A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25019/2021/3. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 79. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 101. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (2) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

A határozat elvi tartalma:

Szakkérdést jelent, hogy a megjelölés szerzői műnek tekinthető-e, ezért amennyiben altérő jogi álláspontja miatt a Hivatal nem folytatott le e körben bizonyítást az elsőfokú bíróságnak kell erről az anyagi pervezetés keretében a feleket kioktatnia és a fél indítványára szakértőt kell kirendelnie. Csak ezt követően dönthető el, hogy a védjegybejelentés sérti-e a felszólaló szerzői jogait.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Pk.22046/2020/13., *Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25019/2021/3.*, 3396/2023. (VII. 27.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.019/2021/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a Czeglédy és Társa Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt kérelmező neve1 (kérelmező címe1.) kérelmezőnek a dr. Czeglédi Ádám Sándor ügyvéd (ügyvéd címe1.) által képviselt kérelmezett neve1 (kérelmezett címe1) kérelmezett ellen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegybejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék 2020. október 22. napján kelt, 1.Pk.22.046/2020/13. számú végzése ellen a kérelmezett 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A másodfokú bíróság a kérelmező másodfokú eljárási költségét 6.000 (Hatezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjban, a kérelmezett másodfokú eljárási költségét 9.000 (Kilencezer) forint fellebbezési illetékben és 100.000 (Százezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjban állapítja meg.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A kérelmező 2019. január 22. napján a "dk kérelmező neve1 A LEGEURÓPAIBB PÁRT" szavakat tartalmazó ábrás megjelölés lajstromozását kérte a Nizzai Megállapodás 35., 41. és 45. osztályaiba sorolt szolgáltatások vonatkozásában.

[2] A kérelmezetti reklámügynökség 2020. január 30. napján felszólalást nyújtott be a megjelölés lajstromozásával szemben szerzői jogainak sérelmét állítva. Előadta, hogy a bejelentés tárgyát képező ábrás megjelölést ő készítette a kérelmező felkérésére, de írásbeli szerződés megkötésére, a felhasználási jogok átruházására nem került sor. A kérelmező vitatta, hogy a kérelmezett a szerzői jog jogosultja, továbbá azt, hogy az alkotás szerzői jogi védelemben részesülne.

[3] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a felszólalást alaposnak találta és M19...9/14 ügyiratszámú határozatával a védjegybejelentést elutasította. Figyelemmel a megjelölés kialakítására, a bíróságok és a Szerzői Jogi Szakértői Testület (SzJSzT) gyakorlatára megállapította, hogy a bejelentés, mint grafikai alkotás egyéni, eredeti jellege folytán szerzői jogi védelemben részesül, amit a kérelmezett alkotott, ezért őt illetik a szerzői jogok. Utalva a felek által a 2014. február 17. és 2014. április 4. közötti időre kötött, korábbi írásbeli megbízási szerződésre, illetve a 2018-as e-mailben adott megrendelésre megállapította azt is, hogy a bejelentés tárgyául szolgáló ábrás megjelöléssel kapcsolatos szerzői jogok nem kerültek átruházásra és felhasználási díj fizetése sem történt, így a megjelölés kérelmező javára történő lajstromozása a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján sértené a kérelmezett korábbi szerzői jogait.

[4] A kérelmező a döntés ellen jogorvoslattal élt, ebben elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a megjelölés védjegyként történő lajstromozását kérte, másodlagosan a Vt. 91. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozva a határozat hatályon kívül helyezését és a Hivatal új eljárásra történő kötelezését indítványozta. A kérelmezett ellenkérelme a megváltoztatási kérelem elutasítására irányult.

[5] A törvényszék a 2020. szeptember 24. napján tartott érdemi tárgyaláson a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237.§-a szerint az anyagi pervezetés körében tájékoztatta a kérelmezettet, miszerint annak eldöntése, hogy szerzői jogi oltalom alatt áll-e a mű (a bejelentés tárgya), olyan szakértői kompetenciába tartozó kérdés, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Felhívta, hogy terjessze elő bizonyítási indítványát, és figyelmeztette, hogy a bizonyíték rendelkezésre bocsátásának és az indítvány elmulasztásának következményeit ő köteles viselni. Egyidejűleg a kérelmezőt is felhívta, hogy nyilatkozzon arról, önálló műnek tekinti-e a megjelölést vagy az egy átdolgozás folytán létrejött mű, amennyiben igen, adja elő ezzel kapcsolatos jogi tényeit.

[6] A felhívásra a kérelmező úgy nyilatkozott, hogy a bejelentés tárgya nem minősül szerzői alkotásnak. A kérelmezett bizonyítási indítványt terjesztett elő, szakértő kirendelését kérve.

[7] Az elsőfokú bíróság a 2020. október 22-ei tárgyaláson tájékoztatta a feleket, hogy az anyagi pervezetés körében tett kioktatását nem tartja fenn.

[8] Az elsőfokú bíróság a megváltoztatási kérelmet alaposnak találta, ezért végzésével a Hivatal M19...9/14 számú határozatát megváltoztatta és elrendelte a "dk kérelmező neve1 A LEGEURÓPAIBB PÁRT" ábrás megjelölés lajstromozását a Nizzai Megállapodás 35., 41. és 45. szolgáltatási osztályaiban az árujegyzék szerint. Kötelezte a kérelmezettet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 101.600 forint eljárási költséget.

[9] A határozat indokolásában rögzítette, miszerint a kérelmezett szerzői jogi jogosultságát arra alapította, hogy a hozzá köthető alkotói folyamat révén jött létre a reklám céljára rendelt mű, és noha a felek nem kötöttek írásbeli megállapodást, ő a megrendelést teljesítette, azt a kérelmezőnek megküldte, de díjat nem kapott. Kérelméhez kizárólag a 2018-as írásbeli megrendelést és a 2014-ben megszűnt szerződést csatolta, annak alátámasztására, hogy a felek között korábban fennálló ügynökségi megállapodás szerint csak akkor szerezte meg a megrendelő átruházással a szerzői vagyoni jogokat, ha ennek tartalmi kereteit írásban rögzítették és a díjat kifizette a reklám készítőjének. A kérelmező védekezése szerint nincs szó szerzői jogi oltalom alatt álló műről, mert az elkészült grafikai alkotásnak nincs önálló, eredeti jellege, nem alkotói folyamat révén jött létre, a grafika elemeit, színeit megrendelőként ő bocsátotta a kérelmezett rendelkezésére. Amennyiben pedig mégis védett műről van szó, annak vagyoni jogai őt illetik, mert a felek közötti korábbi együttműködésből, a szerződés tartalmából, a korábbi jogátruházásokból erre lehet következtetni. Nem tette vitássá, hogy 2018-ban nem volt írásbeli szerződés, és azt sem, hogy a grafikát megkapta, ugyanakkor vitatta, hogy részéről nem történt díjfizetés, e körben a felek közötti elszámolásra hivatkozott, de ennek igazolására okiratot nem csatolt.