A Kúria Kpkf.39243/2021/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. §, 38. §, 48. §] Bírók: Bérces Nóra, Magyarfalvi Katalin, Mészárosné dr. Szabó Judit

A Kúria

mint másodfokú bíróság

végzése

Az ügy száma: Kpkf.VII.39.243/2021/2.

A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin

a tanács elnöke

Mészárosné Dr. Szabó Judit

előadó bíró

Dr. Bérces Nóra

bíró

A felperes: felperes neve

(felperes címe)

A felperes képviselője: -

Az alperes: alperes neve

(alperes címe)

Az alperes képviselője: -

A per tárgya: Közszolgálati Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata

A fellebbezést benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 32.K.706.538/2020/4.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 32.K.706.538/2020/4. számú végzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A felperes kormányzati szolgálati jogviszonyban, ... dolgozott az alperes .... Az alperes 2020. február 27-én tájékoztatta a felperest arról, hogy az általa 2020. március 1-től betöltött álláshely - a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény értelmében - átadásra kerül a Budapesti Rendőr-főkapitányság részére; a felperes kormányzati szolgálati jogviszonya rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá alakul át. A felperes az alperesnek írt levelében visszautasította az egyoldalú és jogalap nélküli áthelyezését.

[2] Az alperes 2020. március 24-én kelt intézkedésében közölte a felperessel, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonya kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 104. § (1) bekezdés m) pontja alapján 2020. február 29. napjával megszűnik, 8 havi illetménynek megfelelő 3.104.000 forint végkielégítésre jogosult.

[3] A felperes a 2020. február 27-i tájékoztatás jogviszonyváltásról elnevezésű, valamint a 2020. március 24-i kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséről szóló munkáltatói intézkedéssel szemben panaszt terjesztett elő a Közszolgálati Döntőbizottságnál (továbbiakban: KDB). A KDB a panasznak a 2020. július 27-i határozatával részben helyt adott, a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyának jogellenes megszűnésével összefüggésben kötelezte az alperest 10 havi illetménynek megfelelő 3.880.000 forint megfizetésére, egyebekben a panaszt elutasította. Megállapította, hogy az alperes a Kit. 104. § (1) bekezdés m) pontjára hivatkozással jogellenesen rendelkezett a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséről, mivel a felperes által betöltött álláshelyet a Kormány nem szüntette meg. A munkáltatói intézkedések jogellenessége okán a döntőbizottság nem vizsgálta a joggal való visszaélés tilalmára, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére, valamint az alperes együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége megsértésére vonatkozó állításokat.

[4] A felperes a keresetében kérte a KDB határozatának felülvizsgálatát, a határozat kiegészítését és megváltoztatását; kérte kötelezni az alperest 2 havi felmentési időre járó illetmény megfizetésére, "a végkielégítés teljes körű megfizetésére - 2 hónap illetmény szerinti kiegészítésével" és szabadságmegváltás megfizetésére. A jogviszony jogellenes megszüntetése címén további 2 havi illetménynek megfelelő átalánykártérítés, a Magyar Kormánytisztviselői Karnál (a továbbiakban: MKK) "elmaradt" 3 évi tiszteletdíjjal arányos kártérítés, és több MKK-beli vezetői/országos tisztségei elvesztése miatt, sérelemdíj címén 12 havi illetmény szerinti kártérítés megfizetését kérte. Ezen túlmenően kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogviszony megszűnésének időpontját, valamint az egyenlő bánásmód megsértését és a joggal való visszaélést. A felperes a kérelmek felsorolását követően a kereseti marasztalási igényeit összegszerűen megadta, e körben feltüntetve a szabadság megváltás és béremelés figyelembe vételével számított követeléseit is. A "presztízsveszteségre" alapított sérelemdíj igényt illetően pontos összeget nem jelölt meg; a keresetlevélben a KDB határozatnak a panaszt részben elutasító indokolásához kapcsolódóan adott érvelést.

[5] Az elsőfokú bíróság a 2. alszámú végzésében tájékoztatta a felperest arról, hogy keresetlevele hiányos, ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 46. § (1) bekezdésére alapítottan felhívta arra, hogy a keresetlevél hiányait pótolja. Tájékoztatást adott arról, amennyiben a kitűzött határidő alatt a fenti hiányokat pótolja, a bíróság úgy tekinti, mintha a keresetlevelet eredetileg is helyesen adta volna be [Kp. 46. § (6) bekezdés]; amennyiben a keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem, vagy ismét hiányosan adja be, azt a bíróság vissza fogja utasítani és emiatt a keresetlevél nem bírálható el [Kp. 48. § (1) bekezdés j) pont].

[6] A bíróság a hiánypótlásra felhívó végzésben öt pontba szedetten adta meg, hogy mely hiányokat kell pótolni: 1. A Kp. 37. § (1) bekezdés g) pontja alapján - mivel a döntőbizottsági határozat megváltoztatását is kéri - adja elő a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmét. Tekintettel arra, hogy a keresetlevélből megállapítható, hogy több kereseti kérelme van, a határozott kereseti kérelmét pontokba szedve, egyértelműen és pontosan jelölje meg, amelyekből a bíróság és az alperes számára is beazonosíthatóvá válnak az egyes kérelmei, különös tekintettel arra, hogy az alperesnek a védiratban az érdemi védekezését, az ezek alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékait a felperes kérelmeire tekintettel kell előadni [Kp. 42. § (1) bekezdés]. 2. A Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja alapján - az 1. pontnak megfelelően - a pontokba szedett határozott kereseti kérelmeihez kapcsolódóan, keresetenként adja elő a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tényekkel. A tényelőadását teljeskörűen és részletesen szükséges előadni, továbbá követelései összegszerűségét számszakilag is részletesen levezetve szükséges előadni. A tényállítások megtétele alól a bizonyítékok csatolása nem mentesíti. 3. A Kp. 37. § (2) bekezdés a) pontja, a Kp. 78. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (2) bekezdésére figyelemmel a keresetlevélben hivatkozott és mellékletként csatolt okiratok rendelkezésre bocsátásakor a fél köteles megjelölni a bizonyítani kívánt tényt és köteles röviden megindokolni a bizonyításra való alkalmasságát. A tényelőadása során egyértelműen jelölje meg, hogy azokat mely csatolt okiratokkal kívánja bizonyítani, ezen okiratokat a tényelőadással összeegyeztethető módon jelölje meg, hogy azok a bíróság és az alperes számára is beazonosítható legyen [Kp. 42. § (1) bekezdés]. 4. A hiánypótlást és annak mellékleteit a Kp. 36. § (1) bekezdés b) pont alapján alkalmazandó Pp. 114. § (2) bekezdés szerinti példányszámban nyújtsa be. 5. A hiánypótlás első példányát a Pp. 325. § szerinti, a teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályoknak megfelelően írja alá. E követelménynek eleget tehet a Kp. 28. § (2) bekezdés alapján irányadó Pp. 114. § (3) bekezdése szerint. Külön tájékoztatást adott a bíróság a nyomtatványon való előterjesztésről.