválasztása.

8. Az alperes beruházásra vagy felújításra előirányzattal nem rendelkezik. Ezekről az kérdésekről a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága dönt. A fogvatartás körülményeinek a javítására közvetlenül csak költségvetési források állnak rendelkezésre, pályázati pénzek bevonására a felperes fogvatartása idején, illetve azt megelőzően nem került sor.

9. A felperes fogvatartása körüli évek gazdálkodását az alábbiak jellemezték:

10. 2007-ben sor került a zárkaajtók cseréjére, a fogdák folyóvízzel való ellátásra, illetőleg a dühöngő tűzmentesítésére. Ezen kívül televíziók, ruhaszárítók beszerzésére került sor, és két fogdából kialakításra került egy egészségügyi elkülönítő, valamint egy befogadó zárka.

11. 2008-ban már - részben a világgazdasági válság következményeként - a fogvatartottak elhelyezési körülményein javítani már érdemben nem tudtak.

12. 2009-ben és 2010-ben hasonló volt a helyzet, az élelmiszeren és a gyógyszeren kívül egyéb készlet beszerzésére sem kerülhetett sor, beruházásra pedig végképp nem volt forrás.