43/2002. (VII. 12.) OGY határozat

a miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggő tevékenységének és múltjának tényeit és következményeit vizsgáló bizottság felállításáról[1]

Az Országgyűlés a miniszterelnök titkosszolgálati múltjának és tevékenységének kivizsgálása, valamint feltárása érdekében az alábbi határozatot hozza:

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése, valamint 36. §-ának (2) bekezdése alapján a miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggő tevékenységére és múltjára vonatkozó tények és következmények kivizsgálása érdekében vizsgálóbizottságot hoz létre.

II. A vizsgálóbizottság feladata az alábbi kérdések kivizsgálása és megválaszolása:

- Léteznek-e a nyilvánosságra került dokumentumok mellett további olyan dokumentumok, melyek a miniszterelnök titkosszolgálati múltjára és tevékenységére vonatkoznak? Amennyiben léteznek, akkor azoknak mi a tartalma?

- Milyen dokumentumok vannak a Belügyminisztériumban, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Történeti Hivatalban?

- Hogyan vált a miniszterelnök a III/II-7 számú ügyosztály szigorúan titkos állományú tisztjévé? Mik voltak a kiválasztás és az alkalmasság kritériumai?

- Mi volt a miniszterelnök pontos feladata a III/II-7 ügyosztály szigorúan titkos állományú tisztjeként?

- Mettől meddig állt a miniszterelnök bármilyen kapcsolatban a titkosszolgálatokkal?

- A miniszterelnök milyen ügyekben, mely személyekre vonatkozóan, milyen tartalommal és kinek tett jelentéseket? Mi lett ezen jelentések további sorsa?

- A miniszterelnöknek volt-e kapcsolata, s ha igen milyen, az akkori titkosszolgálat más főcsoportfőnökségeivel? Kiterjedt-e a miniszterelnök tevékenysége a III/I, a III/III, valamint a III/IV főcsoportfőnökségek munkájára, s ha igen, akkor milyen tartalommal?

- A miniszterelnök korábbi közjogi tisztségeihez fűződő nemzetbiztonsági átvilágítások során fény derült-e titkosszolgálati múltjára? Ha igen, úgy kiknek lehetett erről tudomása, és történt-e valamilyen intézkedés ennek alapján? Ha nem, úgy ezért kit terhel felelősség?

- Az ügy kirobbanását követően milyen intézkedéseket tett a Kormány a következmények elhárítása, a Magyar Köztársaság nemzetközi tekintélyének megóvása érdekében?

III. A bizottság alakítsa ki álláspontját annak szükségességéről, hogy milyen közjogi tisztségekre kiterjedően és milyen eljárás keretében van mód a nemzetbiztonsági ellenőrzés jelenlegi személyi és tárgyi körének kiszélesítésére, különös tekintettel a miniszterelnök és a köztársasági elnök közjogi tisztségére. A bizottság tegyen javaslatot a szükséges jogalkotási lépésekre.

IV. A bizottság alakítsa ki álláspontját a tekintetben, hogy e határozat I-III. pontjaiban foglaltakon túlmenően szükség van-e az általa tett megállapításokkal kapcsolatban további kormányzati, parlamenti, illetve más intézkedésekre. Ha igen, úgy tegyen a bizottság ezekre konkrét javaslatot.

V. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

VI. A vizsgálóbizottság tevékenységéről olyan időben kell jelentéstervezetet elkészíteni, hogy azt a vizsgálóbizottság a működése befejezése előtt még megtárgyalhassa. A jelentésnek - amelyet a vizsgálóbizottság az Országgyűlés elé terjeszt - tartalmaznia kell:

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott javaslatot a szükséges intézkedésekre.

VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I-IV. pontjait érintő vizsgálatra és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt vallomást tenni.

A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV törvény államtitokköri jegyzékéről rendelkező mellékletében

- az általános adatfajták körében a 11-13., 15., 16., 17. és 21. pontokban,

- a Legfőbb Ügyészség körében a 26., 27/a)-f) pontokban,

- a Belügyminisztérium Megelőzési Szolgálata körében a 30/A/b)-g) pontokban,

- a Rendőrség körében a 45., 46., 46/A. pontokban,

- a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 98-125. pontokban,

- a Pénzügyminisztérium körében a 131-134. pontokban

meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.

Fentieken túl a bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni:

- a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 5., 6., 17-19. pontokban,

- a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 3/1995. (XII. 19.) TNM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 5-9. és 13. pontokban,

- a Pénzügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 4/1996. (I. 24.) PM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 1-7. és 14. pontokban,

- a Magyar Köztársaság Rendőrsége szolgálati titokköri jegyzékéről szóló 29/1996. ORFK utasítás mellékletében szereplő titokköri jegyzék 1. pontjában

meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.

VIII. A vizsgálóbizottság 8 (nyolc) tagból áll. A bizottság tagjaira a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

IX. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján, a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok, a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént. A bizottság csak valamennyi tagjának nemzetbiztonsági ellenőrzése befejezését követően kezdheti meg tevékenységét.

X. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.

XI. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig - de legfeljebb 2002. augusztus 15-ig - tart.

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Béla Gabriella s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Herényi Károly s. k.,

az Országgyűlés jegyzője