1103/2005. (X. 27.) Korm. határozat
az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006-ban megrendezendő Emlékév programjáról
A Magyar Köztársaság Nemzeti Emlékezet Programjáról (2004-2010) szóló 1127/2003. (XII. 17.) Korm. határozat 2006. évet az 1956-os forradalom és szabadságharc, a XX. századi magyar történelem legjelentősebb szabadságküzdelmének 50. évfordulóját Emlékévvé (a továbbiakban: Emlékév) nyilvánította. A Kormány az Emlékév programjáról az alábbi határozatot hozza:
1. A Kormány elfogadja az Emlékbizottság által javasolt és a jelentős '56-os szervezetek részvételével működő Társadalmi Bizottság által jóváhagyott, "Az 1956-os Emlékév preambuluma és céljai" című alapvetést (1. számú melléklet), valamint az Emlékév programját (2. számú melléklet), és elősegíti annak megvalósítását.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
pénzügyminiszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
külügyminiszter
oktatási miniszter
honvédelmi miniszter
Határidő: folyamatos
2. A Kormány tudomásul veszi, hogy az Emlékév programjának megvalósítási költségeire a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében 2005. évben 405 millió forint áll rendelkezésre, a 2006. évi költségvetési törvényjavaslatban 1.588 millió forint előirányzat került tervezésre.
3. A Kormány felkéri az Emlékbizottságot és a Társadalmi Bizottságot, hogy egy-egy tagot delegáljanak a pályázatokat elbíráló szakmai zsűrikbe.
4. Az Emlékbizottság ajánlása alapján az egyes tárcáknál 2005. november 30-ig kiírásra kerülő pályázatokról és azok tervezett költségvetéséről a Kormányt jelentésben tájékoztatni kell.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
érintett miniszterek
Határidő: 2005. december 7.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet az 1103/2005. (X. 27.) Korm. határozathoz
Az 1956-os Emlékév preambuluma és céljai
Preambulum
Magyarország XX. századi történelmének legfényesebb, majd legtragikusabb napjai zajlottak 1956 októberében és novemberében. 1956 ma olyan évszám, amelynek kapcsán az egész világ összeköti Magyarország nevét a szabadságért vívott igazságos küzdelemmel. Ötven éve azokban a napokban minden Magyarországról, a magyar emberekről szólt. A világ arra figyelt, milyen jövőt álmodnak maguknak a magyar polgárok, akik egyik napról a másikra alattvalókból, elnyomottakból tudatos polgárokká, demokratákká váltak.
Nemzetünk történelme során mindig határozottan fellépett az idegen elnyomás ellen, de soha nem keltett akkora szimpátiát a magyarság küzdelme, mint 1956-ban. A szabad világ minden érző polgára érdeklődve, de aggódva és együttérzéssel figyelt a Kárpát-medencére. A közös elnyomásban, a vasfüggöny mögött élő kelet-közép-európai népekben, a szomszéd országokban élő magyar és nem magyar nemzetiségű emberekben is fellobbant a remény lángja: ha Magyarországon sikerül, akkor az egész régióban van remény a változásra, a szabadságra. Ezért nemcsak minden magyar, hanem a világ szabadságszerető népei is a magukénak érezhetik azt a hősi tettet, amellyel elnyomott országunk a túlerő tankjaival szemben is felvette a harcot a szabadságáért. A magyar nép bátor felkelése volt a kiindulópontja annak a folyamatnak, mely oda vezetett, hogy ma már nem a terror uralkodik - rémületet keltve - Kelet-és Közép-Európában.
A magyar nemzet belső ellenállása tört felszínre 1956-ban a majd egy évtizede tartó torz kommunista diktatúrával szemben. Az '56-os forradalom és szabadságharc az 1945 és 1956 közötti függetlenségért, a demokráciáért fellépő törekvések betetőződése volt. 1956. október 23-án felszínre tört az addig elfojtott erő, amely a győztes forradalomban testesült meg, hiszen elsöpörte a diktatúrát, és demokratikus elveken alapuló kormány alakult, mely a magyar nép bizalmát és támogatását élvezte. Azonban a győztes forradalom eredményeit hamarosan meg kellett védeni az idegen elnyomó hatalom túlerejével szemben. A forradalom védelmében folytatott szabadságküzdelem nem lehetett sikeres, de a szabadság utáni vágy tovább élt az emberekben, melynek eredményeként jöhetett létre a rendszerváltozás. Az, hogy ma békében élhetünk egy fejlődő országban, nem kis részben azoknak köszönhető, akik a forradalomban és a szabadságharcban részt vettek. Ezért elmondhatjuk az 1956-os forradalom a jövő felé irányult, eszméje tovább élt a visszatérő elnyomás évtizedeiben is, és egyértelművé tette a kelet-közép-európai diktatúrák számára, hogy hatalmuk véges és törékeny.
1956 üzenete az a jelenkornak és a jövőnek, hogy az egyénekben meglévő akarat és érzés, ha egy cél érdekében egyesül, akkor nincs olyan elnyomó hatalom, amely megfoszthatja a polgárokat a szabad gondolkodástól, a szólásszabadságtól, alapvető emberi szabadságjogaiktól, nemzeti identitásuktól.
Az Emlékév célja
Az Emlékév célja, hogy
1. felhívja a figyelmet arra a közös felelősségvállalásra, áldozatkészségre, társadalmi szolidaritásra, nemzeti egységre, amely jellemző volt az 1956-os forradalomra és szabadságharcra;
2. emléket állítson azoknak, akik a harcok során estek el hősies küzdelemben, vagy a megtorlás idején mártírhalált haltak;
3. erősítse a köztünk élő '56-osok és 1956 előtti politikai üldözöttek társadalmi megbecsülését, elismertségét. Lehetőséget teremtsen arra, hogy a széles körű nemzetközi és hazai megemlékezések mellett az '56-os szervezeteknek is lehetőségük nyíljon méltó, a saját értékrendjüknek megfelelő megemlékezésekre;
4. olyan rangos és színvonalas eseményeket tervezzünk mind idehaza, mind külföldön - kiemelten a határon túl élő nemzettársaink körében -, amelyek a világ figyelmét Magyarországra, a magyarság és 1956 megismertetésére irányítják;
5. Magyarország lássa vendégül a "világot", és fejezze ki köszönetét mindazoknak az államoknak, és külföldi állampolgároknak (magyar és nem magyar nemzetiségűeknek egyaránt), akik mellénk álltak, segítették a magyar nép szabadságküzdelmét, védték, befogadták menekülő honfitársainkat;
6. a magyar társadalom, különösen az ifjabb korosztályok szerezzenek minél több információt, benyomást az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, annak szellemiségéről;
7. az eseménysorozat ne csupán a múltnak állítson emléket a jelenben, hanem az elkövetkező generációknak is szóljon, ezért egyszerre alkalmazzon hagyományos, jól bevált módszereket és modern, jövőbe mutató megoldásokat;
8. tudatosítsa azt a kapcsolatot, amely 1956 és a jelenkor, azaz a szabad, európai, demokratikus Magyarország között fennáll.
2. számú melléklet az 1103/2005. (X. 27.) Korm. határozathoz
Az 1956-os Emlékév programja[1]
1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulós Emlékművének elkészítése
A nemzetközi tervpályázat nyertes pályaművének megvalósítása. Az Emlékművet a művészek az '56-os szervezetek által javasolt jelképek elhelyezésével készítik el.
Az Emlékmű helyszínén, az Emlékmű méretének megfelelő nagyméretű vetítőfelületen, idén október 23-ától jövő év október 22-éig óriási méretű képek vetítésére kerül sor. A vetítések témái: a készülő Emlékműre, az 1956-os forradalomra és szabadságharcra, az Emlékév programjára vonatkozó képi anyag és információ, melyet két-három hetente frissítenek.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: az Emlékmű elkészítésére: 2006. október 20.
2. További emlékművek, emlékhelyek
- Helyi, elsősorban vidéki emlékművek készítésének pályázati úton történő támogatása. Három kategóriában lehet pályázni:
= 10 ezer fő alatti települések a kért támogatás legalább 30%-ának megfelelő önrésszel, maximálisan 3,5 millió forintos központi támogatásra pályázhatnak;
= 10 ezer és 50 ezer fő közötti települések a kért támogatás legalább 50%-ának megfelelő önrésszel, maximálisan 5,5 millió forintos központi támogatásra pályázhatnak;
= 50 ezer fő feletti települések a kért támogatás legalább 75%-ának megfelelő önrésszel, maximálisan 8 millió forintos központi támogatásra pályázhatnak.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: a pályázat kiírására: 2005. november 30.
- A Szabadságharcosokért Közalapítvány koordinálja, hogy az évforduló esztendejében a jelentős '56-os szervezetek szervezésében is méltó, saját értékrendjüknek megfelelő megemlékezésekre, emlékhely(ek) létesítésére is legyen mód.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: a javaslatok megtételére: 2006. január 31.
3. Pályázat játékfilmek, dokumentumfilmek készítésére
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: a pályázat kiírására: 2005. november 30.
4. Pályázat az Emlékévvel kapcsolatos televíziós produkciók, megemlékezések elkészítésének támogatására, továbbá külföldi, az 1956-os témával foglalkozó filmek sugárzásának elősegítésére
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: a pályázat kiírására: 2006. január 31.
5. Pályázat az 1956-tal foglalkozó művek színpadra állításának támogatására
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: a pályázat kiírására: 2005. november 30.
6. Pályázat 1956-tal foglalkozó képzőművészeti alkotások készítésére, kiállítására
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: a pályázat kiírására: 2005. november 30.
7. Pályázat 1956-tal foglalkozó már meglévő magyar nyelvű irodalmi művek kiadásának támogatására, illetve idegen nyelvű irodalmi művek magyar nyelven történő kiadására
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: a pályázat kiírására: 2005. november 30.
8. Az Emlékévhez kapcsolódó tudományos tevékenység
- Nemzetközi tudományos konferencia megrendezése 2006 októberében
- Többnapos tudományos konferencia megrendezése világszínvonalú hazai és külföldi előadókkal a Magyar Tudományos Akadémián
- Pályázat vidéki és budapesti szakkonferenciák megrendezésére
- Kiadványok támogatása
- Szakkiadványok elkészítésének pályázati úton történő támogatása
- Több nyelven kiadott, reprezentatív célokat szolgáló emlékköny (album) és monográfia kiadásának támogatása
Felelős: felkérés alapján az MTA Történettudományi
Bizottsága
Határidő: a pályázatok kiírására: 2005. november 30.
9. Vidéki kiállítások, kulturális rendezvények támogatása pályázati úton
Az 1956-os helyi eseményeket feldolgozó kiállítások, kulturális és egyéb rendezvények támogatása.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: a pályázat kiírására: 2005. november 30.
10. Internet, virtuális programok
Az Emlékév honlapjának - valójában egy '56-os portál - a létrehozása. Tartalmi elemek: az Emlékévvel és 1956-tal kapcsolatos információk, ismeretek, dokumentumok, programok, lehetőségek, pályázatok, interaktív ismeret és készségfejlesztő játékok fiataloknak, továbbá egy multimédiás adatbázis az Országos Széchenyi Könyvtár kivitelezésében, amely az eseményeket több síkon, párhuzamosan ismerteti meg a fiatalokkal.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: a honlap indulására: 2005. december 31.
11. Oktatás
- Országos vetélkedősorozat megrendezése 1956-ról, a döntők televíziós közvetítésével.
- Fiatalok helytörténeti, a helyi '56-os történésekkel, még élő résztvevőkkel kapcsolatos kutatásainak pályázati úton történő támogatása.
- DVD-n megjelenő kronologikus dokumentum-összeállítás, és az Országos Széchenyi Könyvtár által elkészített teljes 1956-os adatbázis eljuttatása CD-n az iskoláknak.
- Az Emlékév nagy részében nyitva tartó rendezvényre, kiállítás- és programközpontba látogató diákok utazási költségeinek támogatása.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
oktatási miniszter
Határidő: a pályázatok kiírására: 2005. november 30.
12. A szociális gondoskodást és kegyeleti emlékezést segítő programelemek
- A 298-as, 300-as, 301-es parcella teljes rekonstrukciója (kopjafák cseréje, az emlékmű renoválása) .
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: 2005. december 31.
- A Mátyásföldi Bajtársak Otthonának részleges felújítása.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
belügyminiszter
Határidő: 2006. augusztus 31.
13. Ünnepségek
Központi állami ünnepi rendezvények:
Október 22.
Nagyszabású, világsztárokat felvonultató kulturális esemény a Művészetek Palotájában a külföldi közjogi méltóságok, az '56-osok jelenlétében.
Október 23.
- A meghívott külföldi vendégek, az '56-osok jelenlétében megtörténik az Emlékmű felavatása.
- Ünnepélyes emlékülés a parlamentben. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az ENSZ, az EU, továbbá az Amerikai Egyesült Államok és más külföldi államok képviselői, 56-osok reprezentánsai, a nemzetközi szellemi élet kiemelkedő alakjai, olyan tekintélyes külföldi politikusok, akiknek már lehetett benyomása 1956-ról, a parlamenti pártok képviselőinek részvételével.
- Utcai ünnepségek, koncertek és egyéb szabadtéri rendezvények Budapesten és vidéken.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Külföldi megemlékezések:
- A külképviseleteken, valamint a Magyar Kulturális Intézetek által szervezett megemlékezések, kulturális programok támogatása a Külügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szakmai javaslata alapján.
- A képviseletek és a Magyar Kulturális Intézetek által szervezett rendezvényeken túl, a külföldi megemlékezések sorába tartoznak a nemzetközi szervezetek központjaiban tartandó megemlékezések is. A lehetséges helyszínek: Brüsszel, Strassbourg, New York és Vatikán. E rangos helyszíneken kiemelkedő színvonalú előadóművészek részvételével tervezünk rendezvényeket, amelyek célközönsége elsősorban a magas szintű döntéshozói, illetve véleményformálói kör.
- A külföldi megemlékezésekhez egy ún. "bőröndkiállítás" elkészítése, amely kiegészülne egy, az 1956-os forradalmat kronologikusan feldolgozó archív filmeket tartalmazó, az Országos Széchenyi Könyvtár által készített több nyelven feliratozott DVD-vel.
- Az idegen nyelvű kiadványok mellett, az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány által kiadott angol nyelvű tanulmánykötet átadása a külföldi véleményformálóknak, egyetemeknek, követségeknek.
- Az évfordulóról és 1956-ról szóló brosúrák, bulletinek, szóróanyagok, installációk elkészíttetése több nyelven.
- A 2006-ban megrendezésre kerülő németországi magyar évad egyik pilléreként az 1956-os megemlékezések szolgálnak.
- Az EU tagállamok, a NATO-tagállamok, a menekülteket egykor befogadó országok és Oroszország vezetőinek meghívása az évfordulóra.
- Az 1956-os tevékenysége miatt elítélt külföldi - nem magyar nemzetiségű, nem a szomszédos országokban élő - állampolgárok felkutatása és kitüntetése a Parlamentben az október 23-i ünnepség keretében.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
külügyminiszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: folyamatos
Rendezvény- és szabadidős programközpont létrehozása:
Az arra alkalmas helyszínen exposzerű rendezvény szervezése, ahol a szabadtéri kiállítások, korhű installációk, bemutatkozó standok, színpadok mellett lehetőség lenne beltéri hagyományos és multimédiás kiállításokra, gyermek-, ifjúsági és családi programokra, számítógépes ismeretterjesztő terminálok kiépítésére. Itt rendhagyó történelemórákat, hétvégén családi programokat lehet tartani. Ez a rendezvény lehetőséget nyújtana arra, hogy - meghívásunkra az 1956-os évfordulóban érintett országok kiállító, információs pulttal jelenjenek meg, hasonlóan az 1956-os hagyományokat ápoló szervezetekhez és a kor történetét kutató intézetekhez. A rendezvény szervezésében szakértői szinten kiemelt szerepet kap a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az MTA Történettudományi Bizottsága és a három, az MTA-tól független jelenkori történelemmel foglalkozó intézete.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: 2006. január 31.
14. A szomszédos országokban élő magyarság ünnepi programjainak támogatása, kiegészülve a forradalommal összefüggő magatartása miatt a szomszédos országokban elítélt - nem csak magyar nemzetiségű - külföldi állampolgárok felkutatásával, anyagi és erkölcsi elismerésével
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
külügyminiszter
Határidő: folyamatos
15. Egykori és mai jelentős külföldi közéleti személyiségek felkutatása, akiknek a későbbi pályájára kimutathatóan hatással voltak az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
külügyminiszter
nemzeti kulturális örökség minisztere
Határidő: 2006. február 28.
Lábjegyzetek:
[1] A programlista az Emlékbizottság döntése alapján módosulhat, indokolt esetben - a költségvetési keret határain belül - új programelemekkel bővíthető. Az Emlékbizottság 2006. március 1-jéig véglegesíti az Emlékév programját, és arról programfüzetet állít össze